„Jubileumi” pingvin mutatkozott be a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A Rosie nevű állat ugyanis épp a huszonötödik Budapesten kikelt pingvinfióka. A jövevény már csaknem kéthónapos és két kilót nyom, de a testét még a fiókákra jellemző pihés tollazat fedi. A nagyközönség előreláthatólag januártól láthatja majd a pingvinkolónia új tagjaként.

A még pihés tollú állat szeptember 26-án kelt ki a tojásból. Szülei közül a tojó, az 1997-es kelésű Zöld-Fekete a Rostocki Állatkertből került a magyar fővárosba, a Willy nevet viselő, kilenc esztendős apaállat viszont maga is budapesti kelésű. Rosie-t 35 napos koráig a szülőpár gondozta, ezt követően azonban – a pingvinek tartásában világszerte alkalmazott gyakorlatnak megfelelően – elválasztásra került a felnőttektől, s azóta a gondozók gondoskodnak az állat utóneveléséről. Az elválasztáskor 215 grammos apróság szépen fejlődik, jelenleg 2050 grammot nyom. A kifejlett pingvinekhez hasonlóan a fióka is tengeri halat, elsősorban heringet kap, de azt számára langyos hőmérsékletűre kell felmelegíteni. Az utónevelési fázis várhatóan januárig fog tartani, Rosie akkor fog bekerülni a többi pingvin közé. Ez azt jelenti, hogy a nagyközönség is csak januártól láthatja majd.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben jelentős múltja van a pingvintartásnak, s az idők során több különböző pingvinfaj is bemutatásra került. Az elmúlt 29 évben a pápaszemes pingvinek képviselték a pingvinek mintegy húsz fajból álló családját Budapesten. A fajt már az 1990-es évek legelején sikerült szaporítani, az első hazai pingvinfióka tüdeje azonban nem tudott megbirkózni a sok kétütemű jármű miatt akkor még nagyon szennyezett pesti levegővel. Az első sikeresen fel is cseperedett budapesti pingvin az 1994. november 5-én kikelt Félix volt, aki felnövekedve 17 éven át volt az Állatkert lakója. A szaporulat később rendszeressé vált, s Rosie már a huszonötödik budapesti kelésű pingvinfióka. Vele együtt összesen 30 állatból áll a magyar főváros állatkertjének pingvinkolóniája.

A pingvinek nemcsak a sarkvidékeken fordulnak elő, hanem a déli félteke más szélességi körei mentén is. A pápaszemes pingvinek (Spheniscus demersus) például Afrika déli partvidékei mentén őshonosak. Dél-Afrikában és Namíbiában együttesen 60-80 ezer egyedre becsülhető a faj népessége, ezzel azonban a pápaszemes pingvin veszélyeztetett fajnak számít. A természetes élőhelyek átalakulása, illetve a pingvinek táplálékát érintő túlhalászat mellett a tengeri áruszállítás is veszélyt jelent rájuk. Az Afrikát a Jóreménység fokánál megkerülő tengerjáró hajók épp a pingvinek által benépesített partszakaszok előtt haladnak el, és egy-egy hajózási baleset alkalmával a kiömlő olaj vagy más szennyező anyagok akár több tízezer madarat is veszélybe sodorhatnak. A Treasure nevű ércszállító teherhajó 2000. júniusi katasztrófájakor a kiömlő 1300 tonnányi üzemanyag például több mint 40 ezer pingvint sodort közvetlen veszélybe. A megmentésükért dolgozó nemzetközi csapat munkájában annak idején a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik munkatársa is részt vett.