A gyerekkori kötelező védőoltások rendjét Magyarországon minden évben újra kiadják. A 2026-os oltási naptár maga nem változott a tavalyihoz képest, a háttérszabályok közül viszont több igen. Ebben a cikkben megtalálod a teljes oltási naptárt, az iskolai kampányoltások idei időpontjait, és egy kalkulátort is: írd be a gyereked születési dátumát, és megkapod, nála melyik oltás mikor esedékes. (A későbbi oltások a jelenleg érvényes rendelkezések alapján vannak betervezve, a következő oltások időpontjáig azonban még változhatnak a szabályok.)

Oltási naptár kalkulátor

Írd be a gyereked születési dátumát, és megkapod a saját oltási naptárát: mi vált már esedékessé, mi jön hamarosan, és mi következik ezután. A kalkulátor a 2026. évi Védőoltási Módszertani Levél szerinti, betöltött életkorokkal számol.

A kalkulátor felül azt sorolja fel, ami még hátravan: a kötelező oltásokat a csecsemőkoriaktól az iskolai kampányoltásokig, alattuk pedig az ajánlott oltásokat, azzal az életkori ablakkal, amelyben kérhetők. Legalul összegyűjti azokat is, amelyek már esedékessé váltak, hogy végig tudd nézni az oltási könyvben, megvannak-e.

Három dolgot érdemes tudni róla. A dátumok azt mutatják, mikor válik esedékessé egy oltás, nem azt, hogy a gyereked megkapta-e. Az iskolai kampányoltásoknál az osztály a mérvadó, nem az életkor, ezért ott a kalkulátor becsült hónapot ad. Az ajánlott oltásoknál pedig ritkán van egyetlen pontos dátum: az adagok száma és ütemezése függ a készítménytől, az indítás életkorától és a szezontól, ezért ott életkori ablakot jelzünk.

Mit jelent, hogy egy oltás kötelező?

Magyarországon az életkorhoz kötött védőoltások kötelezőek. A kereteket a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet adja, a végrehajtás részleteit pedig a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) minden évben kiadott Védőoltási Módszertani Levele rögzíti. A rendelet értelmében az itt megtalálható oltási naptár szerint kell az illetékes gyermekorvosnak, vagy háziorvosnak az oltást beadnia, azt az oltási kiskönyvben dokumentálnia, természetesen figyelembe véve az igen ritkán előforduló ellenjavallatokat is.

Ezek az oltások a családnak ingyenesek, az oltóanyagot az állam biztosítja. A csecsemő- és kisgyerekkori oltásokat a házi gyermekorvos vagy a háziorvos adja be, a védőnő szervezi és tartja nyilván, 11 éves kortól pedig iskolai kampányoltás keretében kapják meg a gyerekek. Minden beadott oltás bekerül az oltási könyvbe, ezért érdemes megőrizni: óvodai és iskolai felvételnél, később külföldi tanulmányútnál is elő fog kerülni.

A kötelező védőoltásoknak 2 típusa van: A folyamatos oltásokat mindenki a saját életkora szerint kapja, csecsemő- és kisgyerekkorban. A kampányoltásokat az iskolában, évfolyamonként szervezik: ott nem a pontos életkor, hanem az osztály a mérvadó.

A 2026-os oltási naptár

Az alábbi táblázat a kötelező, térítésmentes oltásokat tartalmazza, az utolsó sorban pedig a 7. évfolyamosoknak önkéntesen kérhető, szintén térítésmentes HPV oltást. A megadott életkor mindig betöltött életkort jelent, tehát a 2 hónaposan esedékes oltás a második hónap betöltése után következik.

* Aki valamilyen okból 1 éves kora után MMR oltását 2x kapta meg, nem kell újraoltani.
** Akit korábban valamilyen okból már beoltottak dTap emlékeztetővel, azt idén nem oltják újra az iskolai kampányban.

Rövidítések: BCG tuberkulózis elleni oltóanyag, DTPa diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis, IPV inaktivált poliovírus vakcina, Hib Haemophilus influenzae b, PCV konjugált pneumococcus vakcina, MMR kanyaró-mumpsz-rubeola, dTap a diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis elleni, serdülőkori és felnőttkori emlékeztető (újraoltásra használt) kombinált vakcina, HPV humán papillomavírus.

Iskolai kampányoltások a 2026/2027-es tanévben

Tizenegy éves kortól az oltásokat az iskolában szervezik. Fontos részlet, hogy ezek nem a gyerek pontos életkorához, hanem az osztályához igazodnak: ha valaki évet ismételt vagy előrehozott beiskolázással indult, akkor is az osztályával együtt kapja meg az oltást.

• MMR újraoltás és dTap emlékeztető: a 2014. június 1. és 2015. augusztus 31. között születettek, vagyis a 6. évfolyamot végzők. Az MMR 2026 szeptemberében, a dTap 2026 októberében esedékes. Akit korábban valamilyen okból már beoltottak dTap emlékeztetővel, azt idén nem oltják újra.
• Hepatitis B: a 2013. június 1. és 2014. augusztus 31. között születettek, vagyis a 7. évfolyamot végzők. Az első részlet 2026 szeptemberében, a második 2026 októberében kerül beadásra, a harmadik a 0-1-6 hónapos séma szerint várhatóan 2027 márciusában. Ha a gyerek csecsemőkorában már megkapta a hepatitis B sorozatot, és ez dokumentálva van, nem oltják újra.
• HPV: 2026 októberében azok a 7. évfolyamos tanulók kaphatják meg térítésmentesen, akik betöltötték a 12. életévüket. Ez az egyetlen önkéntes elem az iskolai oltások között: a beleegyező nyilatkozatot 2026. szeptember 15-ig kell visszajuttatni az iskolába. Oltási tanácsadói véleményezés szükséges hozzá, hogy sorra kerülhessenek azok is, akik az előző tanévben jogosultak voltak és igényelték is az oltást, de egészségi állapotuk miatt kimaradtak.

Az iskolai oltás a Gardasil 9 vakcinával történik. Hogy hány adag kell, azt az első oltás beadásakor betöltött életkor dönti el: 9 és 14 éves kor között két adag, a 15. születésnaptól három adag. A második iskolai részlet hat hónappal az első után, várhatóan 2027 áprilisában esedékes. A sorozatot egy éven belül be kell fejezni. Az oltás előtt nincs szükség HPV-szűrővizsgálatra, és a felnőttkori rendszeres méhnyakszűrést sem váltja ki. A 2025/2026-os tanévben a jogosult lányok több mint 80, a fiúk közel 72 százaléka kapta meg a védőoltást.

Mi ellen védenek ezek az oltások?

• BCG: a tuberkulózis legsúlyosabb, csecsemőkorban életveszélyes formái ellen véd, ezért kapják meg az újszülöttek már a szülészeten.
• Diftéria, tetanusz, szamárköhögés: három különböző bakteriális betegség, egy oltóanyagban. A szamárköhögés a legkisebb csecsemőkre a legveszélyesebb, ezért javasolt a várandósoknak is az oltás a harmadik trimeszterben, hogy a baba már védettséggel szülessen.
• Gyermekbénulás: a WHO európai régiója poliómentesnek minősül, behurcolás és környezeti kimutatás azonban továbbra is előfordul, ezért fontos a magas átoltottság fenntartása.
• Hib: a Haemophilus influenzae b baktérium agyhártyagyulladást és gégefedő-gyulladást okozhat kisgyerekeknél, illetve középfülgyulladást is, ami nem életveszélyes, de elég gyakori. Magas és konzekvens átoltottság miatt a baktérium b típusa elvétve fordul elő hazánkban.
• Pneumococcus: a tüdőgyulladás, az agyhártyagyulladás és a súlyos középfülgyulladás hátterében álló egyik leggyakoribb baktérium.
• MMR: kanyaró, mumpsz és rubeola. A kanyaró rendkívül fertőző, és súlyos szövődményei lehetnek; az elmúlt évek európai járványai főként oltatlan vagy nem teljesen oltott közösségeket érintettek.
• Bárányhimlő: a legtöbb gyereknél enyhe betegség, de a szövődményei, különösen a másodlagos bőrfertőzések, komolyak lehetnek.
• Hepatitis B: a májat támadó vírus, amely krónikussá válhat. Serdülőkorban, iskolai oltás keretében adják.
• HPV: a humán papillomavírus okozza a méhnyakrákok túlnyomó többségét, és szerepe van több más daganat  (pl. gégerák) kialakulásában is, lányoknál és fiúknál egyaránt.

Ajánlott, szabadon választható oltások

Ezek nem kötelezőek, és a legtöbbjükért fizetni kell. Érdemes róluk időben beszélni a házi gyermekorvossal, mert szűk életkori ablakuk van.

*** Az influenza elleni oltás nemcsak gyermekeknek javasolt, hanem immunkárosodottak egy része, krónikus tüdőbetegek, pl. asztmások, és 65 év feletti nagyszülők számára is ajánlott oltás. Az Egészségügyben dolgozók is meg szokták kapni.

Külön említést érdemel az RSV, vagyis a légúti óriássejtes vírus elleni védelem. A várandós anya a 24. és a 36. hét között kaphat oltást, amely a méhlepényen átjutó ellenanyagok révén a babát is védi élete első hat hónapjában. A kifejezetten veszélyeztetett csecsemők, például a nagyon koraszülöttek, neonatológus szakvéleménye alapján társadalombiztosítási támogatással kaphatnak monoklonális ellenanyagot az RSV-szezonban.

Oltás után: mi számít normális reakciónak?

A leggyakoribb reakció az enyhe láz, a szúrás helyén jelentkező pirosság vagy duzzanat, a nyűgösség és a szokásosnál rosszabb alvás. A nem élő kórokozót tartalmazó oltások után ezek jellemzően egy-két nap alatt rendeződnek. Az élő vírust tartalmazó oltásoknál, például az MMR-nél, a láz vagy a kiütés később, jellemzően az oltás utáni második héten jelentkezhet, a BCG helyi reakciója pedig heteken át tarthat, és ez önmagában nem jelent bajt. A ritka, súlyosabb reakciókat és minden oltás utáni nemkívánatos eseményt az oltóorvosnak jelentenie kell, de szülőként te is bejelenthetsz mellékhatást.

Gyermekorvos magyarázatával részletesen összeszedtük, mi tartozik a várható reakciók közé, és mi az, amivel orvoshoz kell fordulni: Az oltás utáni reakciók és szövődmények - videóval.

Ha az oltás után belázasodik a baba, a lázcsillapítás szabályai ugyanazok, mint bármilyen más láznál. A helyes adagolásról, a lázgörcsről és a népi gyógymódok körüli tévhitekről itt olvashatsz: Lázcsillapítás kisbaba korban: lázgörcs, tévhitek, népi gyógymódok - videóval.

Mikor kell halasztani az oltást?

Kevesebb állapot jelent valódi akadályt, mint amennyit a szülők gondolnak, és nem mindegyik ugyanolyan súlyú. Az átmeneti ok, például a lázas betegség, csak elhalasztja az oltást: amint a gyerek meggyógyul, pótolni kell. Tartós ellenjavallat az immunhiányos állapot az élő kórokozót tartalmazó oltóanyagoknál, valamint az ugyanazon összetételű oltóanyagra korábban adott súlyos, anafilaxiás reakció. Ha az oltóanyag olyan összetevőt tartalmaz, amelyre a gyerek korábban súlyos túlérzékenységi reakciót adott, az oltás nem az alapellátásban történik, hanem védőoltási szaktanácsadóban.

Ezek viszont kifejezetten nem ellenjavallatok, tehát az oltást el kell végezni:

• allergia és asztma nyugalmi szakaszban, atópiás dermatitis, étkezési tojásfehérje-allergia (a vakcina valamelyik összetevőjére adott súlyos reakció viszont külön elbírálást igényel);
• görcsroham a családi kórtörténetben;
• helyi szteroidos kezelés, ekcéma vagy más körülírt bőrbetegség;
• krónikus szív-, tüdő- és vesebetegség, idegrendszeri betegség stabil állapota, Down-szindróma;
• újszülöttkori sárgaság, kis születési súly, koraszülöttség, alultápláltság.

Ha az oltóorvos bizonytalan a megítélésben, klinikai védőoltási szaktanácsadáshoz fordulhat. Ilyenkor nem neked kell döntened: szakorvosi vélemény születik a gyerek egyedi oltási tervéről. Tartós egészségi ok esetén az egészségügyi törvény alapján a járási hivatalnál mentesítés kérhető, kezelőorvosi szakvéleménnyel; a mentesítésről a hatóság dönt, és a szakvélemény megalapozottságát felülvizsgáltathatja.

Elmaradt oltás pótlása

Ha valamelyik kötelező oltás kimaradt, azt a lehető leghamarabb pótolni kell. Betegség vagy külföldi tartózkodás miatt ez gyakran előfordul, és nem jelenti azt, hogy elölről kell kezdeni a sorozatot: a legtöbb esetben ott lehet folytatni, ahol abbamaradt.

A gyakorlatban a bölcsődei, óvodai és iskolai felvételhez kapcsolódó orvosi vizsgálat is kiszűri a hiányt: az ellátó orvos ellenőrzi az oltási státuszt, és intézkedik a hiányzó oltások pótlásáról. Külföldről érkező gyerekeknél a hazai oltási naptár szerint készül terv, a már megkapott oltások beszámításával. A bárányhimlő elleni oltást a 2018. július 31. után született gyerekeknél kell pótolni, MMR oltás nélkül pedig óvodai, iskolai vagy felsőoktatási felvétel előtt nem maradhat a gyerek. A szülészeten kimaradt BCG oltás is pótolható: minél korábban, de legkésőbb egyéves korig.

Mi változott 2026-ban?

Maga az oltási naptár változatlan: ugyanazok az oltások, ugyanazokban az életkorokban esedékesek, mint tavaly. A módszertani levél többi része viszont finomodott. Ami a családokat is érintheti:

• a kanyaró-mumpsz-rubeola oltásnál a 2026-os módszertani levél már csak az M-M-RVaxPro készítményt sorolja fel (tavaly még a Priorix is szerepelt benne);
• pontosították a bárányhimlő második adagjának időzítését: 12 hónapos kor felett négy-hat héttel az első után adható;
• az influenza elleni oltóanyagok idén három komponensűek, és két éves kortól orrsprays változat is választható;
• a HPV elleni oltásból pótlólag sorra kerülhetnek azok is, akik az előző tanévben egészségi állapotuk miatt maradtak ki;
• új szabály rendezi, hogy a várandósság második vagy harmadik trimeszterében immunmoduláló vagy immunszuppresszív kezelést kapó anyák újszülöttjeinél a BCG oltást halasztani kell: hat hónapos kor után, legkésőbb egyéves korig pótolható kijelölt szülészeti intézményben. Az anti-CD20 kezelést kapó anyák babáinál a kötelező oltások megkezdése előtt külön vérvizsgálat szükséges.

Gyakori kérdések

Kapcsolódó cikkünk:
Egyre több Magyarországon az oltásellenes szülő, már tömegesen perelnek be háziorvosokat

Források

Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ: Módszertani levél a 2026. évi védőoltásokról (kiadva 2026. március 30.). Ugyanott: tájékoztató a 2026/2027-es tanév HPV elleni védőoltásának szervezéséről (2026. szeptember 1.). Továbbá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 58. §-a, valamint a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet.

A cikket lektorálta:

Dr. Hidvégi Edit gyermekorvos szakértőnk, illetve

Dr. Kulcsár Andrea 
főorvos
csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos
fertőző betegségek szakorvosa
klinikai védőoltási szaktanácsadó

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi tanácsadást. A gyereked oltásaival kapcsolatos kérdésekkel fordulj a védőnőhöz vagy a házi gyermekorvoshoz.

Nyitókép: depositphotos