SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Infarktus elhanyagolt érszűkület miatt?

Családinet [cikkei] - 2012-05-17
A szív- és érrendszeri betegségek ma már szinte népbetegségnek számítanak, ám sokan még mindig nem veszik komolyan a figyelmeztető jeleket, későn fordulnak orvoshoz és az életmódjukon sem hajlandók változtatni. Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus arra figyelmeztet, hogy az elhanyagolt érszűkület esetén megnő a fekély, az infarktus és a stroke kockázata is.

Rizikófaktorok az életmódban

A perifériás érszűkületet az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának
elmeszesedése, szűkülete okozza. Ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért betegségük estén más szervek, például a szív, vagy az agy ereinek érintettségére is számítani lehet.
A későn felismert, vagy elhanyagolt érszűkület igen súlyos következményekkel járhat, amelyek kezelése nehéz, sokkal hatékonyabban működik viszont a megelőzés. A betegség ugyanis számos életmódbeli tényezők hajlamosít, mint a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízottság, a magas vérnyomás, a magas a vérzsír- és húgysavszint, a mozgásszegény életmód. A fentiek közül a dohányzás a legveszélyesebb: egyértelmű az összefüggés. A változáshoz az orvosok felvilágosító tevékenységén kívül nagyon fontos, hogy mindenki felelősséget vállaljon az egészségéért, a dohányzást ne is kezdje el,  és szükség esetén kérjen szakértő segítséget. Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a betegségek és szövődményeik kivédéséért

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A lábakban megjelenő érszűkületnek négy stádiuma van - súlyosságtól függően:

  1. Amíg a betegség lappang, legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedést kimutatni, de kórisme felállítását adó úgynevezett doppler vizsgálat még negatív. A rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív eredmény megnyugtató lehet, de ilyenkor már érdemes belevágni egy életmódváltásba, hogy elkerülhető legyen egy későbbi, komoly betegség.
     
  2. Járáskor a vádliban, egy adott járástávolság megtétele után fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Kis pihenő után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható, de bizonyos járástávolság újból jelentkezik. Ezt a stádiumot intermittáló sántításnak nevezik.

     
  3. Később már nyugalomban is, főleg éjjel, fekvő helyzetben jelentkezik a fájdalom, ami a lábak lelógatására, vagy felkelés során enyhül. Ennek oka, hogy a végtag vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez. A láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, elfehéredhet, elkékülhet – mindez a rossz vérellátás miatt.
     
  4. Igazán súlyos az állapot, amikor a végtagokon fekély, szövetelhalás alakul ki, amely azt jelzi, hogy a végtag komoly veszélyben van! Fontos tudni, hogy a cukorbetegeknél és a súlyos dohányosoknál létezik olyan helyzet, amikor azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Ha a végtagot ért bármely sérülés következtében kialakult seb néhány napon belül nem gyógyul, feltétlenül fel kell keresni a szakembert, mert a rossz gyógyulási hajlam az ő esetükben lehet a rossz vérellátás következménye, és súlyosbodás megelőzése miatt az érszűkületet ki kell zárni.

A súlyos következmények elkerülhetők

A fel nem ismert érbetegséget, az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Amennyiben az alsó végtagot hanyagoljuk el, fekélyesedés kezdődhet, amelyet végső esetben amputáció követhet. Emellett kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, stroke kialakulásának.
Pontos statisztikák igazolják, hogy a perifériás érelzáródát hány évvel követi – szinte szabályszerűen – az infarktus és/vagy a stroke. Hasonlóképpen meghatározott idő után követi az első infarktust vagy stroke-ot a perifériás erek elzáródása. Ezért hívjuk ezt sokér-betegségnek. Mindig generalizált érbetegségről van szó, csak a lánc mindig a leggyengébb pontján szakad el és kialakulnak az aktuális klinikai tünetek.
Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is 2-3-szor több infarktus és stroke fordult elő.
- Az életmód orvoslás és a megfelelő gyógyszerelés együtt nagyfokú javulást eredményezhet, akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az értágító és vérlemezkegátló gyógyszeres terápia önmagában nem elég - hangsúlyozza Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus. - Vagyis a beteg részéről komoly lelkierő szükséges a dohányzás azonnali elhagyásához, életmódváltoztatáshoz, a megtett lépéseket pedig az orvosnak rendszeres ellenőriznie kell. A jól kidolgozott életmódprogrammal jelentős javulás érhető el.

 www.oxygenmedical.hu

Fotó: Andrey - legs

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Mit és hogyan kérdezzünk gyermekünktől edzés után?

Két sportoló (vízilabdázó) gyermek anyukájaként sok mindent átéltem már. Sokszor kerültem abba a helyzetbe, hogy egy edzés, vagy meccs után megkérdeztem a gyermekeimet, hogy "milyen volt?" és csak egy rövid "jó volt" választ kaptam. Közben pedig éreztem, hogy ennél sokkal több van bennük. Élmények, örömök, nehézségek - csak valahogy mégsem jönnek ki.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja