A stressz, mint rizikófaktor

Az erős munkahelyi nyomásból eredő stressz 46 százalékkal növelheti az érelmeszesedés folyamatának előrehaladását azokban az emberekben, akik különösen érzékenyen reagálnak a stresszre - derült ki az amerikai School of Public Health in Berkeley kutatói által elvégzett tanulmányból. A vizsgálatból kiderült, hogy azoknál, akik komolyan veszik a munkájukat és az átlagosnál nehezebben dolgozzák fel az őket érő stresszt, megfigyelhető a nyaki artériák belső falainak megvastagodása és a meszes plakkok lerakódása, mely később akár az ér teljes elzáródásához is vezethet. Mindkét faktor az érelmeszesedés előrehaladását jelzi és előrevetíti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését.

Bár nehéz azt megbecsülni, hogy hány embert fenyeget a szívinfarktus a folyamatos stresszhelyzetek miatt, az INTERHEART című tanulmány elemzése szerint a bekövetkező szívinfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódhat meg lelki stressz.

Ugyanez a tanulmány - amely 52 ország 25 ezer betegét vizsgálta - kapcsolatot mutatott ki a depresszió, a munkahelyi és magánéleti stressz, valamint az akut szívinfarktus között. A chilei Pontifical Catholic University kardiológus professzora, dr. Monica Acevedo szerint ebben a vizsgálatban a pszichoszociális tényezők még a cukorbetegségnél, a dohányzásnál, a magas vérnyomásnál, és az elhízásnál is erősebb jelzői voltak a szívinfarktus előfordulásának. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy az egyéb módosítható kockázati tényezőket, így a cukorbetegséget, a dohányzást, a magas vérnyomást és az elhízást háttérbe lehetne szorítani, de felhívja a figyelmet a helyes életmód kialakításának és az életesemények megfelelő feldolgozásának fontosságára.

Az erek szűkülete súlyos következményekkel járhat

Az érelmeszesedés (atherosclerosis) folyamata során először az érbelhártya sérülését követően az érfalba került zsírokat, az ott összegyűlő fehérvérsejtek bekebelezik, majd idővel meszes plakkoká formálódnak. A plakkokba kalcium épülhet be, mely törékennyé teszi a zsíros lerakódást. A verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik. A plakkok felszínéhez a vérben keringő vérlemezkék hozzátapadnak, tovább csökkentve az erek átmérőjét, és a vérrög az ér átmérőjét akár teljesen is elzárhatja.

A betegség egészen fiatal korban, akár gyermekkorban elkezdődhet és az évek során folyamatosan, némán halad előre, egyre több eret érintve. Az észlelhető tünetek későbbi életkorban jelentkezhetnek, amikor egy-egy plakk vagy vérrög elzárva az érrendszer bizonyos szakaszát, szívinfarktust, agyi infarktust vagy érszűkületet okoz.

A szűrés segíthet a későbbi betegségek megelőzésében

Az arteriográfos vizsgálattal, mely egy egyszerű, fájdalmatlan vizsgálat, kiszűrhető a korai érelmeszesedés jelenléte. A gyakorlatban, a felkarra helyezett mandzsetta segítségével a pulzushullám sebesség mérése révén meghatározható az érfalak rugalmassága, mely az egész érrendszer állapotát tükrözi. Minél merevebbé válik az ér, annál gyorsabbá válik benne a véráramlás, mely magasabb pulzushullám sebesség értéket eredményez, és ezáltal jelzi, hogy az érelmeszesedés folyamata megkezdődött. Természetesen a már ismert érbetegségekben a vizsgálat nem szolgál új információval, csak amennyiben azt a gyógyszeres kezelés hatásának követésére használják - ismerteti dr. Kósa Éva, az Oxygen Medical angiológusa.

A vizsgálat elsősorban azoknak ajánlott, akik valamilyen érbetegségre hajlamosító rizikófaktorral rendelkeznek, mint például:

• magas vércukor
• stresszes életmód
• 50 évesnél magasabb életkor
• emelkedett koleszterinszint
• magas vérnyomás
• családban előforduló szívinfarktus, agyi infarktus
• mozgásszegény életmód, elhízás
• dohányzás.

Forrás: www.oxygenmedical.hu

Fotó: Binärius: Oberkante Unterlippe