Magyarországon évente 100 000 újszülöttel számolva, durva számítások szerint,  30-50 csecsemőt vesztünk el  SIDS-ben.(Amerikában ez a veszteség évi 7000 csecsemő)

A bölcsőhalál nem egy új betegség, hiszen már a Bibliában a Királyok I. Könyve 3: 21-ben  is olvashatjuk: “Mikor pedig hajnalban felkeltem, hogy megszoptassam az én fiamat: ímé, megholt.”

Bár az első tudományos leírás 1923-ból származik, a hirtelen halál definícióját csak 1970-ben írták le, és jóval később, 1991-ben alakult ki a módosított, ma is elfogadott definíció. Azóta, bár számos kutatás és vizsgálat történt, számos hajlamosító tényezőt és vélelmezett okot írtak le, valójában a pontos kiváltó okot ma sem ismerjük.  

Vannak szakmai hipotézisek a légzőközpont fejletlenségéről, az agytörzs fejletlenségéről, mely többek között az un. ébresztő reflex működését befolyásolja (ébresztő reflex: alvás alatt a szabad légzést akadályozó helyzetből a fej elfordul). De leírnak esetleges gyakoribb vagy elhúzódó légzéskimaradásokat, alvás-ébrenlét zavarokat, egyes agyi területek mikroszkopikus elváltozásait. Valójában a bölcsőhalál valószínűleg többtényezős okra vezethető vissza, ahol a genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, hiszen a bölcsőhalál ismétlődési kockázata nagyobb azoknál a családoknál, ahol korábban már előfordult ez a tragédia.

Csecsemőkorban betegségek, veleszületett rendellenességek (szívhibák, anyagcserezavarok, idegrendszeri rendellenességek), balesetek is vezethetnek váratlan halálhoz, de mivel ilyenkor a kiváltó ok ismert vagy megismerhető, ezeket nem soroljuk a bölcsőhalálhoz.

Jogos a kérdés, hogyan védekezhetünk, ha a kiváltó okot nem ismerjük.

Számos igazolt SIDS-re hajlamosító tényező van, melynek figyelembe vételével, elkerülésével csökkenthetjük a veszélyt. Ezeket a rizikótényezőket széleskörű után vizsgálatokkal, vagyis a SIDS-ben elhunyt csecsemők körülményeinek statisztikai vizsgálatával állapították meg.

Kezdjük az anyai eredetű rizikó faktorokkal:

• fiatal vagy idős anyai életkor,
• a korai szoptatás felfüggesztés,
• az anya passzív és aktív dohányzása (mind a várandósság alatt, mind a szülés után),
• anyai drogfogyasztás ( különösen az ópiátok),
• anyai alkoholizálás (bár ezt a statisztikai adatok nem támasztották alá),
• aluliskolázottság

A csecsemő oldaláról veszélyeztető tényezők:

• az alacsony születési súlya,
• az éretlensége,
• iker léte,   
• fiú volta ( a bölcsőhalott csecsemők 60%-a fiú),
• 1-4 hónapos kora

Környezeti hajlamosító tényezők:

• magas szoba hőmérséklet,
• a baba túlhevülése alvás alatt (szobahőmérséklet, túlöltöztetés),
• puha felületen való alvás (párna, állatbőr, matrac, takaró),
• fej feltámasztása (párna),
• hasonfekvés (az Egyesült Államokban a hanyatt-fektetési kampányt követően 40%-kal csökkent a bölcsőhalál),
• őszi-téli hónapok,
• éjszakai órák

Mit tehetünk, hogy a tragédiát elkerülhessük?

Rizikó tényezők elkerülése:
Az, hogy a várandós és a csecsemőjét gondozó anya ne dohányozzon, ne drogozzon, természetes szabály, de jó lenne, ha környezete is figyelembe venné a passzív dohányzás okozta ártalmakat, veszélyeket. Az  elkerülhető rizikótényezők kiiktatása további biztonságot adhat. Tehát minél tovább szoptasson az édesanya, ne fűtsenek túlzottan a baba szobájában, ne fektessék puha takarók közé a csecsemőt, ne kapjon párnát, valamint kerüljék a hason altatást.

Kivizsgálás-alváslabor:
Az országban több helyen (csecsemő és gyermekosztályokon) működik olyan felszerelt egység, ahol a csecsemő 24 órás megfigyelés alatt áll, miközben műszerekkel ellenőrzik a légzését, szívműködését, vizsgálják az esetleges refluxainak számát és számos egyéb paraméterét. Ebből lehet következtetni (hangsúlyozom csak gyanítani, biztosat mondani nem) arra, veszélyeztetett-e a kicsi, hirtelen csecsemő halál szempontjából. Amennyiben a babának elhárítható rizikófaktora van (pl. reflux), ezt kezelik.

Monitorozás :
Léteznek olyan légzés-alarm készülékek, melyek a csecsemő ágyába helyezve, légzés kihagyásnál riasztanak. Különböző árú és minőségű őrzők vannak forgalomban. A gyengébb minőségű légzés alarmok indokolatlan megszólalásokkal riogatják a szülőket, akik végül megunva ezt a készenléti állapotot, kikapcsolják a készüléket.  Mindenképpen szakemberrel konzultáljon a szülő, mielőtt megveszi a nagyáruházak légzésőrző csiribiri készülékét.

Az utóbbi években jelentek meg közlések a monitorozás hiábavalóságáról, mert azt tapasztalták, használatuk elterjedése ellenére nem csökkent a bölcsőhalálban elvesztett csecsemők száma. Ezt a véleményt nem osztom, hiszen egy légzés kimaradás időbeni észlelésével, gyakran a folyamatot meg lehet állítani, és a gyereket megmenteni. (saját praxisomban van két - ma már középiskolás gyermek - akiket a babyalarm riasztására ugró és beavatkozó édesanya mentett meg.

Teendők, újraélesztés elsajátítása

Amikor egy csecsemőnek leáll a légzése (ez a gyakoribb csecsemőkorban, a szívmegállás jóval ritkább), néhány percig a klinikai halál állapotába kerül. Ebben a néhány percben van esély a baba megmentésére. Esély akkor van, ha a szülő tudja mit kell tennie, ha az alapvető fogásokat megtanulta. Magyarországon lehetőség van akár tanfolyamon, akár fél-egynapos képzésen a legszükségesebb újraélesztési teendők elsajátítására.

Ennek a tudásnak a hiányában a legjobb baby-alarm is csak dísze a lakásnak.

Ma, amikor szülésre felkészítő tanfolyamok, előzetes gondozási, nevelési tanfolyamok, és egyéb ismeretek oktatására szervezett sorozatokra járnak a várandós anyukák és apukák, bele kell, hogy férjen az alapfokú újraélesztési technika elsajátítása. Annak, pedig, aki  bármely okból légzés megfigyelőt használ a csecsemőjénél, kötelezővé tenném, különösen akkor, ha rizikó tényezők is vannak jelen.

Összefoglalva: a bölcsőhalál szerencsére egy igen ritkán előforduló tragédia, melynek okát nem ismerjük, de számos rizikófaktorát igen. Ezen rizikófaktorokat csökkentve, az esetleges bajra felkészülve az előfordulás tovább csökkenthető.

Fotó: www.foter.com