A koszorúér-betegségek kialakulásának okát vizsgáló, a Circulation: Cardiovascular Imaging hasábjain megjelent kutatásban összesen 98 magyar ikerpár (120 egypetéjű iker és 76 azonos nemű, kétpetéjű iker) vett részt. Az ikrek 45-65 év közöttiek voltak, és 63,3%-uk volt nő.

Dr. Maurovich Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatója, a kutatási projekt vezetője elmondta:

“Azt korábbi kutatásokból már tudjuk, hogy a genetikának erős befolyása van az érszűkületet okozó meszes plakkok kialakulására, viszont a nem meszes lerakódások örökölhetőségéről kevesebb adat áll rendelkezésre. A mostani vizsgálattal a célunk az volt, hogy értékeljük a genetikai és a környezeti hatások szerepét a meszes és nem meszes lerakódások kialakulásában szív-CT-vizsgálat segítségével felnőttkorú ikerpárok körében, akiknek a kutatás kezdetekor nem volt ismert koszorúér-betegsége.”

Az ikerpároknak a vizsgálatokon kívül egy részletes kérdőívet is ki kellett tölteniük, amelyekben egyebek mellett családi hátterükről és életmódjukról is kérdezték őket – például, hogy hol nőttek fel, hogyan táplálkoztak gyermekkorukban, milyen betegségeik voltak a szüleiknek, dohányoznak vagy sportolnak-e.

Dr. Drobni Zsófia, a közlemény első szerzője hangsúlyozta:

„A koszorúér-betegségek kialakulásában jelentős szerepet betöltő lerakódások (plakkok) kétfélék lehetnek: nem meszes (puha/zsíros) plakkok, amelyek általában az érszűkület kezdeti fázisában jelentkeznek, és ezek alakulhatnak az idő előrehaladtával meszes, stabil plakkokká.”

A Semmelweis Egyetem kutatói azt találták, hogy a nem meszes plakkok kiterjedését elsősorban környezeti faktorok határozzák meg – a kialakulásban a közös környezeti tényezőknek (családi, szociális háttér) 63%-os, az egyéni környezeti tényezőknek (étkezés, dohányzás, sportolás) pedig 37%-os szerepe volt. Ezzel szemben a meszes plakkok kialakulását az öröklődés befolyásolhatja erőteljesebben (az elmeszesedés mértékét 58%-ban, míg a meszes plakkok térfogatát 78%-ban határozták meg genetikai tényezők).

Dr. Tárnoki Ádám Domonkos, radiológus, egyetemi docens, aki ikertestvérével együtt kutatóként vett részt a projektben, hozzátette:

“A puha/zsíros plakkok a veszélyesebbek, ezek ugyanis megrepedhetnek, heveny érelzáródást szívinfarktust okozva. A már meszes plakkok, bár szintén okozhatnak érszűkületet, kevésbé hajlamosak a megrepedésre.”

Dr. Tárnoki Dávid László, szintén radiológus, egyetemi docens a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján, kiemelte:

"Az eredményeink azt sugallják, hogy a nem meszes plakkok kialakulásában nagyobb szerepe lehet az egyéni környezeti tényezőknek, az életmódnak, mint a meszes lerakódásoknál. Ez arra utal, hogy a koszorúér-betegségek megelőzésére már egészen fiatalkorban érdemes figyelmet fordítani."

A kutatás során több érdekességet is megfigyeltek a szakemberek. Az egyik egypetéjű ikerpár esetében például, akiket gyermekkorukban szétválasztottak, és csak 47 évvel később találkoztak újra, kiderült, hogy egymáshoz nagyon hasonló életkorban, egy éven belül volt szívinfarktusuk, ami a genetikai hajlam teóriáját erősíti a meszes plakkok esetében.

Az ikervizsgálatok néhány évvel ezelőtt zajlottak a Semmelweis Egyetem Városmajor Szív- és Érgyógyászati Klinikáján. Az elmúlt években a munkacsoport több elemzést is publikált európai, amerikai és hazai kongresszusokon és angol nyelvű szaklapokban. A jelenlegi tanulmány, amely néhány hete jelent meg az Amerikai Szívtársaság vezető szaklapjában, nemzetközi szempontból is jelentős, mert az ún. klasszikus ikerkutatások során elsőként alkalmaztak célzottan szív-CT-vizsgálatot, ami sokkal megbízhatóbb eredményeket alapozott meg, mint az eddig használatos kórlap- és klinikai adatelemzések.

A teljes publikáció itt érhető el:

https://www.ahajournals.org/doi/10.1161/CIRCIMAGING.121.013348

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem