A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Petefészekrák - ezért fontos az évenkénti szűrés

Családinet - 2018-05-14
A nőgyógyászati rosszindulatú daganatok közül a legtöbben főleg a méhnyak- és a mellrákra gondolnak, viszont a petefészekrák is sok emberéletet követel, ráadásul az esetek háromnegyedében késői stádiumban diagnosztizálják. Hogy kik a veszélyeztetettek és milyen tünetek utalhatnak rá, arról dr. Hernádi Balázst, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal foglalkozó orvosát kérdeztük.
Petefészekrák - ezért fontos az évenkénti szűrés

Sok életet követel

A petefészekrák a nők körében az 5. leggyakoribb rosszindulatú daganattípus, ezért fontos azok rendszeres ellenőrzése, akik az emelkedett kockázatú csoportba tartoznak, hiszen a mielőbbi felismerése életmentő lehet. Sajnos ezen daganat gyors progressziót mutat, hamar áttéteket képezhet, így fontos a megfelelő időben megkezdett, megfelelő terápia.
 

Kiket veszélyeztet leginkább?

A petefészekrák kialakulásának pontos oka nem ismert, ám vannak rizikótényezői, melyek megnövelik az esélyét.
Egyes típusok megjelenésében a genetika játszik kiemelt szerepet, így ha a családban előfordult hasonló daganatos megbetegedés, akkor fontos a rendszeres szűrésre járni, csakúgy, ha valaki BRCA-1 és BRCA-2 génmutációval küzd, melyek az emlőrák megjelenésért is felelősek. A vastagbélrákkal hasonló összefüggést mutat.
Ezen kívül veszélyeztetettek azok is, akik nem - vagy 35 éves kor felett - szültek, nem szoptattak, a menopauzában lévők (>50), illetve akik az olyan hormonkezelésben részesültek, melynek során mesterségesen hozták létre az ovulációt (pl. IVF, inseminatio).
 

Eleinte nincs figyelemfelkeltő tünete

A daganat egyik fő veszélye, hogy a korai stádiumában nincsenek különösebb tünetei, ha pedig mégis vannak, azok nem specifikusak a daganatra: ilyen panasz többek között a haspuffadás, gyomor- és bélpanaszok, deréktáji fájdalom, vérzészavarok. Érdemes tudni, hogy ezen tüneteket jóindulatú ciszta is okozhatja!
Sajnos, amikor már kifejezett jelei vannak (növekvő haskörfogat-szabad hasűri folyadék), akkor a rák már előrehaladott állapotban van.

Éppen ezért fontos, hogy ha valaki a veszélyeztetett csoportba tartozik, akkor vegyen részt rendszeres (évenkénti) nőgyógyászati kivizsgáláson! Az éves nőgyógyászati vizsgálatnak része kell legyen a petefészkek hüvelyi ultrahang vizsgálata is. Bár a petefészekrák szűrési módszer még nincs rá kidolgozva, hüvelyi ultrahanggal, a tumormarkerek laborvizsgálatával és gyanú esetén képalkotó eljárásokkal (CT, MRI) felállítható a diagnózis, melynek pontosításához a daganat szövettani/citológiai tisztázása szükséges. Súlyos esetben a tumor hatalmasra nőhet, ki is tapintható - mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal foglalkozó orvosa.
 

A műtét elkerülhetetlen

Amennyiben valakinél petefészekrákot diagnosztizálunk, úgy műtétre, vagy a kezelés megkezdéséhez szövettani mintára mindenképp szükség van. Hasi exploráció során (műtét) eltávolításra kerül a daganat, valamint az érintett szövetek (legtöbbször a méh, méhkürt, a petevezetők, a petefészkek és a cseplesz is...).
Cél a látható daganatmentesség elérése a műtéttel. Emellett kemoterápiára, sugárkezelésre és egyéb onkológiai gyógyszerek alkalmazása is indokolt, ezen műtéteket és kezeléseket ezért onkológiai centrumokban kell elvégezni. A kezelések után rendszeres ellenőrző vizsgálatokon kell a betegnek részt vennie, mert a daganat kiújulhat.

Forrás: Nőgyógyászati Központ

Indexkép: commons.wikimedia.org

Közösségi hozzászólások:
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja