
Szexológus tanácsadó
Elérhetőségem:
Email: tothkristofistvan@gmail.com
Kérdezz-felelek
Nem tudom mit rontottam el ami az együttléteket illeti. SZó mi szó, azt vettem észre már néhány hónapja, hogy legtöbbször akkor van együttlét, mikor a párom akarja. Eleinte úgy voltam, hogy megértettem és tűrtem, hogy nem, aztán valahogy mintha azt érzékelném, hogy ezt a párom élvezi, hogy ő szabja meg. PErsze nem szavakkal. SOkszor a szeretgetés és átölelés alól kibújik, érzelmeiről nem tud beszélni, vagy csak ritkán és nehezen. PEdig jó lenne olykor meghallgatnom őt és ezáltal valamelyest ő is könnyebb lenne. Az együttlétek gépesek. Mondhatni forgatókönyv szerűek.(?) Sajnos nem tudom mit nem csinálok jól, ugyanis eddig ilyesfajta viselkedésre nem volt módom megtanulni a kezelést. Velőfordul, hogy együttlét után nem sokkal összevitázunk. VAgyis inkább ő lesz olyan. Nem tudom miért. Hogyan kezeljem ezt a dolgot? Néha azt gondolom többet adok, mint kapok. VAlamiért bátortalan tudok lenni és gátlásos az együttléteknél, de nem mindig. Párom szeret irányítani, mégis olyan forgatókönyv szerű tud lenni. 40-es éveiben jár, én 30-as éveimben. Olykor olyan vele, mintha idősek lennénk, valamikor olyat érzek, mintha kamasz lenne és megtanult pár dolgot és annyi. Nem volt még ilyen kapcsolatom, így nem könnyű, ha magamtól nem jövök rá. Eddig úgy tudtam a férfiak jobban igénylik az együttléteket. A páromnál ez érdekesen van. Hogyan beszéltessem az érzéseiről? A lelkéről? Classisbeli különbség van köztünk, volt olyan is, hogy jólesett volna hozzábújni, ám a modora miatt taszított magától. Egyébként nagy lelke és jó szíve van.
Valószínűleg párja most változó korban van, próbálja újraértékelni az életét. Nem mondom azt, hogy "lelki válság" vagy hogy "keresi önmagát", de sokaknál előfordul ebben az életkorban, életszakaszban.
Sajnos azon kívül, hogy szeretettel és elfogadással áll hozzá a dologhoz, csakis a beszélgetés és a békén hagyás marad. Amit érdemes lenne megértetni vele, az az, hogy magának is vannak vágyai, érzelmei, amiket a párjának nem csak elfogadni kell tudni, hanem valamilyen szinten kielégítenie is.
Elvégre önös érdekek nem tartanak össze egy kapcsolatot sem. Érdemes lenne átbeszélniük, hogy ki mit vár a kapcsolattól (nem a másiktól!), mik a tervei, és valahogy közös nevezőre jutni.
Utolsó lehetőségként egy kis különélés is szóba jöhet, amikor egyikük "hazaköltözik a mamához". Ez nem büntetés, hanem annak a térnek a megadása, amit a párja most igényel a távolságtartásával.
Tóth Kristóf István
2015-01-26 08:25:00
A mi családunkban a nőkkel sohasem bántak szépen,elvárták a nőktől a fizikai munkát ugy mint a férfiaktol. Az apám és a bátyám ugy viselkedtek velem és anyámmal mintha a férfitársuk lennénk mint a haverjaikkal.Apám megvetett testvérem pedig követte apánk példáját. Nem tudom miért talán vonzodtak hozzám és nem tudták hogy viselkedjenek velem vagy nem tudom.Ahogy nőttem egyre joban hiányzott apám ezért más férfiakban kerestem őt és be akartam olvadni más családokba hogy érezzem a család melegét. Sajnos egy férfi ezt félre értette és szexuális felhivásnak vette. Történtek dolgok orális szex és egyéb de inkább csak ő élvezte mert én még kicsi voltam.A feleség sok éves gyanakvás és féltékenykkedés után ugy érezte megtalálta azt a nőt akivel a férje csalja őt.A barátnőjének elpanaszolta ,hogy én szétturtam az ő családját és összefogtak ellenem .Nem is gondolta a feleség hogy a barátnője a férje szeretője már rég. Persze sok más nővel is házasságot tört a férfi.
Azot anem csak a szeretők fogtak össze ellenem hanem sokan mások .Lehet üldözési mániám van de tényleg mindenki összefogott ellenem. Az iskolába felvettek de állandoan akadályoztak és csavargattak és tudtomra adták hogy az ilyen családszétromboloval igy szokás bánni. Akárhova megyek dolgozni tanulni mindenhol előjön ez a multbéli bosszu.Nincs esélyem sehol. Külföldre kellene utaznom hogy sikerüljön uj emberek között valamit elérnem de ez nagyon nehéz mert anyagilag sem állok jol. Állandoan az apakeresésemmel ujra megismételném amit akkr és ettől félek.Vágyonm az idősebb férfiak társaságára. Nem megyek társaságba és a korombelieket is kerülöm. Nem barátkozom nőkkel sem mert állandoan azt hiszik el akarom venni a férjüket .Nagyon megijedek amikor előjön belőlem a vágy hogy szeressek valakit,mert félek ujra magamra hozom a bajt. Olyankor magamhoz nyulok abban a reményben hogy akkor megnyugszok és nem akarok szzeretkezni senkivel de zokogok és megalázva érzem magam. Félek az emberektől és félek közel engedni magamhoz bárkit de közben nagyon vágom a társaságra A saládi élet nem igazán áll közel hozzám főleg amiota láttam ahogy élnek a szüleim és a bátyám hisz ő más nős. Félek félek félek.Nem tudom elképzelni a jövőm.Öngyilkossági kisérletem után 14 éves koromban pszihoterápiára kellett volna járnom de elmaradt.MOst 26 vagyok.
Az Ön problémája nem kifejezetten Szexuális jellegű, hanem inkább általános, még ha legjobban a szexualitásban is jelenik meg.
Mindenképpen forduljon szakemberhez, levelezve, fórumokon és online szinte lehetetlen komoly, erős gyökerű problémákat megfelelően diagnosztizáli vagy kezelni. Önnek az "egyszerű" tanácsok nem hoznának gyökeres fordulatot az életében.
Tóth Kristóf István
2015-01-18 09:15:29
A párommal 1 éve vagyunk együtt, ő 26 éves, én 23. Nem élünk még együtt, ő is a szüleivel, és én is a szüleimmel élek. Minden nap találkozunk, együtt alszunk hol itt, hol ott. . (Előttem egy hosszabb kapcsolata volt, ami fél évig tartott, és a volt barátnőjével hetente egyszer találkoztak csak.)
Kapcsolatunk elején elég sokat veszekedünk, a bizalom miatt, mivel nehezen bízok meg az emberekben, de sikerült ezt a problémát megoldani.
A szexuális életünk közel 4 hónapja nem működik rendesen. Kapcsolatunk elején intenzív volt, míg mostanában hetente-kéthetente egyszer történik aktus közöttünk. Érzelmi téren minden rendben van, leszámítva a kisebb-nagyobb hullámvölgyeket, de úgy gondolom, hogy ez természetes. Lelkileg, érzelmileg nem kötődtem még ennyire senkihez, úgy érzem, hogy megtaláltam a másik felem. A szex része valamiért mégsem működik. A helyzet az, hogy én többször igényelném a szexuális együttlétet, míg ő jóval ritkábban, vagy mikor sor kerülne rá, akkor nincs merevedése.
4 hónapja próbáljuk megoldani a problémát, beszélgetni, keresni a megoldásokat, de úgy gondolom, hogy nem sikerül. Mind a ketten értékesítési területen dolgozunk, ami stresszel jár, és amit sajnos néha haza viszünk. Gondoltam arra is, hogy a stressz miatt nem tudja elengedni magát teljesen, de ez akkor sem húzódna el hónapokon keresztül.
Az elején kicsit nehezebben viseltem a merevedési gondokat, úgy gondoltam, hogy bennem van a hiba, mivel nem vagyok teljesen megelégedve magammal, és ez hátha kihathat a szexuális életünkre is. Nehezen toleráltam amikor nem úgy sült el a dolog ahogy én vártam. Azóta próbálok változtatni, nem veszekedni, hogyha nem sikerül, hanem megnyugtatni, hogy megoldjuk, de sajnos néha nálam is betelik a bili. Ő azt a magyarázatot találta a problémára, hogy régen sokat járt edzeni, éveken keresztül, míg mostanában elhagyta magát, és szerinte ez lehet az oka. Körülbelül február óta gondok vannak a nyakával, hátával, amit többszöri orvosi vizsgálat után sikerült helyre tenni, súlyfürdővel, masszázzsal stb... A nyaki fájdalmai fejfájást is okoztak, ami szintén rányomta a bélyeget az estéinkre. Hála istennek megoldódott ez a probléma, és el is kezdett járni edzeni, közel 1 hónapja, de még nem érzem a változást, hogy felpezsdült volna a szexuális életünk. Merevedési gondok azóta nincsenek, viszont ha együttlétre kerül sor, akkor az ő részéről kb 3 percig tart az aktus. Eléggé elszomorít, hogy míg az elején nem kívánta egyáltalán a szexet, és nem is volt merevedése, addig most meg hamar vége lesz a szeretkezésnek.
Gondoltam arra is, hogy az probléma lehet, hogy minden nap együtt vagyunk, és nincs meg az a szabadság amire vágyhat, viszont ha ezt szóba hozom, akkor azt a választ kapom, hogy igen, néha jó lenne egyedül lenni, de ennek ellenére ő ajánlja fel minden nap, hogy találkozzunk, aludjunk együtt.
Nehéz rájönnöm, hogy mi lehet a probléma, hiszen az érzelmek rendben vannak, úgy látom a viselkedésén, és a külsőmmel sincsen problémája állítása szerint.
Próbálkoztam kicsit feldobni a szexuális életünket, de nem igazán jól sült el, próbáltam nem erőltetni a szexet, hátha úgy érzi, hogy kicsit sok vagyok, és jobban menne ha ő hódítana meg, de sajnos nem oldódott meg.
Nem volt még ilyen jellegű problémája, se neki, se nekem, így nagyon nehéz megoldani, nem találjuk se külön, se együtt a megoldás.
Tudna esetleg tanácsot adni, hogy mivel lehetne helyre hozni a dolgokat?
Segítségét előre is nagyon szépen köszönöm!
Üdv:
Zsófi
Sajnos rengeteg oka lehet a párja kedvetlenségének. Csak azt tudom ajánlani, hogyha őt zavarja, akkor ő maga menjen el egy szexológushoz.
A szexuális kedvetlenség kiváltó oka lehet a stresszes élet - ennek eredménye a gondok a nyakával, ami plusszban rátesz még egy lapáttal. Biztosan nem magával van a legfőbb baj, ha a párja még csaknem is önkielégít, illetve ha máskor sincsen szexuális vágya.
Valamint természetesen ha "hosszabb kapcsolat"-nak titulál egy fél éves viszonyt, akkor maga mellől is ideje továbblépni, nem? Rengeteg oka lehet a párja szexuális kedvetlenségének, és ezt nélküle lehetetlen kideríteni, feltárni, és segíteni rajta.
A szülők közelsége és a biztos háttér hiánya is okozhat ilyen problémákat, meg még ezer más dolog.
Ön csak egy dolgot tehet, türelmes, megértő és szerető partnere marad, vagy elválnak útjaik - de nem szabad elfelejteni, hogy egy ilyen probléma megoldása, rendeződése ugyanannyi ideig tart segítség nélkül, mint amilyen hosszan kialakult. Már ha az oka nem áll fenn még mindig - viszont mivel már elkezdett rendeződni valamennyire, azt hiszem, az oka is kezd eltűnni, vagy már meg is szűnt.
Összegezve, a párja problémáját neki kell megoldania, maga csak megértő és szerető társként viselkedhet. Viszont ha maga többet kívánná, akkor addig is folytathat önkielégítést, és párját is megtaníthatja, hogyan okozzon örömet magának. Elvégre, esze, keze és nyelve még működik, nem? Ahhoz nem kell szexuális kedvének lennie a párjának, hogy a maga kedvét keresse, és örömet okozzon. Ha meg ez is nehézség számára, hát...
Tóth Kristóf István
2014-12-19 09:30:43
Eredetileg ezt a kérdést egy női szakértőnek akartam feltenni, de érdekel az Ön véleménye is.
39 éves vagyok és nem volt soha teljes értékű szexuális kapcsolatom, elsősorban keresztény neveltetésem miatt. Nem volt párkapcsolatom sem, kivéve az elmúlt két évet, amikor egy családos férfi szeretője voltam, úgy, hogy igazából nem feküdtünk le (ő se akarta megcsalni a feleségét, és én se akartam ezt), ennek ellenére nagyon jó volt vele és nehéz volt ebből kilépnem.
Most szeretnék végre túlesni a dolgon, ami a szexet illeti, de most sincs párkapcsolatom, Ön szerint nagyon abszurd ötlet megtenni ezt egy masszőrfiúval, aki nőket szokott kényeztetni és akit már ismerek, mert voltam nála egyszer? Köszönöm
Mindenesetre ha nem veszem figyelembe azt, amit pár találkozó alatt megtudhatnék magáról és amik kiderülnének már ennyiből, amit leírt, akkor az a válaszom, hogy abszolút nem abszurd ötlet.
Viszont teljes értékű szexuális kapcsolata így se lesz, ahogyan párkapcsolata sem. De a szex, na, az akár fergetegesen csodálatos is lehet.
Tóth Kristóf István
2014-10-24 21:45:30
En egy eleg bonyolult problemara keresek megoldast. Nem konnyu az esetem de ugy gondolom(sot tudom, nem en vagyok az egyetlen aki ilyen problemakkal kuzd) Elsosorban el kell mondjam, hogy Londonban elek a parommal immar 3 eve lassan. A gondok mar az elejen kirajzolodtak kozottunk az egyuttleteink alatt. Eloljaroban viszont elmondanam, hogy en egy sexualisan bantalmazott gyermekkent nottem fol. Mar igen aprocska koromban tudtam kinek milye van es hogyan kell hasznalni. Edesapam pedofiliaban szenvedett vagy csak egyszeruen valami tortent vele (gondolom en) en talan ugy 4 eves lehettem amikor eloszor el kezdett hasznalni. A szuzessegemet nem vette el csak dolgokat tett velem. Azt hiszem megis a legrosszabb az volt hogy aztan vele kellett leelnem meg 16 evet es csak kesobb mertem edesanyamnak elmondani amikor mar az apammal nem lehetett birni mert annyira lelki terrorban tartott minket. En ugy erzem felaldoztam magam hogy ok egyutt maradhassanak mert edesanyam nem akarta elhinni azt ami tortent... na de ez hosszu. Visszakanyarodvan eleg zuros kapcsolataim voltak mindig is, menekulni szerettem volna otthonrol es csak ugy tudtam elkepzelni hogy egy szerelem fog megmenteni, hinni nekem es megerteni. Nem voltam viszont konnyuveru, de megis egy ev elteltevel mindegyiknek vege szakadt mert valahogy mar nem voltak szamomra izgalmasak. Akikbe valoban szerelmes voltam azokkal meg mukodott is volna a sex kicsit tovabb de valahogy megsem sikerult soha. Meg ismerkedtem Vele aki eletem elso hosszutavu kapcsolata lassan 5 ev. Mind addig ugy gondoltam magamra mint egy kis artatlan nore akit meggyotort a sors, hiszen milyen rossz volt neki 3 alkalommal is megprobaltam veget vetni az eletemnek bar mindebbol a kornyezetem (leszamitva a szuloket) mit sem vettek eszre. De amikor vele meg ismerkedtem, hirtelen minden olyan nagyon megvaltozott. A sex nagyon jo volt vele az elejen de nem is emlekszem meddig, mert hullamvolgyekben jelentkeztek a gondok. O egy nagyon aktiv es sziporkazo az agyban kicsit alazo is de mindig szeret teljesiteni. En meg nem kulonosebben szeretem ha iranyita akarnak meg lekezelni meg ilyesmi. Ezt O azzal probalta megoldani, hogy kulonleges dolgokat probalt bevezetni es kiprobalni vajon akkor majd jobban beindulok e. De oszinten szolva szegenynek hiaba mondom mit szeretnek es hogy en mindig valtozom a sexet tekintve, egyszeruen nem erti. En akkor indulok be a legjobban ha uj pasi van , akit nem ismerek akirol tudom nem tud nekem lelkileg kart okozni es akiben nem bizom ugy mint egy igazi tarsban. Valahogy nekem a jo sex az nem fer ossze a komoly kapcsolattal...mert ha ez a ketto megvan akkor valami fele orult no szabadul el bennem es kezd el feltekenykedni meg kulon fele idiota dolgokat kitalalni. Ugy velem hogy ez azert lehet mert az apam tette azt amit tett, es en annyira imadtam es biztam benne, megis elarult, rettegek hogy az akire annyira felnezek es szeretem ha atadom magam akkor ugyanigy atver majd. tobb csalodast nem birok ki. Egyebkent en is benne vagyok a kulonfele jatekok hasznalataban eleg nyitott vagyok, de vele megis olyan siralmas a sex. Be sem tudok indulni csak amikor mar a testem ehezik. Szerettem volna ezt megbeszelni vele de nem sikerult. Mindent mz es nem hibaztatom erte hiszen ez egy nagyon bonyolult problema. Biztosan zurosnek is latszik az amit leirtam, de nagyon kell a segitseg mert mar duhkitoreseim is vannak , amit gyulolok es neha azt erzem hogy kivulrol latom magam miket teszek es megsem tudom megallitani. Szval nem tudom hogy hogyan lehet ezt megoldani...de tudod a kiindulo okat..bar ez sokkal szovevenyesebb ahogy az eveim haladnak...30 vagyok es hianyzik a tuz a sexbol de jobban imadjuk egymast mint valaha. volt nem regen egy nagyobb szakitasunk nem ezek miatt hanem a duhkitoreseim es az allando veszekedesek miatt amive fajultak koztunk az ebbol fakado gondok. szamomra fontos a jo sex es akarok valtoztatni. feltorni ezt a gatat ami bennem van!!!!
Bizony, egy gyermekkori trauma mély nyomokathagy az ember életében. Még mélyebbet, ha azt az egyik szülője, őt szerető fél követi el... és még ennél is rosszabb, ha ez szexuális jellegű. Hiszen az első szexuális élmény megalapozza a későbbieket.
Több lépcsőben lehet csak megoldani a problémáját ezért. Elsősorban a gyermekkori traumát kell feltárni, feldolgozni, azt hiszem a feltárásban már elég jól halad. Feldolgozáshoz pszichológus vagy lelki vezető segítségét ajánlanám, ugyanis ez még nem kimondottan szexológusi probléma.
Szóval, ha sikerült az édesapjával, édesnyjával, saját magával - és esetleges egyéb családtagjaival - tisztázni, de leginkább MEGBÉKÉLNI, az nagyon jó lenne. Ez a személyes jóléte, mentális egészsége miatt elengedhetetlen, ehhez párjának nincs sok köze.
Na, ezek után lehet foglalkozni az előző kapcsolataival, a jelenlegi partner előtti dolgokkal, lezárni azokat, elvarrni a szálakat, mondhatni tisztázottan elérkezni a jelenlegi partneréhez. És aztán vele is lehet foglalkozni. Megpróbálni más szemszögből, az addigra megváltozott önmaga oldaláról nézni és értelmezni a kapcsolatot. Nem szabad ragaszkodni, beleragadni, de ugyanakkor nem is szabad eltaszítania magától. De lehet, hogy egy kis szünet nem ártana.
Majd ha mindezzel végzett, akkor vagy lesz még megoldandó szexuális jellegű problémája, vagy nem, mindenesetre a kifejezett szexuál-terápiát, vagy akár csak szexuális tanácsadást csak onnanlehet és érdemes kezdeni.
***
Ha a gyors, látszatmegoldásra vágyik, akkor pedig ajánlhatom a swinger-klubokat vagy a szerető(k) tartás(á)t. Több, jobb szex, kevesenn dühkitörés... De azt hiszem a kapcsolata így is megsínyli annyira, mintha a nehezebb, hosszabb utat választja. Partnertől és kapcsolattól függ.
Tóth Kristóf István
2014-08-08 15:43:27
A párom szereti ha én kezdeményezek. Azonban előfordult, hogy visszautasított, mondtam neki nekem, mint nőnek ez elég megalázó. HA éppen olyanja van, akkor elutasít. Aztán ugyanúgy várná, hogy kezdeményezzek, próbáltam neki elmagyarázni, hogy nagyon rossz érzés, mikor visszautasít és már nincs kedvem, nem merek kezdeményezni. Szóval nem tudok eligazodni rajta, és ennek ellenére várja tőlem, hogy kezdeményezzem. Ő olyan belenyugvó is tud lenni. Azt nem tudom még, hogy sokszor ugyanúgy zajlik a menete, mintha a páromnak lenne egy (betanult) bevált menete,folyamata és azon nem is akarna változtatni. Mintha az neki biztonságot adna. Csak abban lenne biztos. Miért? A "máshogyan hogyan is lehetne, milyen lenne" vagy a spontán vajon miért nem jut eszébe? Miért csak azt meri ami bevált? Szóval hogyan kezeljem olykor a helyzeteket amikor azt érzékelem a páromtól, hogy kamaszosan bátortalan olykor és bizonytalan néha. Köszönöm.
Gondolja át, miért is megalázó, ha ön kezdeményez? Még ha vissza is utasítják, azért ha egy nő annyira kívánja, megszerzi, amit akar. De persze lehet, hogy a párja lelombozódik a rámenős nőktől...
Azt tudnia kell, hogy a párját se én, se ön nem tudja megváltoztatni, ha Ő nem akar változni. Szóval inkább a saját kedvetlenségét, bátortalanságát kellene elmulasztania.
Vannak olyan emberek, akik ragaszkodnak jól bevált, vagy épp csak megszokott életmódjukhoz, éves/havi/heti/napi/óra rendjükhöz. Még akkor is, ha lenne jobb, hasznosabb, hathatósabb. Ezekkel az emberekkel - mint a párjával is - együtt dolgozva, őket segítve lehet csak kezdeni valamit, mint oly sok minden másra, varázspirula erre sincs.
Hogy miért? Nos, hogy Ő miért ilyen, azt csak tőle lehetne megtudni. Persze vannak gyakran előforduló okai, amiket természetesen a gyermekkorában kell keresni. De ugyanakkor a jelenlegi élete, munkája, párkapcsolata az, ami miatt még mindig ezt a viselkedést preferálja, már ha egyáltalán volt olyan időszak, amikor nem.
Hogy Ön hogyan kezelje a kamaszosan bátortalan párját? Hát vagy legyen hasonlóan kamaszos és együtt fedezzék fel az élvezeteket, vagy pedig legyen a tapasztalt nő, és vezesse be a szex rejtelmeibe, csak ne feledje rendesen megtanítani, felnevelni a saját szintjére.
Tóth Kristóf István
2014-07-31 10:36:50
A páromról olykor elgondolkozva olyan gondolatok jutnak szembe, minta ő sexualitásban mintha olykor nem tudná hogyan. Nem is tudom hogyan írjam, hogy értse. A természete is olykor olyan kamaszos és együttlét során is. Tudja hogyan kell, de olykor mintha mégsem tudja mit hogyan kellene. Hogyan van ez? DOlgokban eszes tud lenni, ebben úgy olyan "na most nem tudom mit csináljak". Pedig már érettebb korban. Fejletlen lenne sexualitásban? Miért? Mintha megrekedt volna. Mint egy kamasz, aki nemigazán tudja hogyan tovább. Hogyan alakul ez ki a férfiaknál? Irányít is, tudja mit akar, máskor mintha elbizonytalanodna. Lehet, hogy ez a jó szó rá. Bizonytalan? De miért? Különben aranyos és figyelmes. Kicsit rejtélyes a párom de nem rossz ez benne. köszönöm.mon
Ha Ön jó tanácsokkal látja el és pozitív visszajelzésekkel honorálja, akkor előbb-utóbb megtanulja, amit tudnia kéne. Ha az Ön reakciói konzisztensek (mindig ugyanúgy reagál), akkor tudni fogja, mit csináljon. Viszont ha Ön titokzatoskodik, megjátsza magát, avagy csak egyszerűen túlzottan is hangulatember, hát nehéz dolga lesz a párjának.
Tóth Kristóf István
2014-06-30 18:55:27
SZorongó tudok lenni a sexben. Nem tudom miért. Páromban sajnos nincs spontaneitás és nem is veszi észre a pillanatot, nem nagyon tud kapcsolni, hogy hogyan kellene reagálnia. Abban is gondban vagyok, hogyan változtassak, hogy nem mindig ugyanaz legyen. Tudom, hogy finoman, de mégis. Párom érzékeny tud lenni. Nem tudom mennyire felnőtt dolgokban. Miért szorongok nem értem. Sajnos a páromból hiányzik a spontaneitás. Nehezen tudok dolgokat bevinni, majdnem sokszor szépen magyarázni kell, mert nem veszi észre. TAláltam egy cikket, melyben nagy vonalakban ráismertem a párom természetére miszerint a szabályrendszerű életet élő és meginghatatlan emberek ilyenek. Miért nem tudom. Nem tudom a párom hova tenni, mert ilyen emberrel még nem találkoztam. Sajnos a párom tud modortalan lenni amivel taszít magától. Erről már beszéltem vele. Azzal mit kezdjek, hogy azt mondja őt fogadja el mindenki olyannak amilyen. MOndtam neki ez nem egészen így van. NEm kapott valami jó útravalót. Anyukája is érdekes, érzékelhető a páromon, hogy nem úgy lett vele foglalkozva ahogy kellett volna. Hogyan viszonyuljak a páromhoz tudván, hogy a kamszkori törés amit a szülei válása okozott ott van benne és a lelki dolgok amit anyujával nem tud tisztázni? Azon kívül, hogy megértem és örül, hogy nem vagyok olyan, mint az anyja. Köszönöm segítségét.
Ha még nem házasok, keressen sürgősen másik párt. Ugyanis tényleg igaza van a párjának abban, hogy ne próbálja megváltoztatni, mert ő ilyen, ilyennek kell szeretni... Az más kérdés, hogy ha Ő maga szeretne fejlődni, akkor bizony nem árthat résztvennie néhány különféle önismereti terápián, kurzuson, foglalkozáson, vagy épp minek hívják.
Sohasem fog tudni Ön változtatni az Ő problémáin.
Ugyanakkor amelyiküknek segítségre van szüksége, az megkérheti a másikat, hogy segítsen. A maga esetében bizony ez azt jelenti, hogy a spontenaitás várása helyett bizony lépésről lépésre vezetnie kell a párját, és elmagyaráznia neki mindent. Ugyanakkor joggal várhatja el, hogyha mondjuk "megtanított" neki 3-4 módszert, trükköt, helyzetet, akkor azok közül értelmesen tudjon választani, de legalábbis végrehajtani párat.
Bizony, be kell tanítania, hogy ha már nem tud spontán lenni, legalább a maga igényeinek tudjon megfelelni, még ha magának is kell irányítania. Mert különben boldogtalan lesz a kapcsolata.
Tóth Kristóf István
2014-06-29 09:00:30
Sajnos ennyiből még nem lehet meghatározni, hogy mi az oka a bajnak.
Mindenképpen utána kellene gondolnia, mikortól kezdtek "megromlani" az együttlétek. Akkoriban történt valami Önnel? a férjével? A gyerekekkel? Esetleg költöztek? Munkát változtattak? Új barát/barátnő került a képbe? Esetleg volt egy nagy megbeszélés és veszekedés?
Mindenesetre a megoldás első lépése mindenképpen az lenne, hogy visszaszeressen a saját testébe, és legalább az élvezetet, önkielégítést igényelje, még ha a férjét nem is. Ugyanakkor a közös intimitást is vissza kellene állítani, a közös sétákat, az összebújást, bármit/mindent, ami nem vezet kötelezően a szexhez.
Üdvözlettel:
Tóth Kristóf István
2014-06-22 08:32:58
HArmincas éveiben járó nő vagyok, párom 40-es éveiben van. Az a bajom, hogy a sexen kívül nem működik a csókolózás. Amit persze igényelnék. A párom olyan fajta, hogy sajnos reagálni sem tud dolgokra. HA minden egyes szituációban még ha finoman is rávezetném mi esne jól, vagy mit kellene reagálnia, elég unalmassá válna. Régebben voltak próbálkozásaim, gondoltam leesik neki a tantusz, de sajnos nem. MEguntam, Hónapok óta nem próbálkoztam dolgokkal. Viszont mikro tv-ben látom, akkor elfog a vágy. sajnos elég hideg tud lenni. Fura egyébként. VAgy olyan idpszaka van. hogy mindegy neki, hogy van sex vagy nincs, vagy olyan időszaka van, hogy igen kell és kéri is. nem lehet olykor kiigazodni rajta. Ami a kamaszkorát illeti nem csodálom, hogy ilyen lett, de ezen változtatni sem akar. Tudom, amijet szakajtasz olyat szagolsz. Az sem egyszerű, hogy tőlem valamelyest megkapja azt az érelmi biztonságot, amit kamasz korában nem kapott meg. Sajnos a szülei kamasz korában elváltak, meg van rekedve ami érzékelhető rajta. Visszatérve hogyan beszéljem meg vele, hogyan vezessem rá? Tettek legyenek ne szavak, de hogyan ?
Annyi tanácsot adhatok, hogy kezdeményezzen, ha akar valamit. A legtöbb férfinak a szex és az intimitás majdhogynem elválaszthatatlanok, tehát még ha romantikus vacsoráról és moziról is van szó, Ő a NŐT látja, akit megkaphat - illetve, akit meg kell kapnia. Nos, természetesen negyven akárhány évesen már nem lehet állandóan csak "azt" csinálni, ezért vannak olyan időszakok, amikor szinte teljesen leállíthatja magát egy férfi. Egyszerűen igyekszik nem kívánni a nőt. És ez túl jól sikerül. Aztán visszaállni arra, hogy kívánja, energiát igényel - mintegy az üresjáratból magasabb fokozatba kapcsolni - ezért ha helyzet nem tisztázott, nem tudni, hogy lesz-e szex a dologból, tán nem is próbálkozik "feleslegesen".
Szóval igenis, sajnos magának kell megnevelnie, hogy vannak helyzetek, amikor "csók, és más semmi". És nem árthat valami nyilvánvaló jelzést kitalálni (időpont? ruhadarab? smink? szavak? viselkedés?) arra, amikor maga igenis többet kíván, illetve amikor nagyon valószínű, hogy lesz belőle szex.
Nemhiába az a régi vicc, aniben külön szobában alszik a férj és a feleség, és a férj füttyent, ha akarja a nőt, a nő meg bemegy megkérdezi, hogy "Füttyentettél, drágám?" ha ő kívánná meg...
Tóth Kristóf István
2014-05-30 14:03:00
Köszönöm válaszát. Én elég nyitott, és nem feladó személyiség vagyok. Kutatok, kérdezek, kísérletezek... De megpróbálok, nem görcsölni rá. Saját magamnak sikerül,(csikló) bár hozzáteszem, nem annyira kielégítő, mint partnerrel. Azzal az egy partnerrel, ezt tapasztaltam. De elfogadtam, hogy azon bizonyos nők százalékába tarozom, akik egyáltalán, vagy nagyon ritkán élveznek el. Élvezem az együttlétet és nem várok semmit…ellazulok….de érzem azt, hogy a partneremnek ez nem jó…sőt van, hogy meg is jegyzi közben, hogy dühős, mert nem tudd elélveztetni. Így már, engem is zavar. Van úgy, hogy az ujjával, elér egy pontot (hüvely), ami nagyon jól esik nekem…de annyira belemerülők az élvezetbe, hogy majdnem eltöröm :( így ez abbamarad, mert nem akarok neki fájdalmat okozni. Mit próbáljunk meg?
Köszönöm válaszát. Tisztelettel: Brigitta
Valami olyasmit kellene használnia, amit nem kell félteni... Sajnos, azt hiszem, ezzel a ponttal az élvezetének amolyan vészkapcsolóját birizgálhatják, és ilyenkor tör(ne) ki magából a visszatartott orgazmus. Meg kellene találni azt a pontot, amikor az együttlét öröme, élvezete megakad. Amikor a gyülemlő jó érzés, a feszültség nem gyűlik tovább, de ki se tör...
Nos, természetesen ennek a frusztrációnak az eredete, legelső oka az, amit gfel kellene deríteni. Viszont biztos, hogy az elmondottak alapján se az előző, se a mostani kapcsolata nem segíti a gyógyulás felé. Majd ha a partnere örül, hogy a maga útmutatása alapján élvezetbe tudja segteni a csiklója izgatásával, akkor onnantól érdemes továbblépni. Ha ő bevállalja, hogy a hüvelyében izgatja a (valószínűleg) G-pontját, hát maga se görcsöljön azon, hogy eltörheti az ujját. Elvégre ha ő ennyire akarja... Természetesen mindenki arra vágyik (legalábbis a férfiak nagy része) hogy a partnernője eszét vesztve élvezze a dugását, de nagy arányban a nők nem ettől jutnak el a csúcsra. Rengeteg más részből áll az élvezet, és leginkább a csikló szöveteihez eljuttatott mechanikus ingerek azok, amiktől a nők elélveznek. Egyszerűbben fogalmazva, ha a pénisze magában van is, attól még simogathatja bármelyikük a csiklóját elélvezésig.
Tóth Kristóf István
2014-05-09 22:03:52
Őszinte leszek, azt sem tudom, hogy kezdjek hozzá a levélhez. Nem a félelem miatt, hanem szerintem a problémám lelki eredetű (gondolom én ) és ehhez nagyon ki kellene ismerni az embert, hogy tudjanak neki segíteni. Én tényleg megpróbálok mindent, amit mondani fog. De remélem, érthető leszek, ahhoz hogy kiismerjen. 32 éves vagyok. Fiatal koromban (17 évesen) volt egy 7 éves kapcsolatom. A fiatalember kellőképpen elvette az összes önbizalmam. Semmire nem voltam jó, én voltam a béna, hogy nem élvezek el..stb. Majd szakításunk után, úgy gondoltam, hogy ez biztos nem lehet így….de egy partnerrel se sikerült, sehogy. Biztos azért, mert nem érzem azt, hogy nagyon szerelmes lennék. Azt is mellékesen megjegyzem, hogy a türelem, nem a férfiak erőssége. Sajnos.
Majd jött egy kapcsolat, és sikerült a csiklós orgazmus. Másfél évig tartott, de a kapcsolatnak vége lett. Azóta se sikerült senkinek, sehogy. Viszont van egy bonyolult, nem kapcsolatnak nevezhető kapcsolatom. Szerelmes, (sőt: egy pszichológus barátnő szerint: függő) vagyok. Sajnos messze lakunk egymáshoz és 2 havonta van 1-1- találkozó. Titkos találkozó. Mielőtt elítélne bárki is, nem 3. személy miatt titkos a találkozó. Telefonon kommunikálunk, huncutkodunk. De mikor együtt együtt vagyonk, szeretkezünk (tényleg szeretkezünk)…Ő mindent elkövet…de nem élvezek el. Olyan érzések keveregnek bennem, hogy alig bírom ki sírás nélkül, olyan csodás vele lenni. De miért nem tudom, megadni neki ezt az örömöt? Miért nem sikerül? Barátnői tanácsok: hogy biztos nagyon rágörcsölök, és Ő is. Tény, meg akarok felelni neki mindenben…ezért nem sikerül? És mit tehetnék?
Köszönöm a válaszát. Tisztelettel: Brigitta
Ha saját magának nem adja meg az örömöt, mástól hiába várja, hogy sikerüljön.
Tehát először ismerje ki a saját testét, maszturbáljon, élvezzen el úgy, és utána a társa örömére tud majd figyelni, nem a sajátján görcsölni és agyalni.
Ugyanis, ha egymagában sem tudja annyira elengedni és szeretni magát, hogy legyen orgazmusa, hát mással együtt még annyira se.
Az természetes, hogy ha magában sem megy, valószínűleg tanácsadásra, terápiára, segítségre szorul. Aztán, attól mert a maszturbálással már emegenedi magának az örömöt, még nem biztos, hogy társával is működik (de nagyon valószínű).
Három szót mondhatok: Önismeret, önszeretet, önelengedés.
Tóth Kristóf István
2014-05-09 11:08:05
Igen, igaza van. Mire jobban egymásra tudnánk hangolódni, addigra vége a hétvégének. Bár ez változó. De! Sajnos a párommal kamasz korában nem beszélgettek. NEvelőapa nevelte őket, akikhez lelkileg nem kerülhettek közel, az anyjuk olyan amilyen. A páromban lévő sérült gyereket sajnálom. Sajnos mivel nem hallgatták meg, nem foglalkoztak a lelkével amikor kellett volna, dolgokban zárkózotá vált. Nem tudom hogyan beszélgessek dolgokról vele. Mit csináljak, hogy megnyíljon? Figyelmes ő, mégis sokszor úgy érzem a sexualitása éretlen tud lenni. Hogy marad egy férfi sexualitása éretlen? Vagy inkább, hogyan reked meg? Miért? Inkább megrekedtnek mondanám. A péromnak pl tőlem tudja azt is egy nőnek miért ajánlatos együttlét után pisilnie. NEm tudom még miket nem tud. Azt még nem tudom hogyan puhatolódzam ki miket nem tud, mert szívesen tanítanám. No. Arra adjon választ sexualitásban miért reked meg egy férfi? Olvastam eg olyan cikket is amiben a páromra ismertem sexuális téren is. És azt írja ez a cikk, hogy késői gyerekkorban szenvedték el az anya nyújtotta biztonság hiányást, vagy erős közelségét. Azt a cikket, mintha a páromról írták volna. Felnőtt korukban is a gyerekkori normák uralják életüket és ha ezt nem tudják megvalósítani, bizonytalanná válnak. Most az egész cikket nem írom ide, de abban a cikkben ráismertem a párom természetére. HA a páromnál így is volt, miért hat ki ennyire különböző területekre? Köszönöm segítségét.
Ugyanakkor a pszichológusok, sőt, a lelki vezetők éppen azért vannak, hogy segítsenek. A probléma ptt kezdődik, hogy ha valaki nem akarja, nem fordul saját maga szakemberhez, akkor bizony erre senki sem kényszerítheti. Csakis az erősen ön-, és közveszélyes embereket utalják kényszergyógykezelésre... Márpedig minden embernek szüksége van a megértő, tapasztaltabb segítségre, hogy felnőjön. Ez jobb esetben az apja, anyja, rosszabb esetben a kereszt-szülei, vagy a rokonok, ismerősök, az iskola... Ha nem nő fel, akkor hiába nagykorú, hiába érti a világot, lelkileg még van mit fejlődni.
Kár, hogy a testi, értelmi fejlődés mellett oly ritkán törődnek az érzelmi és a szellemi fejlődéssel.
Megoldás, a párjának kell szakemberhez fordulnia. Viszont magának kell vele megértetnie, elfogadtatnia, hogy ezt tegye is meg, mert ezzel nem csak hogy a kapcsolatukon javíthat, de teljesebb életet is élhet.
Tóth Kristóf István
2014-03-31 21:00:13
Párommal távkapcsolatban vagyunk, MAjdnem minden hétvégén találkozunk, ám nem minden találkozáskor van együttlét is. Sajnos én már kicsit olykor unom a rutinos együttlétet. Fantáziám meg vagy van , vagy nincs, hogy finoman változtassak rajta. A párom olyan tud olykor lenni, hogy ha van jó, ha nincs, hát nincs. Beszélni róla nem nagyon lehet vele, ő náluk sajnos erről családban nem beszéltek. Olyan tud lenni, mintha neki tényleg mindegy lenne. Mikor meg "ott"simogatnám neki, akkor zavarba jön, és zavartan el is bohóckodja. Összezárja a lábát, elfordul és ennyi. Szoktam neki mondani ilyenkor hagyja, hogy simogassam, hétközben úgysem tudom. Sajnos nálunk nincs olyan, hogy valamiből spontán lehetne együttlét, mert ő másmilyen. Már rájöttem hogyan taníthatnám finoman, azért jólesne ami nincs, hogy ha lenne hozzá fantáziája. Én mondjuk gátlásos és félénk tudok lenni. A párom a 40-en már túl van, mégis olyan olykor, mint egy kamasz. Valahogy, mintha nem lenne érett. Tanácstalan tudok lenni, mert ilyen viselkedés móddal vagy nem is tudom erre mit szoktak mondani, szóval ő olyan más eset. Benne van ő dolgokban ha mondok valamit, meg teszünk is egymás kedvére, csak olyan fura. NEm veszi észre a pillanatot, nem tud szituációkra regálni, mint más reagálna. A párom életében most sajnos kicsit a stressz is jelen van családja és kegyeleti okok miatt is. Különben a párom szokta mondani, hogy szép vagyok, de mintha nem teljesen csak nőnek látna. Mondjuk én sem tudok rá teljes egészében felnőtt férfiként tekinteni, mert viselkedésében nem feltétlen az.Olykor úgy érzem magunkat, mintha kamaszok lennénk. Szóval mit tegyek?
Más: ön mit gondol? AZt mondják az anális együttléttől az ánusz kitágul és a rugalmasságát elveszti. Az ismeretségi köömben egyesek szerint ez nem igaz. Én úgy gondolom de igen, igaz.
A Távkapcsolatban sajnos épp az a legrosszabb, hogy akkor működik jól, ha epekedhetnek egymásért. Telefonon, sőt, levélben, SMS-ben sokkal könnyebb kifejeznünk magunkat, mivel nem látjuk a visszajelzést, nem kell törődnünk az összes többi kommunikációs badarsággal (Testbeszéd, feromonok, stb.) Tehát ha hétvégénként találkoznak, és "arra" kerül a sor, hát... Szóval hiányzik a rákészülés. Nem hinném, hogy bármelyikük csak úgy, spontán tudna bármikor bárkivel szexelni. Épp ezért, nincs idejük, hogy összemelegedjenek, hiszen mire a hangulat erotikussá, érzékivé válna - avagy csak natúr romantikussá - máris elválnak útjaik. Egy hét múlva meg újra kezdhetik...
Ugyanakkoe könnyen lehet, hogy valaki nincsen felnőve, szexualitása elfojtott, elhanyagolt, akár még kórosan is befolyásolt lehet. Ezt felmérni, megoldani levélben, ilyen rövid tanácsadásban lehetetlen. Ha valakinek nincs jó tapasztalata (konkrét fizikai), akkor bizony problémái adódnak.
A kamaszok nem törődnek semmivel, és legtöbbször a saját élvezetük után mennek, valamint keresik az újdonságot. Ha kamaszoknak érzi magukat, önöknek is ezt kell tennie, felfedezni egymás testét, miután megfelelő hangulatba jöttek.
MÁS:
Bármely izom, ín, vagy szövet az emberi testben a gondatlan használat következtében sérülhet. Mint ahogy nem lehet fejjel menni a falnak az edzésben, sportban sem, úgy az anális szexben is fontos a gondos előkészület. Mindenképpen figyelembe kell venni a sorrendet: Tisztaság, síkosság, aztán jöhet a tágítgatás... Egy ujj, ujjazás, vékonyabb játékszerek... több alkalom után talán vastagabb is, és csak ha már ezek mennek minden gond nélkül, és élvezetet nyújtanak, akkor jöhet a vastagabb...
Nos, természetesen az ánusz gyűrűi sérülhetnek, kitágulhatnak, elsődlegesen az aranyér jelentkezik... De azért a megfelelő előkészülettel néha megejtve a dolgot nem lehet nagy baj. Csak éppen nem szabad elfelejteni, hogy az a nyílás alapvetően kifele zár.
Valamint fontos ellazulni, lazítani, nem egészséges összeszorítani mozgás közben...
Tóth Kristóf István
2014-03-31 18:51:56
3 évvel ezelőtt történt már, hogy megcsalt a férjem.Megbeszéltük, újrakezdtük.Sokkal jobb lett a házasságunk ,mint előtte volt.Több lett a szex, az érintés, beszélgetés. Barátok,és szeretők lettünk egyszemélyben.
Viszont sokáig nem emésztettem meg,és felemlegettem 1-1 vita hevében.Ő jól tűrte,megnyugodtam, de még ennyi év múlva is előtör, néha.
Most ott tartok, hogy viccelődök vele néha erről,pl. milyen nagy Casanova, minden nő őt akarja,"biztos a szeretőd hívott",ha pl. egy eladó kedves vele, mondom neki, biztos beléd van esve...Vagy ha filmet látunk, amiben megcsalás van kommentelem.Nem bírom megállni, hogy hallgassak róla.
Ha szóbahozom ,viccelődés formájában,nevetünk rajta. De jó e ez?
A felemlegetésről már leszoktam,ill. nem vágom a fejéhez. De ezzel legyezgetem a hiúságát vajon, vagy az eszébe juttatom a történteket? Ön ,mint férfi hogyan látja?
De nem tudom tabuként kezelni, és soha egy szót se ejteni róla.Vagy az jobb lenne?
Érzem, hogy szeret, és nem tenné meg újból.
Mégis ezt csinálom,nagy baj -e?
Köszönöm a válaszát előre is.
Gabika
Embere válogatja, hogy mit tart tréfásnak, mit tűr meg, és mi esik neki rosszul.
Én mint szexológus, tanácsadó, úgy gondolom, talán nem kellene felemlegetnie a konkrét esetet, ugyanakkor ha a helyzet és szövegkörnyezet (amint maga is írta) inkább a férfiú vonzerejéről, hódítani képes férfiasságáról szól, a régi eseményekre való utalás nélkül, az bizony akár jól is eshet neki.
Valamit tabuként kezelni, és állandóan felemlegetni az két véglet. Ugyanakkor két ember kell egy ilyen nevetgéléshez, vicces évődéshez. Talán jobb lenne, ha őt magát kérdezné meg, hogy nem bánja-e.
Ha egyébként a szexuális és családi életük gondtalan, boldogok és kiegyensúlyozottak, nagy baj nem lehet...
Tóth Kristóf István
2013-12-05 22:10:56
10 éve vagyunk együtt a férjemmel,3 gyerekünk van(1,5 4 és 6 évesek)Elég jól megvagyunk,szeretjük egymást,a szex is jól működik,CSAK:A gyerekek és a házimunka kifáraszt,és amikor párom a délutános műszakból hazajön(mindig ébren megvárom fél 11 kor)de nem mindig van kedvem teljes odaadással kielégíteni.Nekem is sokszor van orgazmusom az együttlétek alatt,amik szeretkezések nem csak szexelések,de mikor fáradt vagyok nem olyan jó.Ha véletlenül megkíván és elutasítom,akkor még másnap is duzzog,és azt mondja,ne menjek többé gyantáztatni,mert minek.Nem érti meg,ha két nap után a harmadik nap nemet mondok.Sokat beszélgetünk,őszinték lettünk egymáshoz,amióta bevallotta,hogy második terhességemkor félrelépett.Egy éven keresztül a szomszéddal,aki unatkozó anyukaként rástartolt és kihasználta hogy nem figyelek eléggé az uramra.Nem derült volna ki sohasem,de nem akarta,hogy barátnőként viselkedjek a volt szeretőjével.Most biztos vagyok a páromban,pedig féltékeny típus vagyok,de amikor elutasítom,félek hogy máshoz fordul.Még azt is álmodom.Egyszerű lenne átkopognia a szomszédba.Azt mondja velem akar boldog lenni(és többnyire az is),de nem lehet már úgy és annyiszor csinálni mint 10 éve 22 évesen.Mit tanácsol,vegyek erőt magamon hogy mindig úgy érezze,hogy nagyon kívánom,pedig nem is?Színészkedjek?Vessek be néha meglepit?Makacs ember és magára veszi hogy nem kívánom,pedig csak a fáradtság miatt van ez.Nem akarom elveszíteni,de néha önző vagyok,amikor inkább aludnék a szex helyett.Köszönöm tanácsát.
Szerintem mindenképpen meg kellene beszéljék ezt a problémát, hiszen neki is biztos jobb, ha maga nem dögfáradt, és jobban élvezi az együttléteket. Egy-két alkalom kihagyása hetente meg talán nem kergeti más nők karjaiba a férjét, ha különben bevet egy kis meglepit is néha...
Ha meg nagyon nem bírja egyikük sem, hát maga inkább pihenjen, a férje meg el tudja intézni, ha már nagyon nem bírja, ahogy elintézte akkor, régebben. Csak nem kell hisztizni, jelenetet csapni, meg felelősségre vonni. (Jobb esetben megtudni sem érdemes.)
Talán a három gyerek és a feleség nagyobb megtartó erővel bír, mint amennyire a néha-néha félrelépés vonza. Csak legyen meg mindkettejük öröme és boldogsága, mert a fáradt, boldogtalan kapcsolat kevéssé erős, nagyobb eséllyel megy tönkre. Az önfeláldozásnak is vannak határai.
Tóth Kristóf István
2013-10-28 23:28:51
Ennyiből nem nagyon lehet konkrét választ adni, de pár irányvonal:
- együttlét nem egyenlő magával az aktussal, ha az előjáték és a levezetés sem oké, akkor inkább az intimitással van a baj
- nagyon sok minden befolyásolja az aktus hosszát, a kellőképpen előkészített terepen való 2-6 perces élvezetes huza-vona utáni orgazmus már nem nevezhető "korai magömlésnek".
- a szex élvezete, az együttlét öröme mindig a résztvevőkön múlik, nagyon sok problémát okozhatnak (vagy éppen megoldhatnak) egymásnak
- a fiatal szerelemben megélt szexuális élethez semmi sem mérhető, inkább a jelenlegi nemi életükkel kellene törődni
Mindenképpen a férje keressen fel egy szakember személyesen. Lehet, hogy mindkettejükkel is beszélne...
Tóth Kristóf István
2013-10-25 08:17:42
Kissé pironkodva írok. Ez a kérdés egy ideje foglalkoztat, ám még nem mertem sehol megkérdezni. Szóval a párom szeretné, ha mélyebben tudnám a péniszét kényeztetni, ám akkor kissé öklendezek. Egyébként ez lehetséges lenne? Hogy örömet tudjak neki jobban okozni? GYakorolni, tanulni kell? Hogyan van ez? Köszönöm segítségét.
Igen, ezt bizony nem árt tanulni, gyakorolni. Nem mindegy a fej pozíciója, és bizony az öklendezés alapvető reflex amit le kell tudni küzdeni. Azt mondják, hogy nyeldekelve leküzdhető... de saját élményem erről persze nincs. :)
Számtalan jobbnál jobb (és rosszabbnál rosszabb) ötlet, megoldás van a konkrét mély-torok technika elsajátítására az interneten is. Mint szexológus, csak annyit mondhatok, ha maga nem akarja, akkor más módja is van ám az örömszerzésnek!
Tóth Kristóf István
2013-10-22 09:53:08
7 éve vagyunk házasok, gyermekünk 5 éves. A szülés előtt minden csodálatos volt, majd a szülés után a páromnál méhnyakrákot diagnosztizáltak, melyet előbb kis, majd méhmegtartó, de méhnyakeltávolító nagyműtéttel kezeltek. Azóta szerencsére eredményi jók. A lábadozás időszakában természetesen szex szóba sem jöhetett. Aztán később sem. A kapcsolatunk ezen oldala tabuvá lett. Én nem akartam sürgetni, nem tudtam, hogy a műtét milyen lelki nyomokat hagyott benne. Óvatosan kérdeztem, azt mondta majd eljön az ideje az együttlétnek is. Ezt leszámítva igazi társai voltunk egymásnak, mindent, de mindent megbeszéltünk, együtt építettük a jövőnket, tervezgettünk, a gyermekünket példásan neveltük együtt. Kb 2 hónapja munkát kapott, ami az utóbbi 5 évben nem volt neki,emberek között kezdett mozogni az otthonlét után, és 3 hete bejelentette, hogy válunk, mert engem már nem kíván, viszont még 32 évesen nem akar a szexuális örömökről lemondani. Véleménye szerint menthető-e még a házasság?
Tóth Kristóf István
2013-09-01 10:05:15
Kedves Kristóf!
Egy szokatlan kérdésem lenne, szeretném ha a kérdésemért nem ítélne el senki.
Régóta házasságban élek, rendezett körülmények között. A feleségemmel teljesen tökéletes a szex.
10 hónapja újra összejöttem egy régi ismerősömmel, szerelmesek lettünk egymásba......viszont az ágyban gondjaim akadtak, érzem a vágyat a hölgy iránt, de a reakció elmarad, illetve nagyon nehézkesen indul be. A kellő hatást szinte el sem éri. A hölgy mindent megtesz annak érdekében, hogy együttlétünk sikerrel járjon. A vágy a nő iránt hatalmas! Nem tudom mi lehet az oka? Talán a lelkiismeret?
Közel jár az igazsághoz.
Néha a testünk jobban tudja, mi az a hűség. Mondhatjuk, hogy a megszokás nagy úr, vagy hogy a tudatalattink így figyelmeztet, hogy nehogy elkövessünk valamit...
De mindenképpen érdemes lenne végiggondolnia, hogy mik lehetnek a beteljesülő vágyának következményei! Addig is ne szégyelljen verset írni, szerelmesnek lenni, elvégre a középkor lovagjai is ilyesfajta vágyakból merítettek erőt.
Akadnak ellenállhatatlanul érzéki, vagy éppen a feromonok miatt jobban hozzánk illő személyek, mint a választott párunk, de egy működő és boldog kapcsolatot felrúgni valamiért, ami céltalan, azaz csakis a vágyaink azonnali - esetenként alig pár alkalmas - kielégítésére szolgál...
Hát, azt hiszem, Ön sem lesz fiatalabb! Minden férfi életében eljön ez az idő, valahol 35 és 50 között, amikor úgy érzi, változásra vágyik, amikor szívesen beújítana, vagy csak feldobná meglévő párkapcsolatát... De a stabil, szeretetre és a közös célra épülő párkapcsolatot felrúgni vétek.
Ebben az esetben az Ön teste ezt nagyon jól érzi, és nem lesz az Ön árulója.
Tóth Kristóf István
2013-06-09 18:03:18