Okok

Sok tényező játszhat szerepet a gyermekek nyugtalan alvásában. A környezet befolyásoló szerepe az, amit elsőként ki kell zárni. A túl meleg, zajos, levegőtlen helyiségben rosszabbul alszik felnőtt és gyermek egyaránt. Van, akit a fény is zavar, csak teljes sötétségben tud elaludni. A félős gyermekeknek pedig néha a szülő hagyja égve a kislámpát, hogy a vészjósló árnyakat elűzze. Egyes paramedicinális tanok az ágy helyzetének is jelentőséget tulajdonítanak, annak elforgatását, áthelyezését javasolják. Ezek mellett azonban a gyermeknek is lehetnek olyan elváltozásai, betegségei, amik a nyugtalanságot kiváltják.

A bőr viszketése az éjszakai órákban sem szűnik meg, sőt például rüh fertőzés esetén ilyenkor fokozódik csak igazán! De a bélférgesség is nyugtalansággal járhat. Az ekcéma, csalánkiütés, többszörös szúnyogcsípés is kiválthatja az izgatottságot az alvás ideje alatt. A bárányhimlős kiütések is viszketnek.

Amikor nehezen kap levegőt a gyermek, mert az orra el van dugulva, szintén rossz alvóvá válik. Ennek oka a nátha, allergiás orrdugulás, nagyobb orrmandula, garatba hátraeső, vagy a megszokottnál nagyobb nyelv. Orrba dugott idegentest is jelenthet légzési akadályt. A náthában használt orrcseppek túlzott alkalmazása szintén nyugtalanságot okoz a hatóanyag izgató hatása miatt. Ha a gyermekkel fekete teát itatnak, vagy nagyobb gyermekeknél a cola fogyasztás is ilyen alapon vezethet alvászavarhoz. Egyes gyógyszereknek is van izgató hatása.

Közismert, hogy a fogzási periódusban nyugtalanok a babák éjszakái. A hasfájás szintén zavarja az alvást: ha túl sokat eszik valaki este, vagy közvetlenül lefekvés előtt fogyasztja el vacsoráját, oka lehet ennek. A reflux betegség (amikor a gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramlik az elfogyasztott táplálék) hasfájást, a nyelőcsőben égő érzést válthat ki. Ezt a fekvő helyzet kifejezetten provokálhatja. A puffadt has, hasi görcsök is kellemetlenek az alvás óráiban. Egyeseknél a tej fogyasztása okozza ezt - akár a tejcukor érzékenység miatt, akár a tejfehérje allergia következtében. A tejcukor (más néven laktóz) szerepet játszhat a fent említett hasi tünetek kiváltásában. A tejfehérje érzékenység ugyan nagyon ritka, 3 éves kor alatt csak a gyermekek 2%-ában igazolható, a felett pedig még ennél is jóval ritkább, de annál sokrétűbb panaszokat idézhet elő: nemcsak hasfájást, hanem refluxot is provokálhat, orrdugulást, orrfolyást, nehézlégzést is kiválthat, ekcémát okozhat - ezek mindegyike külön-külön is hozzájárulhat a gyermek nyugtalanságához. Akár már az anyatejbe kiválasztódó kis mennyiségű tehéntejfehérje is kiválthatja csecsemőknél ezt a reakciót, de kisdedeknél is okozhat a tejfogyasztás hasonló alvási zavarokat. Azt is sokan tudják, hogy a szoptatós anyukának kerülnie kell a puffasztó ételek (káposzta, karalábé, bab, borsó, stb.) fogyasztását, ha a baba hasfájós.

A tej szerepe

Az előbbiekben számtalan okot találunk a nyugtalan alvás kiváltójaként. Ezek közül a tej szerepe a legkevésbé ismert. A táplálék-allergiával foglalkozó könyvek is csak 1-2 mondattal utalnak arra, hogy az allergének nyugtalanságot, rossz alvást okozhatnak. Ezért, ha a szülők éjszakáit rendszeresen tönkreteszi a gyermek alvászavara, a többi ok mellett gondolhatunk a tejre, mint kiváltó tényezőre.

Elsősorban a tejcukrot érdemes kihagyni az étrendből. Kapható laktózmentes tej, tejföl. A sajt és túró alig tartalmaz tejcukrot, ezeket nyugodtan kaphatja az ilyen gyermek. Ha ez nem vezetett eredményre, akkor a tejfehérje elhagyását is meg lehet próbálni, bár ez sokkal több kötöttséggel jár, hiszen számtalan élelmiszer tartalmaz - akár rejtett formában is - tejport. A felvágottak, konzervek, édesipari termékek igen gyakran, de a pékáruk (kalács, tejes kifli), levesporok is tej hozzáadásával készülnek. Ha egy 2 hetes diéta eredménytelen, tovább nem szabad próbálkozni a tej és tejtermékek, valamint egyéb tejfehérje tartalmú ételek megvonásával, mert akkor már csak hiányállapot alakulhat ki, jó hatás nem várható.

Fotó: ferhat66 / pixabay