SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

Családinet [cikkei] - 2024-04-30
A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.

Mi az a homályos látás?

"Ha homályos a látásunk, az azt jelenti, hogy a tárgynak, amire fókuszálunk nem élesek a körvonalai, nem látjuk tisztán. A problémát tapasztalhatjuk egyik vagy mindkét szemen, érintheti a teljes látóteret vagy csak egy részét. A homályos látásnak számos oka lehet, ezért mindig ki kell vizsgálni, hogy mi áll a háttérben.  Mielőbb keressünk fel egy szemorvost, ha ilyen vagy más szemészeti problémát tapasztalunk" – mondja Dr. Cserháti Zoltán, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.

Milyen tünetek kísérhetik a homályos látást?

  • fejfájás
  • egyéb látászavarok, beleértve a kettős látást, csőlátást, vakfoltokat, fényudvarokat
  • fényérzékenység vagy villogó fények
  • vörös vagy irritált szemek

A homályos látás lehetséges okai:

1. Rövidlátás (myopia)

A rövidlátás a leggyakoribb fénytörési hiba. (A háttérben az áll, hogy a szem "hosszabb/nagyobb" átmérőjű, ezért a fény nem a retina síkjára érkezik, hanem az "elé".) Bár a rövidlátók képesek a közeli dolgokat tisztán látni, de a távolabbi tárgyak minden esetben homályosak. Ez különösen vezetés közben tűnhet fel. Bár az autóban a rádiót vagy a műszereket tisztán felismerjük, a közúti jelzések olvasása nagy nehézségbe ütközhet. A rövidlátás érintheti az egyik vagy mindkét szemet, és könnyen korrigálható szemüveggel, kontaktlencsével vagy látásjavító szemműtéttel.

2. Távollátás

A távollátás egy másik gyakori fénytörési hiba. A hipermetrópok a távoli és a közeli tárgyakat egyaránt homályosan láthatják. A távollátók sokkal jobban tudnak alkalmazkodni, mint a rövidlátók, így a kisfokú távollátók gyakran nem is hordanak szemüveget. A folyamatos alkalmazkodástól azonban könnyebben elfárad a szemük, megfájdul a nap végére a fejük is. A rövidlátáshoz hasonlóan a távollátás is érintheti az egyik vagy mindkét szemet, és szemüveggel, kontaktlencsével, ritkábban lézeres műtéttel korrigálható, 45 év felett pedig műlencse beültetés is szóba jöhet a látás javítására.

3. Asztigmatizmus

Az asztigmatizmus egy olyan állapot, amelyet szabálytalan alakú szaruhártya jellemez. Ez a szabálytalanság hatással van arra, ahogyan a fény a retinára fókuszálódik, torz, homályos látást okozva minden távolságban. Az asztigmatizmus is gyakori fénytörési hiba, melynek tünete a kettős kép ("mintha a betűknek árnyéka lenne") megjelenése. Az asztigmatizmusra számos korrekciós kezelési lehetőség létezik, beleértve a szemüveget, a kontaktlencsét és a látásjavító műtétet.

4. Presbyopia

A közeli látás romlása a presbyopia, egy olyan fiziológiai folyamat, ami fokozatosan következik be, és végül mindenkit utolér. Szemlencsénk rugalmasságának csökkenése 40-45 éves korunk körül válik észrevehetővé. A folyamat egyértelmű jele, hogy a korábban megszokott, kényelmes olvasótávolságban elhomályosul a szöveg és egyre távolabb kell tartani a papírt/telefont, hogy ki tudjuk venni a betűket. A presbyopia azoknál is megjelenik, akiknek korábban nem volt gond a látásukkal. Ez a szemben végbemenő folyamat teljesen természetes, az orvosok nem is tekintik szembetegségnek.

A presbyopia kezelésének számos módja létezik, ezek közül legegyszerűbb az olvasószemüveg használata. A presbyopia műtéti korrekciója akkor javasolt, ha a közeli látás mellett a távoli látással is probléma van fénytörési hiba miatt, vagy ha szürkehályog jelenik meg a szemen.

5. Szürkehályog

A szürkehályog kialakulása inkább 50-60 éves kor felett jellemző, de ennél fiatalabbaknál is előfordulhat. Veleszületett szürkehályog is létetik, és trauma hatására is kialakulhat, ez utóbbi azonban általában csak az egyik szemet érinti. A betegség kezdeti stádiumában a dolgok először csak kissé homályosnak tűnnek, gyenge fényviszonyok között összemosódnak, mintha csak egy impresszionista festményt néznénk. A tünetek látást zavaró hatása idővel azonban általában növekszik. A világ felhősnek, homályosnak, komornak tűnhet, a színek eltűnnek.

Szürkehályog kialakulása esetén a látás hosszútávon nem korrigálható szemüveggel. Egyetlen tartós megoldást a műlencse műtét jelenthet, amely során az elszürkült szemlencsét ultrahang segítségével távolítják el, és a helyére egy speciális műlencsét (mely lehet egy vagy több fókuszú) ültetnek be. Az eljárás fájdalommentes és mindössze 10 percig tart.

6. Várandósság

A várandóssággal járó hormonális változások számos dologra hatással lehetnek, többek között a látásra is. Egyes esetekben a kismamáknál a vízvisszatartás vagy a magas vérnyomás következtében homályos látás alakulhat ki. Gyakori, hogy terhességi cukorbetegség esetén is szemfenék vizsgálatra küldik a kismamákat. Amennyiben a várandósság alatt jelentős látáscsökkenést tapasztalunk, azonnal forduljuk szemorvoshoz, mert a tünetet akár a „terhességi toxémia" is okozhatja. Ez az állapot, amely jellemzően a terhesség késői szakaszában jelentkezik, kezelés nélkül komoly veszélynek teheti ki az anyát és a gyermeket is.

7. Szemszárazság

A szemszárazság rendkívül változatos tünetegyüttessel jelentkezhet. Okozhat viszketést, idegentest érzést, égő érzést és szemvörösséget, a krónikus szemszárazság azonban torz és homályos látást is eredményezhet. A szemszárazság enyhébb esetei műkönnyekkel könnyen orvosolhatók, de a homályos látást vagy más torzulást okozó, krónikus szemszárazság szakszerű szemészeti és általános kezelést is igényelhet.

8. Úszkáló foltok

Amikor a látás során fura, apró, úszkáló alakzatokra leszünk figyelmesek, elsőre azt hihetjük, hogy valamiféle szennyeződés került a szemfelszínre. Az úszkáló fekete foltok valójában az üvegtesti homály megjelenésére utalnak, és általában az életkorunk előrehaladtával, 40-50-60-70 éves kor körül jelennek meg. A korral járó fiziológiás folyamatok mellett kialakulásukat okozhatja szemészeti fertőzés/gyulladás, de apró szemsérülés is. Az üvegtesti homály nagyobb eséllyel jelenik meg abban az esetben, ha valaki rövidlátó, cukorbeteg, vagy szürkehályog-műtéten esett át. Abban az esetben, ha az úszkáló homályok jelentősen rontanák a látást, lézeres kezelésre (vitreolysis) vagy üvegtest eltávolító műtétre (vitrectomia) lehet szükség. Azonban a kezelőorvos segítségével mindkét esetben érdemes fontolóra venni az ezzel járó előnyöket/kockázatokat.

9. Súlyos szemészeti kórképek

A súlyosabb szemészeti kórképek között is vannak olyanok, amelyek kezdetben homályos látással járnak. Ezek közül talán a diabéteszes retinopátiát érdemes kiemelni, mivel jól karbantartott vércukorszinttel, rendszeres szemészeti ellenőrzéssel megelőzhető a komolyabb látáskárosodás és a vakság.


Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom
Kép: Budai Szemészeti Központ

LEGOLVASOTTABB

A petesejt titkos választása: nem a leggyorsabb spermium nyer

A fogantatásról él az a kép a köztudatban, hogy olyan, mint egy verseny, ahol a leggyorsabb spermium ér célba, miközben a petesejt passzívan várja a győztest. A Stockholmi Egyetem kutatásai azonban azt mutatják, hogy a valóság ennél jóval összetettebb és érdekesebb. Lehet, hogy mindig a nő dönt?

Jó hír jött a tavaszi szünetről: hosszabb pihenő vár a diákokra a 2025/2026-os tanévben

Hivatalossá vált a 2025/2026-os tanév rendje, és a naptár több ponton is kedvező meglepetést tartogat. A tavaszi szünet a megszokottnál hosszabb lesz, az érettségi időpontjai is ismertté váltak, így diákok, szülők és pedagógusok egyaránt előre tervezhetnek a sűrűbb hónapok előtt.

Ez az ásványi anyag lassíthatja az agy öregedését

Van egy hétköznapi ásványi anyag, amely nemcsak az izmoknak és az idegeknek tesz jót, hanem az agy öregedését is lassíthatja. Egy nagyszabású kutatás szerint a magasabb magnéziumbevitel összefüggésbe hozható a jobb agyi egészséggel és az életkorral járó agyi zsugorodás lassabb jeleivel. A vizsgálat eredményei azért különösen figyelemre méltóak, mert MRI-felvételek alapján az érintettek agya "fiatalabbnak" tűnt.

Az autizmus több tünetét csökkenti egy kísérleti gyógyszer – egyelőre egerekben

A Stanford kutatói egy eddig háttérben lévő agyterületet azonosítottak, amely kulcsszerepet játszhat az autizmus bizonyos tüneteiben. Az egérkísérletek során egy gyógyszertípus célzott alkalmazásával nemcsak a túlzott idegi aktivitást, hanem a társas és viselkedési eltéréseket is normalizálni lehetett. Bár ezek még nem emberekre vonatkozó eredmények, a felfedezés új, reális terápiás irányt vet fel azoknál, akiknél az autizmus epilepsziával társul.

Elég egy csepp, és visszatér az éleslátás

Szemüveg helyett szemcsepp? Amerikában már elérhető. Ahogy múlnak az évek, sokan tapasztalják meg, hogy egyre nehezebb elolvasni a telefon kijelzőjét, az étlapot egy étteremben vagy az apró betűs címkéket a boltban. Ez nem betegség, hanem egy természetes folyamat, amelyet orvosi nyelven presbyopiának neveznek. A presbyopia az életkorral összefüggő közeli látásromlás, amely általában 40 éves kor körül kezdődik, és fokozatosan erősödik. Ilyenkor a szemlencse elveszíti korábbi rugalmasságát, ezért a szem már nem tud olyan hatékonyan alkalmazkodni a közeli tárgyakhoz, mint fiatalabb korban.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja