A lisztérzékenység másnéven coeliákia ókori görög eredetű szó, vagyis a betegség nem új keletű. 1888-ban írták le előszőr coeliákiára utaló tüneteket. A coeliákia és a búzatermékek közötti oki összefüggésre csak az 1950-es években derült fény. Egy holland orvos jött rá arra, hogy a tünetek kiváltásáért a sikérfehérje egyik alkotórésze a felelős. 1969-ben írták le a lisztérzékenység diagnosztikájának kritériumait, amelyek alapján nagy bizonyossággal megállapítható, hogy valóban lisztérzékenységről van-e szó.  1989 óta a lisztérzékenység hivatalos elnevezése "permanens gluténszenzitív enterophatia". Magyarországon becslések szerint a lakosságnak mindössze egy ezreléke szenved ebben a betegségbe

A coeliakia fogalma

A lisztérzékenységet el kell különíteni az egyéb táplálék okozta allergiás megbetegedésektől. Fontos felismerni a lisztérzékenység és a gabonaallergia közti különbséget. Gabonaallergia esetében mind a felismerésre, mind a kezelésre és a betegség kimenetelére vonatkozóan az összes többi táplálékallergiára vonatkozó elvek érvényesek. Lisztérzékenység esetében más a diagnózis módja, és a javasolt terápia egész életre szóló.

Az egész életen át tartó intoleranciát a gluténnek (sikér) nevezett összetett fehérje okozza, melyet a búza-, árpa-, tönköly- durum- és a rozsliszt is tartalmaz. Az immunrendszer részvételével kialakuló folyamat, de nem jár IgE szint növekedéssel, és nem kísérik atópiás társuló betegségek.

Kialakulása:

Leggyakrabban a kisdedkorban alakul ki, az elválasztás során a gluténtartalmú gabonaféléknek az étrendbe történő beiktatása során. Ritkán felnőttkorban jelentkezik először. A szervezetben ellenanyag termelődik az egyik saját fehérje, a szöveti transzglutamináz nevű enzim ellen (ezen enzim feladata a glutén lebontása). Az elfogyasztott glutén lebontódik egy gliadin nevű peptiddé. A reakciót ez az enzim-peptid komplex váltja ki az arra hajlamos egyének szervezetében. A lisztérzékenységre való hajlamnak genetikai háttere van, emiatt a betegség örökölhető.

A kezeletlen lisztérzékenység következményei

 A sérült bélnyálkahártya a vasat és vitaminokat alig képes felszívni. A táplálékban lévő allergéneket viszont átengedi. Ez étel-intoleranciát idézhet elő (pl. szójaérzékenység alakulhat ki, és mivel sok szóját használnak a gluténmentes élelmiszerekben, ez további nehézséget jelent).

• A bélkárosodás további következménye lehet a laktóz-intolerancia.
   
• A kezeletlen lisztérzékenység növeli a bélfalban a rosszindulatú nyirokdaganat (limfóma) kockázatát.
   
• A lisztérzékenység megjelenése előtt és után is kialakulhat a cukorbetegség.
   
• Lisztérzékenység esetén megnő egy bőrbetegség, a dermatitis herpetiformis kockázata (előfordulása a lisztérzékenyek mintegy 5 százalékánál).
   
• Ennek tünetei: szimmetrikusan eloszló erősen viszkető kiütés (váll, ülep, fejbőr, térd, könyök) néha apró hólyagokkal, bélnyálkahártya károsodása, esetenként hasmenés.
   
• A lisztérzékeny betegek, ha nem tartják a szigorú gluténmentes étrendet, fogékonyabbá válhatnak különféle pszichológiai problémára. Gyakoribb körükben a skizofrénia, mint az egészséges népesség körében.

Ami TILOS, mivel glutént tartalmaz:

• búzaliszt, -pehely, -korpa, -dara, -csíra, búzakeményítő,
• rozsliszt, -pehely,
• tönkölyliszt, durumliszt,
• árpaliszt, -pehely, -gyöngy, maláta (csíráztatott árpa),
• vadrizs,
• búzasör, müzlikeverék, sör, whiskey, vodka, gin.

Nyomokban glutént tartalmazhatnak:

ételsűrítő, stabilizátor, karamell, citromsav, dextrin, mono- és diglicerid, maláta, maltodextrin, maltóz, növényi sűrítőanyag, rizstej, szójaital, szójaszósz, miszo, rokfort sajt, sütőpor, instant kakaó és kávé, levespor, mártáspor, mustár, ketchup, nápolyi, keksz, fogyókúrás porok

Nem tartalmaz glutént:

kukoricaliszt, -pehely, -dara, rizsliszt, burgonyaliszt, tápiókaliszt, kölesliszt, hajdinaliszt, szójaliszt, sárgaborsóliszt, szentjánoskenyérmag-liszt, amarantliszt, guarmag-liszt.

A zabliszt a legtöbb lisztérzékeny betegnél nem okoz problémát, de fogyasztása csak kis mennyiségben ajánlott. A biztonság kedvéért ne fogyasszuk

Ajánlás:

Csak gluténmentes gyártósoron előállított terméket vegyünk (nézzük a feliratot a terméken).

Ajánlott kenyérsütő géppel vagy sütőben saját kezűleg otthon elkészíteni a lisztérzékeny beteg kenyerét és süteményeit, így biztosak lehetünk abban, hogy bizonyosan gluténmentes táplálékot vesz magához.

Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete:

                  1025 Budapest, Palánta u. 11. Telefon: 438-0233