SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Minden 100. ember szenved a szemszárazságot okozó betegségtől

Családinet [cikkei] - 2013-04-04
A száraz szem egyre gyakoribb panasz, nevezhetjük akár civilizációs betegségnek is. A probléma kezeléséhez azonban gyakran kevés egy szemcsepp, a kezdetben még inkább csak kellemetlen tünet ugyanis autoimmun betegség jele is lehet.

Mindennapos panasz
A szemszárazság főleg 40 év felett fordul elő, gyakorisága a változó korral járó hormonális hatások következtében nők körében magasabb. Fiatalabbaknál a panaszokat elsősorban az életmódból fakadó tényezők okozzák: a számítógép, vagy televízió előtt ülve ritkábban pislogunk, ezáltal a könnyfilm nem pótlódik megfelelő ütemben, ami szemszárazságot okoz. A túl száraz szobalevegő, dohányfüst, légkondicionáló, bizonyos gyógyszerek szedése és a kontaktlencse használat egyaránt hozzájárulhat a tünetek jelentkezéséhez. A probléma többnyire hatékonyan orvosolható nedvességet pótló műkönnyek használatával. Amennyiben mindez kevésnek bizonyul, vagy a panaszok hosszú távon, esetleg más tünettel együtt jelentkeznek, komolyabb kivizsgálásra is szükség lehet.

Sjögren-szindróma
Az autoimmun betegségeknek ma már több megjelenési formáját ismerjük, ezek között is gyakori a szemszárazságot is okozó Sjögren-szindróma – számolt be tapasztalatairól dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa. A Sjögren-szindróma első tünete rendszerint a szemszárazság, majd ezt követően, vagy ezzel egy időben a csökkent nyáltermelődés miatt jelentkező szájszárazság. A tünetekhez társulhat ízületi fájdalom, vagy gyulladás, fáradékonyság, esetleg hőemelkedés. A betegség kezeletlen esetben a nyálmirigyek teljes sorvadásával járhat.

Másodlagos fertőzések
A szemeket borító vékony könnyréteg feladata nem csak a nedvesség fenntartása, de segítségével biztosítható a szaruhártya oxigén- és tápanyag-ellátása, és a bekerülő idegentestek eltávolítása is. A könnyfilm az első védelmi vonalat képezi a bakteriális és vírusos fertőzésekkel szemben, hiánya tehát nem csak komfortézetünket csökkenti, de számos egészségügyi probléma kockázatát is növeli. Fertőzések esetén a nyálkahártyák fokozott váladéktermeléssel igyekeznének megszabadulni a kórokozóktól és a kórokozókkal fertőzött sejtektől, így a betegség velejárója a különböző fertőzésekre való hajlam fokozódása is. Jellegzetes panasz, hogy a könnytermelés csökkenésével a betegeknél gyakrabban alakul ki szembetegség, az orr-, és szájnyálkahártya szárazsága pedig a légúti fertőzések kockázatát növeli.

Más érintett szervek
A nyálmirigyek csökkent működése nem csak a szemben, szájban okozhat problémát: csökkenhet a hasnyálmirigy enzimtermelése, mely puffadásos panaszokhoz vezet. A tüdő belső, felületi feszültséget befolyásoló anyagának termelődése a tüdő pusztulását, kötőszövetes átalakulását eredményezheti. A máj epekiválasztása is csökkenhet, az epe visszamaradása a májban pedig súlyos károsodáshoz vezethet. A tartós gyulladás következménye lehet kóros gyulladásos fehérjék felszaporodása, mely a vér sűrűségének – viszkozitásának – megváltozásával jár és kisér-gyulladást idézhet elő. Olykor pedig a csontvelő ellenanyag termelő sejtjei szabadulhatnak el, amelynek már vérképzőszeri következményei is lehetnek. Mindezek alapján azt is mondhatjuk, a Sjögren-szindróma korai felismerése révén több veszélyeztető társbetegséget is idejekorán észlelni lehet.

A kiváltó ok kezelése
A Sjögren-szindróma viszonylag gyakori betegség, közel minden 100. embert érinti, elsősorban nők körében fordul elő. A betegség rendszerint lassú lefolyású, a tünetek akár évek alatt, egymást viszonylag nagyobb időbeni eltéréssel követően is megjelenhetnek. A betegek hullámszerűen jelentkező panaszokról számolnak be, ennek oka, hogy a tünetek bizonyos időnként fellángolhatnak, majd átmeneti javulás figyelhető meg, amit rendszerint ismételt állapotromlás követ. Lényeges, hogy az orvosi vizsgálat a betegség fellángolásának, a tünetek erősödésének idején történjen. Ilyenkor vérvizsgálat, illetve a könnytermelést és a nyálmirigy működését vizsgáló diagnosztikai módszerek segítik a diagnózis felállítását. A kezelés elsődleges célja a gyulladásos folyamatok mérséklése. A Sjögren-szindróma jelenleg nem gyógyítható, de kontrollálható betegség. A megfelelő gyógyszerekkel, hosszú távon alkalmazott immunmoduláns hatóanyagú készítményekkel az állapotromlás kivédhető és a szem- és szájszárazság kellemetlen tünetei is enyhíthetők.

www.immunkozpont.hu

Kép: imagerymajestic, freedigitalphotos

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felfoghatatlan tragédia: egy hatéves fiú okozta egy újszülött halálát a kórház szülészeti osztályán

Egy hatéves kisfiú felügyelet nélkül kószált egy francia kórház neonatológiai osztályán, ahol halálos baleset történt: leejtett egy koraszülött babát, aki néhány nappal később belehalt sérüléseibe. A kórház, a család és a hatóságok most próbálják feltárni, hogyan történhetett meg mindez.

Dráma a horvát aquaparkban: tragédia egy vízi csúszdán

Egy békésnek induló családi nyaralás végzetes tragédiába torkollott a horvátországi Rab szigetén, amikor egy 21 hónapos kislány kicsúszott édesapja karjaiból egy vízi csúszdán.

Ha ilyen popcornt vettél, ne fogyaszd el, rákkeltő lehet!

A Nébih kéri a vásárlókat, hogy az alábbi azonosító adatokkal megegyező termékeket ne fogyasszák el!

Hogyan érinti a kánikula a szívet, a szívbetegeket?

A kánikulában sokan érezhetik kimerültnek magukat, az sem ritka, hogy ájulásközeli állapotot okoz a forróság. Azonban, akik mellkasi fájdalmat, légszomjat, gyors, esetleg szabálytalan pulzust érzékelnek, feltétlenül forduljanak orvoshoz. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont - Prima Medica kardiológusa arra is felhívta a figyelmet, hogy szívbetegek, idősek és krónikus betegséggel élők hogyan óvhatják a szívüket a kánikulában.

A szájüregi szűrés is fontos lehet méhnyaki HPV-fertőzés esetén

Több mint kétszer nagyobb eséllyel található meg a HPV a szájüregben is azoknál a nőknél, akik a méhnyakukon már fertőzöttek - derül ki a Semmelweis Egyetem friss nemzetközi kutatásából. A vizsgálat szerint minden nyolcadik, méhnyaki HPV-pozitív nő orálisan is fertőzött volt, ami növeli a szájüregi daganatok kockázatát.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja