Általában mondható, hogy minden "invazív" eljárás kockázatos. Ez nemcsak műtétekre, egyéb eljárásokra is érthető, pl. bőrmetszés, általános anesztézia (műtéti altatás), szövetmintavétel, különböző szervekkel kapcsolatos endoszkópos eljárások. Műtéti szövődmény lehet pl. az altatással kapcsolatos probléma, mellékhatás a gyógyszerelést illetően. Az altatással járó intubálás, a tubus lejuttatása is okozhat aspirációt (váladék lenyelése hörgőkbe, tüdőbe). Ritka szövődmény lehet az ún. malignus hipertermia, igen magas testhőmérséklet.

Egyéb műtéti problémák: vérzészavarok, vérzés, vagy éppen vérrögképződés, a műtéti terület, heg késői gyógyulása. Emiatt általában nem halasztanak el, vagy függesztenek fel – egyébként fontos – műtéteket, de a sebésznek tisztában kell lennie a kockázatokkal.
 

Nyitott szívműtét

Lényege, hogy nyitott mellkas mellett történik a sebészi "manipuláció" a szívizmon, a szív koszorúerein, vagy a szívbillentyűkön. A legismertebb és gyakori eljárás a coronaria bypass műtét, ahol az elzáródott koszorúér helyére egészséges artéria, vagy vénaszakasz kerül, amely voltaképpen megkerüli az elzáródott részt. A műtét "generál-anesztéziában" tehát teljes körű altatás mellett zajlik, a mellkast a szegycsonton át megnyitják. A kockázat nem csekély, a nyitott szívműtét esetén jelentős a fertőzésveszély, de kockázatot jelent az elhízás, vagy a cukorbetegség megléte is. Felléphet a műtét során szívroham, stroke, szívritmuszavar, vese- vagy tüdőelégtelenség, mellkasi fájdalom, láz, memóriavesztés, vérrög, vagy vérzés, légzési nehézség.
 

Májátültetés

A máj az egyik legfontosabb szervünk, egyrészt az ételek bontásával energiát képez, másrészt a szervezet méregtelenítésének központja. Bár a májátültetés ma már gyakorinak számít a műtétek között, mégis igen kockázatos eljárás: nagyarányú a kilökődéses reakció, ezért májátültetés után sok esetben hosszú távú immunszuppresszív (az immunműködést gyengítő) kezelés szükséges, hogy az új szerv ne lökődjön ki, jól működjön. Egyéb komplikáció lehet: vérzés, fertőzés, az új májba vezető erek elzáródása, epeelfolyás, vagy az epe elzáródása, az új máj működészavara.
 

Bél-transzplantáció

A bélműködés zavara az ún. bélhűdéshez teljes elégtelenséghez vezethet, a bél nem végzi felszívó funkcióját, nem továbbítja a táplálékot sem. Ilyen esetben alkalmazható a teljes parenterális táplálás, azaz vénás kanülön át történő infúziós táplálás. Ez e metódus azonban időnkét okozhat katéter-fertőzést, életet veszélyeztető májbetegséget, vagy akár csontrendszeri betegséget is. Így számos orvos előnyben részesítené a teljes körű bél-átültetést a parenterális táplálással szemben. A feltételes mód azért szerepel itt, mivel a módszer igen bonyolult, és a világon – egyelőre – kevés klinikai centrum vállalkozik ennek végrehajtására. Mint egyéb transzplantációknál, itt is fennáll a kockázat, hogy a kérdéses új szerv kilökődhet, fertőzés jön létre.
 

Daganatsebészet

A daganatsebészet a daganatok kezelési triászának (kemoterápia – műtét – sugárkezelés) egyik részének tekinthető. Lényege, hogy a daganat oly módon legyen eltávolítható, hogy a beteg a továbbiakban mentes lehet a daganattól (tehát az ép szövetben célszerű végezni a kimetszést, hogy a daganat bizonyosan eltávolítható legyen). Pl. emlőműtét, daganatos tüdőlebenyek eltávolítása stb. Mint egyéb kockázatos műtétek esetén, a szervek, szervrészletek eltávolításának kockázata a fájdalom, a fertőzés, a szervi működés teljes vagy részleges elvesztése, vérzés, vérrögképződés, esetleg a daganatkiújulás.
 

Agyműtétek

Az agysebészet egyike a legnagyobb kockázattal járó invazív eljárásoknak. Talán a legveszélyesebb az összes felsoroltak között. Az agytumorok műtéti kezeléséhez fel kell nyitni a koponyát, a koponyacsont egy részét eltávolítani, majd kivenni a tumort, ismét visszazárni a koponyát stb. Nem minden esetben lehet a tumor teljes tömegét eltávolítani, elképzelhető, hogy ez csak részlegesen sikerül. A koponya felnyitása, vagy az agyműtét egyéb részfolyamatai fertőzésveszéllyel járnak, esetleg vérzés, vérrögképződés adódhat az agy területén, vagy agyödéma, görcsroham jelentkezhet, de akár tüdőgyulladás is adódhat. Egyes betegeknél a vérnyomásesés miatt stroke alakulhat ki, bár csak ritkán.

Bármely műtét előtt igen fontos az alapos tájékozódás, az orvossal – és az aneszteziológussal – való megbeszélés, ahol számos kérdés tisztázható a gyógyszerallergiáktól kezdődően a korábbi betegségeken, műtéteken át. Az orvos arról is tájékoztatja műtétre váró betegét, hogy valóban vannak kockázatok, ám azok előfordulása általában ritka, és (egyébként) egészséges embereken kevésbé veszélyes. Ezzel együtt minden műtétre érdemes gondosan felkészülnünk!

Szerző: dr. Székely Gábor

Forrás: Egészségkalauz
Fotó: www.flickr.com