A hallás csökkenésének fázisai

A hallás csökkenése történhet lassan, fokozatosan, megeshet hirtelen, és számos tünet is kísérheti, mint például fülfájdalom, szédülés, fülcsengés, nyomásérzés. Bármilyen tünet jelentkezik is, az első, legfontosabb lépés a szakember felkeresése. Az fül-orr-gégész el fog végezni egy hallástesztet, vagyis egy audiometriás vizsgálatot.

Az audiogram kimutatja, hogy - milyen mértékű a halláscsökkenés, azaz hány decibel (dB) a hallásküszöb;

• milyen minőségű a hallásromlás, azaz melyik hangmagasságban romlik. Legfontosabb az úgynevezett beszédtartomány, amelyen az emberi beszéd történik (500 Herz – 4000 Herz);
• a hallórendszer mely szakaszán van a károsodás, azaz a külső-, a közép- vagy a belsőfülben. Ennek alapján megkülönböztetünk vezetéses, idegi vagy kevert típusú halláscsökkenést.
   

Mit nevezhetünk normál hallásnak?

A normál hallás 0-tól 25 decibelig terjed. Ez azt jelenti, hogy jó hallással még a lélegzetvételt is meghalljuk, ami kb. 10 decibeles. Az enyhe halláscsökkenésnél 25-40 dB a hallásküszöb, de a normál, kellő hangosságú beszédet még megértjük. Efölött már komoly halláscsökkenésről van szó. Aki ennél is kevesebbet hall, ahhoz kiabálni kell, vagy az érintettnek hallókészüléket kell használnia.
 

A halláscsökkenés legjellemzőbb okai

-  Halláscsökkenés akkor lép fel, amikor probléma jelentkezik a fül struktúrájában, és a hallás természetes folyamatát valami meggátolja – folytatja dr. Sarkady László, az Oxygen Medical fül-orr-gégésze. – A legfontosabb teendő, hogy felismerjük a pontos okot és – amennyiben lehetséges – megtaláljuk a megoldáshoz vezető utat. Néha persze ez csak korlátozottan vagy egyáltalán nem lehetséges, de ez csak a pontos diagnózis után derülhet ki. 

Íme, a leggyakoribb okok:

1. Öregedés

Ahogy öregszünk, a fül struktúrája veszít a rugalmasságából, és a kis szőrsejtek már nem reagálnak olyan jól a hanghullámokra.

2. Hangos zaj

A hangos munkaeszközök és akár a túl hangos zene is károsíthatja a szőrsejteket. A hallás csökkenése függ a hangerőtől és a zajbehatás időtartamától.

3. Fertőzés, gyulladás

A gyulladások következtében károsodnak a középfül elemei, bár ez általában gyorsan rendeződik (pl. heveny középfülgyulladás). A kezelés azért szükséges, mert az elhanyagolt esetek komolyabb problémákhoz vezethetnek, például a fertőzés az agy felé terjedhet.

4. Perforált dobhártya

A fertőzések, a hangos zaj, a fejsérülések vagy az intenzív nyomás (például búvárkodás közben) károsíthatják a dobhártyát, sőt ki is lyukaszthatják azt. Ez a perforáció pedig rontja a hangvezetést, szintén halláskárosodást okozhat.

5. Krónikus középfülgyulladás

Ez a betegség rendszerint gyermekkori eredetű, hosszú, többnyire évek óta fennálló, vagy ismétlődő fülfolyást és halláscsökkenést eredményez, mivel elpusztulnak a hallócsontok a dobhártyával együtt.

6. Bizonyos betegségek

A mumpsz, a kanyaró, az agyhártyagyulladás csak néhány azok közül a betegségek közül, amelyek hallásromlással járhatnak. Az olyan autoimmun betegségek, mint például a lupus vagy a rheumatoid arthritis szintén érinthetik a hallást. A ritka kórképek közül a daganatok és a Menière betegség okozhat hallásproblémát, de ez utóbbi jellemzően csak az egyik fülben.

7. Egyes gyógyszerek

Néhány antibiotikum, túl nagy mennyiségben szedett aspirin, a kemoterápiás szerek okozhatnak átmeneti vagy akár tartós halláscsökkenést is.

- A fentiekből látható, milyen összetett szerve az embernek a fül, azaz a hallás és az egyensúlyozás szerve. Ennek megfelelően a kezelés is sokrétű. Röviden összefoglalva, lehet gyógyszeres, műtéti és technikai, ami hallásjavító készüléket jelent – hangsúlyozza dr. Sarkady László, az Oxygen Medical fül-orr-gégésze. – A döntés szakorvosi feladat, melyet alapos kivizsgálásnak kell megelőznie. Itt is érvényes az alapvető orvosi elv: mennél hamarabb történik a diagnózis, annál biztosabb a terápia.

Forrás: http://www.oxygenmedical.hu
Fotó: Amanda Mills/Public Domain Image