SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Újabb lehetőség nyílik a poszt-COVID szindrómával küzdő gyermekek ellátására

Családinet [cikkei] - 2021-08-03
Tovább bővül a gyermekek poszt-COVID ellátása a Semmelweis Egyetemen: az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika és a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika után a Szent Rókus Klinikai Tömbben található Semmelweis Egyetemi Szakrendelő Intézetben (SESZI) is várják azokat a gyerekeket, akiknek korábban bizonyítottan koronavírus-fertőzésük volt, és tartósan különböző tünetektől szenvednek.

Mint arról korábban beszámoltunk, az egyetem gyermekgyógyászati poszt-COVID rendelésein azokat a 18 év alattiakat várják, akik a koronavírus-fertőzés után 6-8 héttel, vagy akár több hónappal is az életminőséget rontó, elhúzódó tünetekkel küzdenek. A szűnni nem akaró légúti panaszok (pl. nehézlégzés, köhögés), a fáradékonyság és a gyengeség is ezek közé tartozhat, mint ahogyan a végtagzsibbadás, a fejfájás, a szívdobogás-érzés, a mellkasi fájdalom is. Amennyiben bizonytalan, mással nem magyarázható kiütések, hasmenés, visszatérő hasi fájdalom jelentkezik a koronavírus-fertőzés után, szintén érdemes felkeresni a rendelést, továbbá olyan pszichés panaszok megjelenésekor is, mint a szorongás, a depresszió, az alacsonyabb stressztűrő képesség és az ingerlékenység.

Az egyetem gyermekgyógyászati poszt-COVID vagy más kifejezéssel long-COVID (hosszútávú COVID) kapacitása 2021. július 6-ától bővült tovább a Szent Rókus Klinikai Tömbben található Semmelweis Egyetemi Szakrendelő Intézetben (SESZI) megnyílt rendeléssel.

„Az eddigi tapasztalat szerint a jelentkezők nagyrészt a serdülő, kisiskolás és gimnazista korosztályból kerülnek ki. Vezető tünet náluk az általános fáradékonyság, a rossz fizikai vagy épp szellemi teljesítőképesség, valamint a nehézlégzés – mondta el dr. Keresztes Emília, a tömb gyermekpulmonológiai szakrendelésének főorvosa, hozzátéve: megfordult már náluk olyan páciens is, akinél ezek egyike sem volt jellemző, csak épp 5 hónapja nem érzett szagokat és ízeket, ez pedig nagyon rontotta az életminőségét. Egy másik eset, hogy 3 hónappal az elszenvedett fertőzés után pánikrohamokat élt meg egy tinédzserkorú fiatal. Az ő kivizsgálása során a szervi károsodásokat kellett kizárni és pszichiátriai konzultációra is szükség volt ahhoz, hogy megállapíthassuk, mi okozta a rohamszerűen jelentkező, szorongással, szívdobogással járó tüneteket”.

Dr. Keresztes Emília gyermekpulmonológiai főorvos

A betegek kivizsgálása és a komplex rehabilitáció ugyanazon egységes egyetemi protokoll alapján történik a SESZI rendelésén, ahogyan március óta az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán, júniustól pedig a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán működő poszt-COVID ambulancián. Az első találkozás során – a szülő által kitöltött online kérdőív és a panaszok alapján – derül ki, hogy milyen további lépések szükségesek: laborvizsgálatok, esetleg szívultrahang, neurológiai, endokrinológiai kivizsgálás és pszichológiai felmérés.

Dr. Krivácsy Péter, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika főorvosa és kollégái az Egészségügyi Világszervezet (WHO) protokolljai és nemzetközi ajánlások alapján dolgoztak ki nagyon részletes és minden apró tünetre kiterjedő kérdőíveket, valamint rögzítették a kötelezően elvégzendő laborvizsgálatok rendjét is. Ezek alapján a rendelésen dolgozó orvos feladata eldönteni, hogy a felmerülő panaszok és a fizikális vizsgálat nyomán még mi szükséges a diagnózis felállításához. Például nehézlégzés, mellkasi panasz esetén mindenképpen kell légzésfunkciós vizsgálat, képalkotó vizsgálat, szívultrahang, EKG, 6 perces járásteszt – részletezte a főorvos.

Mivel a tünetek nagyon változatosak lehetnek, az ellátásban több szakterület is képviselteti magát: gyermekpulmonológus, gyermekkardiológus, gyermekneurológus, gyermekpszichiáter és klinikai szakpszichológus is.

A gyermek poszt-COVID ambulancia heti 2 rendeléssel indult július 6-tól: kedden és csütörtökön 9-12-ig a Semmelweis Egyetem Szakrendelő Intézetében (1085, Budapest, Stáhly u.7-9, 4. emelet). A rendelésre online lehet jelentkezni, az időpontfoglaló felületet a www.szent-rokus-gyermek-long-covid.reservio.com linken érhető el. A szolgáltatás igénybevételéhez családorvosi, gyermekorvosi beutaló szükséges.

Szabó Ádám

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

LEGOLVASOTTABB

Még ma vidd orvoshoz, ha ilyen tünetei vannak - egyre gyakoribb a betegség Magyarországon

A gyerekkori cukorbetegség nem játék, és sajnos egyre több gyermeket érint Magyarországon is. Milyen élete lesz a gyereknek? Hogyan lehet jól kezelni? Elfogadják majd a társai? Ezek a kérdések ijesztőnek tűnhetnek, de vannak gyakorlati, megnyugtató megoldások, amelyek segítenek a családnak és a gyermeknek eligazodni a diabétesz útvesztőjében.

Egészséges mosoly 40 felett - modern megoldások a tartós fogpótláshoz

Ahogy belépünk a negyvenes éveinkbe, a fogak állapota egyre inkább összefügg a mindennapi szokásainkkal, az életmódunkkal és a szervezet természetes változásaival. Sokaknál megjelenik problémaként a foghiány, az íny visszahúzódása vagy gyulladása, amelyek nemcsak az étkezést, hanem a magabiztosságot is jelentősen befolyásolják. A jó hír az, hogy ma már olyan korszerű fogászati megoldások érhetők el, amelyekkel a szájüregi egészség hosszú távon is megőrizhető. Akár implantációra, akár csontpótlásra van szükség, a modern technológiák pontos, természetes hatású és tartós eredményt biztosítanak.

Rejtett válság: ezért kerülnek padlóra a kisgyermekes anyák Magyarországon

Pénzügyi hullámvasúton utaznak a magyar édesanyák: a CSED alatt még úgy tűnik, minden rendben, ám a GYES-korszakba lépve szembesülnek rendszer hiányosságaival. Rugalmas munkahelyek alig vannak, a fizetések bezuhannak, és a legtöbb anya magára marad a túlélési zsonglőrködéssel.

Egyre több gyereket érint a magas vérnyomás - ez áll a háttérben

Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása a fiatalok körében szinte megduplázódott. Ez már nem csupán statisztika, hanem figyelmeztetés, hiszen a korán jelentkező vérnyomásproblémák hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.

Anyai és apai nagyszülők: Miért más a gyerekek kapcsolata velük?

Aki figyelmesen nézi a családi összejöveteleket, az hamar észreveheti: a gyerekek valahogy mindig az anyai nagymamához húznak. Ott bújnak hozzá, nála akarnak ülni ebédnél, őt keresik, ha valami baj van. Az apai nagyszülők persze ugyanúgy szeretik az unokákat, mégis gyakran más a dinamika. De miért van ez így?

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja