Rengeteg tévhit övezi a pikkelysömört

A pikkelysömörrel kapcsolatban számos tévhit él az emberekben, még az érintett betegekben is. Dr. Kósa Péter, az Affidea Magyarország bőrgyógyász szakorvosa elmondta: „Az egyik leggyakoribb tévhit az, hogy ez egy ritka betegség, holott az európai populáció 2 százaléka szenved a pszoriázis valamilyen formájától, sőt a norvégoknál 8%-os ez az arányszám. Magyarországon körülbelül 150-200 ezer főt érint ez a betegség, amiről sokan azt hiszik, hogy fertőző, és a súlyos bőrtüneteket látva félnek a pikkelysömörös betegektől, bár erről szó sincs. A pikkelysömörben szenvedők többsége úgy véli tévesen, hogy a betegség nem kezelhető, pedig ma már a súlyosabb állapotú páciensek számára is létezik hatékony megoldás. Ugyanakkor az érintettek közül sokan azt sem tudják, hogy körükben számos egyéb, akár súlyos betegség előfordulása is gyakoribb, így a rendszeres kontroll és a betegség karbantartása nagyon fontos.”

A szívinfarktus gyakoribb a pikkelysömörrel élők körében

Ez a gyulladásos, immunrendszer által mediált betegség egyrészt a genetikától, másrészt környezeti hajlamosító tényezőktől függően alakul ki. Az éles széllel elhatárolódó, vörös, gyulladt bőrterületek felszíne gyakran hámlik, megvastagszik, pikkelyesedik. Ezek a foltok többnyire a könyökön, térden, a deréktájon, illetve hajas fejbőrön alakulnak ki. A gyulladás a bőrön kívül érintheti az ízületeket is, sőt az ereket is. Dr. Kósa Péter hozzátette: „Alapvetően az immunrendszer hibás működése okozza a betegséget. A bőr- és egyéb tünetek súlyosságát bizonyos külső, provokáló tényezők jelentősen ronthatják, ilyen például a dohányzás, az elhízás, bizonyos gyógyszerek, fertőzéses betegségek, a lelki stressz.” A pszoriázisra jellemző gyulladás a bőrfelületen és az ízületeken kívül tehát az érrendszerre is átterjedhet, emiatt a pikkelysömörös betegeknél jóval magasabb a kardiovaszkuláris problémák kockázata. Dr. Kósa Péter hozzátette: „A szívelégtelenség körülbelül kétszer, a szívinfarktus pedig másfélszer gyakrabban fordul elő a pikkelysömörrel élők körében az átlag lakossághoz viszonyítva. A súlyos állapotú pácienseknél hat-hétszeres a szívinfarktus kockázata. Sok esetben társult betegségként jelentkezik a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a depresszió, illetve a pszoriázisos betegek körében halmozottan fordulnak elő az egyéb gyulladásos megbetegedések is, így az autoimmun pajzsmirigy gyulladás vagy a bélrendszer krónikus gyulladása, a Crohn-betegség.”

Nyáron javulnak a tünetek

Az enyhe tüneteket a pikkelysömör típusától függően általában krémekkel, oldatokkal, esetleg gyógyszerrel kezelik. Igen hatékony sok esetben az UV-fényterápia, mivel az UV-fény gyulladáscsökkentő hatással bír. Ennek nyomán a rövid idejű napozás is jótékony lehet nyáron, a pikkelysömörös betegek döntő többsége jól reagál a természetes napfényre is. Az Affidea Magyarország bőrgyógyásza ugyanakkor felhívta a figyelmet: „A napozásnál mérlegelni kell a napfény daganatkeltő hatását is, ez a kockázat a mesterséges UV fényterápia esetén jobban kontrollálható. Alkalmazhatók a kéntartalmú krémek és készítmények, illetve általában a gyulladáscsökkentő termékek. A szalicilsavtartalmú krémek, samponok is hatékonyak lehetnek, amelyek hámlasztó hatásuk révén eltávolítják a pikkelyeket. A súlyosabb állapotú pácienseket többnyire immunszupresszív gyógyszerekkel kezelik, amelyek immunrendszert elnyomó hatásmechanizmussal rendelkeznek. Ha ezekkel nem lehet megfelelő eredményt elérni, akkor ajánlhatók a biológiai terápiák, amelyek célzottan avatkoznak be a pikkelysömör bizonyos immunfolyamataiba. Minden beteget arra buzdítok, hogy ne adja fel, hanem menjen el bőrgyógyászhoz, mert ma már nagyon jó kezelések léteznek és bár maga a betegség véglegesen nem gyógyítható, de a tünetek akár évekre is eltüntethetők.”

Nyitókép: depositphotos