Vannak szülők, akik már a baba megszületése előtt kiválasztják azokat a tárgyakat, amiket következetesen a baba közelébe tesznek, hogy majd az legyen az a bizonyos kedvenc. Mások pedig hagyják, hogy a gyermekük maga válassza ki a "legjobb” barátját.

Miért kezd valamihez ragaszkodni a kicsi?

A kisbabák eleinte csak az anyukájuk mellett érzik magukat biztonságban. Szeretik anya illatát, hangját, mozdulatait. Eleinte nem tudják, hogy ők és anya a születés után már két külön személy. Azt hiszik, hogy még mindig egységet alkotnak, ugyanúgy, ahogy a pocakban is. Körülbelül fél éves koruk körül kezdik észrevenni, hogy már nem így van. Ez általában keserves sírások közepette szoktott tudatosulni bennük. Nem tudják, hogy mi történt, anya hova lett, visszajön-e egyáltalán.

Számukra anya a minden. Ő jelenti a biztonságot, a nyugalmat, a vigasztalást, a kedvességet és a szeretetet. Ha ő nincs ott, akkor attól fél, hogy ezekről is le kell mondania. Csak kicsit később tanulják meg, hogy anya visszajön, nem tűnt el véglegesen. Viszont neki addig is lehetnek félelmei, kellemetlen érzései, amiket nem tud anyával megosztani. Ilyenkor jön jól, ha van a babának egy kis plüss állatkája, egy textilpelusa vagy bármilyen más tárgya, amit megölelhet, amihez hozzábújhat, aminek elsírhatja a bánatát. Addig, amíg anya tényleg vissza nem jön.
 

Milyen a jó vigasztárgy?

Ha egészen kicsi babának szeretnél ilyet adni, akkor legyél nagyon óvatos. Ne legyenek rajta olyan részek, amik leszakadhatnak, amibe beletekeredhet, ami alá beszorulhat, ami megnyomhatja az arcát vagy más testrészét.

Érdemes olyan plüssállatot választani, ami könnyen tisztítható és strapabíró, mert ha egyszer megszokja a kicsi, akkor nagy valószínűséggel sehova nem fog nélküle menni. Sem a játszótérre, sem a hóba, sem oviba, sem sehova. Jó, ha könnyen ki lehet mosni és nem szakad el 1-2 mosás után.

Nem kell megijedni akkor sem, ha a gyermek nem választ magának ilyen tárgyat. Sőt, az is előfordul, hogy mindig más tárgy nyújt neki vígaszt. Ilyenkor ne erőltess rá semmit, hagyd, hogy ő döntse el, hogy ragaszkodik-e valamihez annyira, hogy mindenhova magával vigye.

A szülők gyakran beszámolnak arról, hogy hiába vettek 2-3 ugyanolyan plüss babát, a gyermek csak azt az egyet fogadja el, amit legelőször kiválasztott. A másikat elutasította, mert nem olyan az illata, nincs rajta az a bizonyos folt, vagy például nem ugyanúgy hiányzik róla egy szalag. Ilyenkor sem érdemes ráerőltetni a másik babát, inkább találjatok ki valamilyen történetet, hogy mit csinál a kis kedvenc, amíg például a mosógépbe kerül. Megbeszélhetitek, hogy ő is megfürdik, mint ahogy ő szokott, vagy éppen elmegy apának segíteni.
 

Baj, ha a gyermek mindenhova magával cipeli a vigasztárgyat?

Sok anyukában felmerül a kérdés, hogy vajon mit rontott el, mert a gyermeke egy percre sem hajlandó letenni azt a bizonyos tárgyat. Vajon hiányt szenved valamiben? Vajon nem tudtak elég szeretet adni neki?

Szakemberek szerint a kötődés egy tárgyhoz, játékhoz nem utal arra, hogy a gyermeket bármilyen lelki sérülés érte volna. Éppen ezért ne érezd rosszul magad, ha a gyermeked el sem indul a kedvence nélkül. Inkább vond be "őt” is a mindennapi dolgokba. Ha a baba nem akar lefeküdni, akkor játszd el, hogy a kis kedvenc is nagyon álmos, neki is pihenni kell. Ágyazzatok meg neki a baba ágyán belül, fektessétek le, hátha úgy a baba is könnyebben álomra hajtja a fejét. Ugyanígy segítségül hívhatod az étkezések során. A kicsi biztosan élvezni fogja, hogy a kis kedvencének is saját tányérja van és saját ebédet kap.
 

El szabad-e venni a gyermektől azt a bizonyos vigasztárgyat?

Erőszakkal nem érdemes elvenni tőle, mert az bizony okozhat számára lelki törést. Nem fogja érteni, hogy miért nem viheti magával, miért nem lehet mellette. A gyerekek általában önállóan döntenek úgy, hogy elhagyják a vigasztárgyakat. Vannak, akik korábban, vannak, akik később. Persze szabályokat felállíthattok, ha úgy érzed, hogy a gyermek kellemetlen helyzetbe kerülhet miatta. Például, ha már olyan nagy, hogy iskolaelőkészítőbe jár, de még mindig vinné magával, akkor megbeszélheted vele, hogy a kis kedvenc oda már nem mehet, mert oda már csak nagy fiúk/lányok járhatnak. Beszéljétek meg, hogy ilyenkor hol fogja majd várni a nap végén. A kocsiban? Otthon az ágyán? Döntse el ő.
 

Mikor jelezhet problémát a túlzott ragaszkodás?

A vigasztárgyak használata teljesen normális gyerekkorban. Ha a kicsi mellette boldogan játszik társaival, nyitottan beszélget az óvónőkkel és sok minden érdekli, akkor nincs ok aggodalomra. Ha viszont azt veszed észre, hogy a gyermek minden figyelme a kedvenc tárgyra összpontosul, nem igazán kommunikál, nem szívesen játszik a társaival, nagyon befele fordul, akkor érdemes szakemberhez fordulni, mert valamilyen pszichés betegség is állhat a háttérben.

Pandémiás időszakban természetesen ezeket a tárgyakat fokozott odafigyeléssel kell tisztítani, ha a gyerek elviszi otthonról, leteszi valahová, más is megfoghatta stb., hiszen utána az arcához ölelve könnyebben átragadhatnak a vírusok a kicsi bőrére, vagy szemén-orrán keresztül a szervezetébe is bekerülhetnek.

Kép forrása: Ivone De Melo fotója a Pexels oldaláról