Látássérült gyermek a családban
Singola Edit [cikkei] - 2008-10-15
A gyereknevelés soha nem könnyű feladat, kihívás a szülőknek, a családnak. Látássérült gyermeket nevelni nemcsak erőn felüli feladat, hanem speciális odafigyelést, tudást, módszert, lelki erőt és kitartást igénylő "hivatás".
„Szeressük a vak gyermekeket; mert ők sok olyan széptől és nemestől fosztattak meg, amelyet mi szerencsések természetszerűen élvezünk. Karoljuk fel a vak gyermeket, mert vakságának okáról mit sem tehet. Értük munkáljuk az ügyet, hogy emberi tudásunkkal szerencsésekké és boldoggá tegyük őket.” Herodek Károly
Szégyen a vak gyerek?
Társadalmi felmérések szerint a vakon született gyereket a család szégyelli, míg a súlyos betegség következtében megvakult gyereket kevésbé. Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy minden család egészséges gyerekre készül, és amikor kiderül, hogy a babával valami baj van, például vak, akkor magukban keresik a hibát. Valamiféle büntetésnek, figyelmeztetésnek vélik a szülők. A társadalmi megítélés is hozzájárul ehhez, mivel sok ember előbb beszél és mond butaságokat, mint gondolkodna, így megbántják a másikat.
A család kohéziója nem minden esetben bírja ki a megpróbáltatást: egyrészt nyomás éri a családtagokat kívülről, másrészt családon belül is konfliktusokat teremt a sajátos nevelést igénylő gyermek ellátása. Nagyon sok esetben felbomlik a család, épp akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne a család összetartó erejére. A látássérült gyerek szempontjából ugyancsak fontos lenne a családi háttér, épp elég hátránnyal indul az életben, ha még ehhez egy csonka család járul…
A család is sérül fogyatékos gyermek születésekor. A kétségbeesés, bűntudat okozhatja, hogy a szülők nem fogadják el gyermekük fogyatékosságát. Túlzott féltéssel, vagy túlzott követelmények támasztásával reagálhatnak, és ezek a gyermekben negatív énképet, vagy agresszív válaszokat indukálhatnak. A látássérült gyermekek esetében előforduló viselkedési és magatartászavarok gyakran másodlagos lelki sérülések tünetei, amelyeket a gyermek nehézségeinek meg nem értése, a türelmetlenség, a túlzott elvárások, a halmozódó kudarcok okoznak. A családok túlféltő, vagy elutasító attitűdje is személyiségtorzító hatású lehet.
A család és a miliő
A kisgyermek fejlődésében az utánzás szerepe alapvető, minden tanulási folyamatra hatással van. A látássérültek esetében ez nehezített, hiszen amit nem látnak, azt nem is tudják utánozni. A családtagok és a pedagógusok segítsége nagyon fontos ennek fejlesztésében. A gyereknek mindent meg kell mutatni, hagyni, hogy végigtapogassa a tárgyakat, akár többször is, hogy emlékezetébe véshesse. Alapvető dolgokra kell itt gondolni: például a konyhában az élelmiszerekre, az ételek összetevőire, a barkácsfelszerelésekre, a ruhákra, az állatokra, a természetre…, mindenre, ami körülveszi a gyereket.
A látássérült csecsemő számára a környező világ ingerei nem eléggé motiválók, a gyakori kis balesetek, a szülők féltése korlátozzák a mozgásformák begyakorlásában. Az otthon kialakításában figyelmet kell fordítani a balesetek elkerülésére, a környezetet akadálymentessé kell tenni, hogy a gyerek szabadon mozoghasson, a látássérült gyerekek még így is gyakrabban esnek el.
A látássérült gyermekek számára több szempontból is nagy a mozgás jelentősége: a környező világ felfedezése, megismerése is a mozgás révén, a járás megtanulásával gyorsul fel számukra. A látás részleges, vagy teljes hiánya lassúbb mozgásfejlődést, lemaradást okozhat. A látássérült kisgyermek hajlamos a visszahúzódásra, egy helyben ülésre.
A látássérült gyerek életritmusát meghatározza a rend és pontosság, ez ad neki egyfajta támpontot. Egyszerű dolgokra kell gondolni: önállósodásához hozzátartozik, hogy saját maga végezzen el mindent, amit csak lehet, például öltözködést. De ehhez tudnia kell, mert nem látja, hogy hol van a holmija, hova teszi le a pulóverét, hogy legközelebb onnan vehesse el. Tehát rendre kell szokatni és nem szabad elpakolni a dolgait.
Ne óvjuk, védjük túlzottan, hagyjuk önállóan dolgozni, csak annyit segítsünk, amennyit feltétlenül szükséges!
Család vagy iskola?
A látássérült gyerek óvodai és iskolai nevelésének módja releváns kérdés. Integráltan, vagy szegregáltan? Vagyis az ép gyerekekkel egy intézményben taníttassuk, vagy külön speciális intézményben? Sorolhatnánk a mellette és ellene szóló érveket mindkét esetben. Maradjon a gyerek a megszokott környezetben, a családban, vagy menjen a családtól távol levő intézetbe, hogy képességeit a legjobban fejleszthessék? A kettő közötti megoldás lenne a legideálisabb. Családi környezetben, de speciális oktatást biztosítva, például utazótanárok segítségével. Ez a fajta pedagógus időnként elutazik abba az iskolába, ahol a gyermek tanul integráltan, és speciális segítséget nyújt.
Bizonyított tény, hogy az átlagosan fejlődő látássérült gyerek igenis alkalmas arra, hogy egészséges társaival együtt járjon óvodába, iskolába, együtt szocializálódjon, ugyanazokat az élményeket élje át, és ne kirekesztve, elzárva, megbélyegezve, családjától elszakítva induljon a nagybetűs életnek.
Szégyen a vak gyerek?
Társadalmi felmérések szerint a vakon született gyereket a család szégyelli, míg a súlyos betegség következtében megvakult gyereket kevésbé. Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy minden család egészséges gyerekre készül, és amikor kiderül, hogy a babával valami baj van, például vak, akkor magukban keresik a hibát. Valamiféle büntetésnek, figyelmeztetésnek vélik a szülők. A társadalmi megítélés is hozzájárul ehhez, mivel sok ember előbb beszél és mond butaságokat, mint gondolkodna, így megbántják a másikat.
A család kohéziója nem minden esetben bírja ki a megpróbáltatást: egyrészt nyomás éri a családtagokat kívülről, másrészt családon belül is konfliktusokat teremt a sajátos nevelést igénylő gyermek ellátása. Nagyon sok esetben felbomlik a család, épp akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne a család összetartó erejére. A látássérült gyerek szempontjából ugyancsak fontos lenne a családi háttér, épp elég hátránnyal indul az életben, ha még ehhez egy csonka család járul…
A család is sérül fogyatékos gyermek születésekor. A kétségbeesés, bűntudat okozhatja, hogy a szülők nem fogadják el gyermekük fogyatékosságát. Túlzott féltéssel, vagy túlzott követelmények támasztásával reagálhatnak, és ezek a gyermekben negatív énképet, vagy agresszív válaszokat indukálhatnak. A látássérült gyermekek esetében előforduló viselkedési és magatartászavarok gyakran másodlagos lelki sérülések tünetei, amelyeket a gyermek nehézségeinek meg nem értése, a türelmetlenség, a túlzott elvárások, a halmozódó kudarcok okoznak. A családok túlféltő, vagy elutasító attitűdje is személyiségtorzító hatású lehet.
A család és a miliő
A kisgyermek fejlődésében az utánzás szerepe alapvető, minden tanulási folyamatra hatással van. A látássérültek esetében ez nehezített, hiszen amit nem látnak, azt nem is tudják utánozni. A családtagok és a pedagógusok segítsége nagyon fontos ennek fejlesztésében. A gyereknek mindent meg kell mutatni, hagyni, hogy végigtapogassa a tárgyakat, akár többször is, hogy emlékezetébe véshesse. Alapvető dolgokra kell itt gondolni: például a konyhában az élelmiszerekre, az ételek összetevőire, a barkácsfelszerelésekre, a ruhákra, az állatokra, a természetre…, mindenre, ami körülveszi a gyereket.
A látássérült csecsemő számára a környező világ ingerei nem eléggé motiválók, a gyakori kis balesetek, a szülők féltése korlátozzák a mozgásformák begyakorlásában. Az otthon kialakításában figyelmet kell fordítani a balesetek elkerülésére, a környezetet akadálymentessé kell tenni, hogy a gyerek szabadon mozoghasson, a látássérült gyerekek még így is gyakrabban esnek el.
A látássérült gyermekek számára több szempontból is nagy a mozgás jelentősége: a környező világ felfedezése, megismerése is a mozgás révén, a járás megtanulásával gyorsul fel számukra. A látás részleges, vagy teljes hiánya lassúbb mozgásfejlődést, lemaradást okozhat. A látássérült kisgyermek hajlamos a visszahúzódásra, egy helyben ülésre.
A látássérült gyerek életritmusát meghatározza a rend és pontosság, ez ad neki egyfajta támpontot. Egyszerű dolgokra kell gondolni: önállósodásához hozzátartozik, hogy saját maga végezzen el mindent, amit csak lehet, például öltözködést. De ehhez tudnia kell, mert nem látja, hogy hol van a holmija, hova teszi le a pulóverét, hogy legközelebb onnan vehesse el. Tehát rendre kell szokatni és nem szabad elpakolni a dolgait.
Ne óvjuk, védjük túlzottan, hagyjuk önállóan dolgozni, csak annyit segítsünk, amennyit feltétlenül szükséges!
Család vagy iskola?
A látássérült gyerek óvodai és iskolai nevelésének módja releváns kérdés. Integráltan, vagy szegregáltan? Vagyis az ép gyerekekkel egy intézményben taníttassuk, vagy külön speciális intézményben? Sorolhatnánk a mellette és ellene szóló érveket mindkét esetben. Maradjon a gyerek a megszokott környezetben, a családban, vagy menjen a családtól távol levő intézetbe, hogy képességeit a legjobban fejleszthessék? A kettő közötti megoldás lenne a legideálisabb. Családi környezetben, de speciális oktatást biztosítva, például utazótanárok segítségével. Ez a fajta pedagógus időnként elutazik abba az iskolába, ahol a gyermek tanul integráltan, és speciális segítséget nyújt.
Bizonyított tény, hogy az átlagosan fejlődő látássérült gyerek igenis alkalmas arra, hogy egészséges társaival együtt járjon óvodába, iskolába, együtt szocializálódjon, ugyanazokat az élményeket élje át, és ne kirekesztve, elzárva, megbélyegezve, családjától elszakítva induljon a nagybetűs életnek.
Előző hír
Milyen a jó baba-mama foglalkozás?
Következő hír
Hibák, amelyeket a szülők elkövetnek a gyerek etetésénél
LEGOLVASOTTABB
Miért álltak nők százai Lindsay Clancy mellé, miután megölte gyerekeit?
2026. augusztus 20-án reggel több száz ember - az Associated Press szerint nagyjából háromszázan, túlnyomórészt nők - gyűlt össze a massachusettsi Plymouth Megyei Felsőbíróság előtt. Nem skandáltak, nem vittek táblát: egymás kezét fogva álltak, a végén kört formáltak és elmondták a Miatyánkot. Sokan "Peace for Lindsay" és "Justice for Lindsay" feliratú pólót viseltek, és többen a saját szülés utáni depressziójukról, szorongásukról vagy pszichiátriai krízisükről beszéltek a helyszínen.
Középiskolai felvételi - interaktív határidőnaptár szülőknek
A 2026/2027-es tanév középiskolai felvételijének minden fontos dátuma egy helyen. Válaszd ki az évfolyamot, pipáld ki a teendőket, és kövesd végig a folyamatot a jelentkezéstől a beiratkozásig.
Mennyi idő alatt esik teherbe egy átlagos pár? A számok, amik megnyugtatnak
A harmadik negatív teszt után jön a gondolat, hogy talán velünk van a baj. A hatodik után már biztosak vagytok benne. A valódi számok viszont sokkal megnyugtatóbbak, mint amit a fejünkben kiszámolunk.
Mit intézhet egyedül a kamasz? Jogok és korhatárok 12–18 éves korig
15 évesen dolgozna, 16 évesen egyedül menne orvoshoz, 17 évesen már autót vezetne a kamaszod? Bár az évek múlásával egyre önállóbb, nincs egyetlen bűvös születésnap, amelytől kezdve mindent maga intézhet. Összegyűjtöttük a legfontosabb jogi mérföldköveket és szabályokat 12-től 18 éves korig: mihez elég a saját döntése, hol kötelező a szülői aláírás, és mikor húz szigorúbb határt maga a szolgáltató.
Az iskola nem tartja be a szakértői véleményt: mit tehet a szülő?
A gyerekednek van szakértői véleménye, a fejlesztés mégis elmarad, a dolgozatnál nem kap hosszabb időt, a mentesítést vagy más kedvezményt pedig nem alkalmazzák. Ha ezek a szakértői vélemény és a jogszabály alapján járnak, ilyenkor nem szívességet kérsz, hanem egy kötelező előírás teljesítését. Megmutatjuk, kinek írj először, mit kérj tőle, és mi a következő lépés, ha nem történik semmi. A cikk végén levélminta.
.jpg){kind=small}
betöltés...