A lakosság harmada küzd élete során legalább egyszer valamilyen alvászavarral, ami hosszabb távon a depresszió és az elhízás kockázatát is növeli.

Fontos jelzés lehet, hogy nyaralás, szabadság alatt javul vagy romlik valakinek az alvásminősége. A szakember szerint normális, ha egy új helyen az első két nap nem alszik jól valaki, de az alkalmazkodás után általában már zavartalan az alvás. Árulkodó azonban, ha idegen helyen azonnal jelentősen javul a helyzet, ilyenkor el kell gondolkodni azon, hogy az otthoni alvás körülményei megfelelőek-e. Amennyiben otthon is és az új helyen is tartósan rossz az alvásminőség, javasolt a háziorvoshoz fordulni.

A normális átlag alvásidő 6,5 – 7,5 óra naponta. Ebbe a folyamatos alvásba dr. Purebl György szerint belefér néhány mikroébredés, azonban egy európai vizsgálat bebizonyította, hogy a túl kevés (5 óra alatti) és a túl sok (10 óra feletti) alvás is káros, sőt növeli a korai halálozás kockázatát.

Nemcsak az alvással töltött órák száma, hanem annak minősége is meghatározó: ha valaki tartósan nem alszik jól, hánykolódik, gyakran felriad, éjszakai légzési nehézségei vannak, vagy bármi más ok miatt romlik az alvásminősége – ennek okát fel kell tárni. A szakember azt tanácsolja, hogy ha az alvásprobléma egy hónapnál tovább fennáll, első körben kivizsgálást kell kérni a háziorvostól. Az alvászavarok felének hátterében ugyanis testi betegség állhat (pl. rejtett magas vérnyomás, pajzsmirigy- vagy hormonbetegségek). Egy másik részüket okozhatja stressz vagy más lelki eredetű problémák (pl. szorongás, depresszió). Vannak azonban speciális alvásbetegségek (felső légúti ellenállás szindróma, obstruktív alvási apnoe, nyugtalan láb szindróma stb), melyekkel speciális alvásközpontba küldik a beteget.

Ilyen központ Budapesten több is van, csak a Semmelweis Egyetemen kettő is működik: az I. Sz. Belgyógyászati Klinikán és a Pulmonológiai Klinikán. Az egyetemen belül az alvászavarok összes aspektusát el tudják látni, hiszen például egy fül- orr- gégészeti problémával is olyan szakemberhez lehet irányítani a beteget, aki járatos az alvásmedicinában. Vagy ha például a betegnek rémálmai vannak, akkor a Magatartástudományi Intézet szakrendelésére kaphat beutalót.

Ha valaki nem kezelteti magát és évekig rossz az alvásminősége, testi és lelki betegségek alakulhatnak ki nála. A rossz alvás a depresszió és az elhízás (ennek következtében kialakuló kettes típusú cukorbetegség) kockázatát is növeli. A depresszió pedig a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség a szív és érrendszeri megbetegedés után. Az elhízás okozta betegségek következtében pedig már több ember hal meg, mint a dohányzás miatt. Mindkét betegség a 21. század két kulcsfontosságú egészségügyi problémája, mindkettő nagy kockázati tényezője a legtöbb halálozást okozó szív és érrendszeri betegségeknek, és Dr. Purebl György szerint mindkettő összefügg a rossz alvással és a mozgáshiánnyal.

Míg az emberiség nagy része sziesztázik, a Nyugat-európai kultúránkban ez luxus – mondja az igazgatóhelyettes. Kevesen tudják, hogy a normál bioritmushoz tartozik egy ebéd utáni – kora délutáni, körülbelül másfél órányi alvás (vagyis a szieszta). A nap többi részében azonban nem tanácsos aludni: vannak úgynevezett tiltott órák is (ebéd és vacsora előtt), ezek ugyanis destabilizálják az éjszakai alvást, ahogy a rendszertelen napközbeni szundikálás is. Mai világunk szerinte alvás- és bioritmus ellenes, úgy kezeli az alvást, mint egy olyan dolgot, amelyet nyugodtan alárendelhetünk hétköznapi teendőinknek, mindez pedig sem testi, sem lelki egészségünknek nem kedvez.

Hasznos tanácsok:

• Az alvást javítja a rendszeres testmozgás, már napi fél óra lendületes gyaloglás is.
• Azok alvásán (főleg idősebb korban), akiket nagyon megvisel a nagy meleg, a (nem túlzásba vitt) légkondicionálás sokat segíthet.
• Az alvótárs megfigyelései segíthetik az orvost:

- Mennyire horkol, van-e légzéskimaradása/fulladozik-e éjszaka?
- Sokat mozog-e, kapálózik-e?
- Furcsán viselkedik-e (beszél, üvöltve felébred, alvajár)?
- Szerinte alszik-e a hálótársa éjszakánként? (Létezik ugyanis egy nem is olyan ritka betegség, az úgynevezett pszeudoinszomnia, amikor a beteg azt hiszi magáról, hogy rosszul (csak perceket) alszik éjszaka, miközben ez nem igaz. Napközben nincs súlyos tünete: dolgozik, nem alszik el munka közben, nem szenved balesetet, stb. Az ilyen esetekben a külvilág alvás közbeni érzékelése erősebb az átlagosnál.)

Forrás és fotók: Semmelweis Egyetem