Epekő

Az epeúti kövesség kockázatát a genetikai hajlam és bizonyos társbetegségek mellett jelentősen növeli az elhízás és az inzulinrezisztencia. Ugyanakkor a hirtelen súlyvesztés vagy 5-10 napnál hosszabb böjt szintén rizikófaktor. A megelőzésben jelentős szerepe van a szénhidrátszegény diétának és a rendszeres testmozgásnak  – mondja dr. Marton Anna, az Oxygen Medical belgyógyásza.

Tünetek

Az epekövek jelentős része tünetmentes, esetleg puffadást, emésztési panaszt okoz. Ha mégis görcs jelentkezik, az jellemzően zsíros, fűszeres vagy puffasztó  étel elfogyasztása után fél-egy órával fordul elő. Ilyenkor erős, jobb bordaív alatti, lapocka felé sugárzó hasi görcs, hányás jelentkezik, szövődmények esetén sárgaság, láz kíséretében. Az egyszerű rohamot görcsoldó gyógyszerekkel, koplalással, majd zsír- és fűszerszegény diétával enyhíthetjük, a szövődmények azonban mielőbbi kórházi ellátást igényelnek.

Diagnosztika, kezelés

A hasi ultrahangos vizsgálat a legcélravezetőbb módszer, ezen kívül szükséges lehet az epeutak speciális röntgenvizsgálata is. A megoldás elsődlegesen a laparoszkópos vagy ellenjavallat (pl. jelentős túlsúly) esetén a  műtéti epehólyag-eltávolítás. Az ultrahangos kőzúzás és a gyógyszeres epekőoldás csak bizonyos ritkább fajtájú kövek esetében jöhet szóba, és hatásfoka is alacsonyabb.  

Vesekő

Ha a vesék kelyheiben vagy a vesemedencében képződő homokszemcsék nem tudnak kiürülni, megrekedhetnek és növekedésnek indulhatnak, így alakul ki a vesekő. A kialakulásában szerepet játszanak  bizonyos veleszületett vagy szerzett anyagcsere-betegségek, hormonális elváltozások, a vese- és húgyutak rendellenességei, a köszvény vagy a terhesség.

Tünetek

A legtöbb kő tünetmentesen van jelen. Amennyiben mégis panaszt okoz, az leggyakrabban tompa, deréktáji fájdalom. Mivel a vesekövek gyakran társulnak ismétlődő húgyúti gyulladásokkal, sokszor ennek tüneteivel is találkozhatunk: genny- vagy vérvizeléssel, lázzal, zavaros vizelettel. Ha a kő elzárja a vizelet útját,  vesegörcs alakul ki, melyet  gyakran kísér hányinger, hányás, heves fájdalom, ami az alhasba, a combba, lágyékba, a nagyajkakba és a herékbe sugározhat – ez akut orvosi ellátást igényel.

Diagnosztika, kezelés

A legegyszerűbb vizsgálati módszer az ultrahang, de szükséges lehet még a húgyutak speciális röntgen- vagy a CT  vizsgálata is. A vesekövek nagyrész maguktól távoznak – ez elősegíthető bő folyadékfogyasztással és a mozgással. A kövek döntően kalciumtartalmúak, ezek nem oldhatók, ugyanakkor a nagyobb méretű kövek ultrahanggal zúzhatók, a kisebb darabok pedig így spontán ürülnek.  A húgysavkövek a vizelet pH-értékének emelésével, gyógyszerekkel oldhatók, illetve főleg belsőségekben, húsokban, hüvelyesekben, édesvízi halakban szegény diétával megelőzhetők. 

Húgyhólyagkő

A húgyhólyagban homok formájában lerakódhatnak az emésztés melléktermékei, amelyek később kövekké állhatnak össze. A leggyakoribb hajlamosító tényező  a prosztatanagyobbodás miatti vizeletpangás. 

Tünetek

Mivel a kövek ingerlik a hólyag nyálkahártyáját, vérzést okozhatnak, amelyet a vizeletben észlelhetünk. Sűrűbbé váló vizelési inger, illetve alhasi görcsök is utalhatnak rá. Ha a kő vagy a prosztatanagyobbodás elzárja a vizelet útját  a hólyagban, a vizelet hirtelen abbamaradhat, a felgyülemlő, hólyagot feszítő vizelet pedig kifejezett alhasi görcsöt okoz. Bármilyen vizelési panasz esetén orvoshoz kell fordulni.

Diagnosztika, kezelés

Az esetek túlnyomó részében az ultrahang vizsgálat diagnózishoz vezet. A legtöbb kisméretű kő magától távozik, ugyanakkor a hajlamosító alapbetegséget mindenképpen kezelni kell. Ha a kő elzárja a vizelet útját és pangás alakul ki a húgyúti rendszerben, katéter felvezetése lehet szükséges, a köveket pedig műtétileg távolítják el.

Forrás: http://oxygenmedical.hu
Fotó: jannoon028/FreeDigitalPhotos