Kisgyermekkorban igen közeli a szülő - gyermek kapcsolat. Sokan beszélnek boldogan gyermekeikről. Elvárásaikat felsorolva felmerül a kérdés, hogy nem a gyermek igényéből indulnak ki. Gyermeküknek mindent meg szeretnének adni erejükön felül, mindenre meg szeretnék tanítani, amire nekik nem volt lehetőségük.

Régen azt tartották, hogy a szülő nevel, a pedagógus oktat, a gyermek tudást fogad be, kívülről jövő tudással gyarapodik.

Ma úgy gondoljuk, hogy a meglévő tapasztalatokra építve magunk építjük fel tudáshalmazunkat. Tehát a tanulás a környezettel való interakcióban valósul meg.

Az eredményes tanulás feltételei:

• emocionális helyzet
• motiváció
• bizalom
• biztonság

Tehát a tanulás önfejlesztő folyamat, amely e tényezők alapján válik eredményessé, hatékonyságát befolyásolják a társas tevékenységek.

A gyermek a fejlődési szakaszokat nem lépheti át, nem hagyhatja ki, mert az súlyos nehézséget okozhat a fejlődésében.

Például: nagyon fontos, hogy rakosgathasson kockákat, így szerezzen tapasztalatokat. Ezt nem pótolja a számítógép, távirányítós autó.

Meg kell élnie minden fejlődési szakaszt.

Az eredményes nevelés a gyermek megismerésére épített egyéni tanulási utak kialakításával valósítható meg. Minden gyermek a saját belső törvényszerűségei szerint fejlődik.

Ne erőltessünk rá olyan tevékenységet, amit nem végez szívesen! A gyermekek legfőbb tanulási színtere a JÁTÉK. Ebben a tevékenységben érzik magukat biztonságban, ez az ő világuk.

Adjuk meg a lehetőséget, alkalmat hogy játszhassanak! E tevékenység biztosítja a gyermekek fejlődését: mozgást, kézügyességet fejleszt

• hat az értelmi képességek fejlődésére
• érzékszervek működését pontosítja
• figyelem tartóssá válását segíti
• gazdagítja a fantáziát
• fejleszti a beszédkészséget, esztétikai érzéket, társas kapcsolatokat
• gazdagítja a világról szerzett ismereteket
• alakítja az erkölcsi normákat

A felnőtt szerepe, helye, feladata fontos!

Tegyünk azért, hogy  a gyermekek megélhessék a boldog gyermekkor időszakát!

Az ismeretlen szerző  pontosan megfogalmazza, hogy miért:

„Ha ma kihagyod az esti mesét, holnap már lehet, hogy nem is kéri a lányod vagy a fiad.

Ha ma nem ülsz oda vele a társasjáték mellé, előfordulhat, hogy a jövő héten már késő lesz.

Ők ma gyerekek és nem pótolhatod be az önfeledt legózást, babázást úgy öt év múlva, amikor már kevésbé szorítanak a megélhetési gondok, amikor már nem kell új szőnyeg vagy függöny az ablakra.

Ha most kihagyod az együttlét meghitt perceit, évek múltán talán már a meghitt beszélgetéseket sem igénylik.

Ha most nem sétálsz velük kézenfogva, akkor pár év múlva végleg elengedik a kezed, és a kapaszkodó nélkül elsodorhatnak. Visszahozhatatlanok, megismételhetetlenek a gyerekkor napjai, hetei, hónapjai.

Téglák ezek, amelyekből és amelyekre a felnőttlét felépül. Ha sok tégla hiányzik, labilis lesz az építmény……..”      

Fotó: renelutz: Für Glückliche Familie