Tisztázzuk, hogy pontosan mit értesz a vállalkozás szünetelése alatt, mert ha nem arról van szó, hogy helytelenül használod a fogalmat, hanem arról, hogy butaságot csináltál, akkor ez akár meg is akadályozhatja a tgyásra, gyedre jogosultságodat.

Egy vállalkozó 2 esetben nem vállalkozik ideiglenesen, és pont ebben a helyzetben, amikor baba miatt nem végez munkát, a különbség a kettő között szinte érzékelhetetlen, hiszen előre tervezetten inaktív és ez momemtum, hogy tervezi, ez mind a két esetnél tetten érhető. Igyekszem más szavakkal érzékeltetni a különbséget, de előre szólok, hogy kicsit nyakatekert lesz.

Tehát van az az eset, amikor teljesen felhagysz a vállalkozás gondolatával, mert sem hajlandóságod, sem lehetőséged nincs rá, vagy mondjuk úgy, hogy nem akarnál és nem is tudnál vállalkozni. Ezt hivatalosan be kell jelenteni (ügyfélkapun keresztül az okmányirodának és egy nyomtatványon a NAV-nak), erre az időszakra szünetel a biztosítás, évi 1 SZJA bevallást kell beadni.

És van az az eset, amikor hajlandóságod lenne rá, csak lehetőséged nincs, mert babázol, így nem tudsz dolgozni. Ha éppen nem akadályozna a fürdetés, etetés, pelenkázás, akkor csinálnád ugyanazt, amit előtte: vállalkoznál, és ha ezek nem fognak akadályozni, akkor utána is ezt fogod csinálni. Ez olyan, mint amikor valaki munkaviszonyból fizetés nélküli szabadságon van: a munkaviszony fennáll, csak a munkvégzési kötelezettség szünetel, mert lehetőség nincs rá, hogy dolgozzon, de egyébként a szándék megvan rá, hogy visszatérjen a munkába.

Ha egy vállalkozó babázik és ezért otthon van, nem csinál semmit, akkor mondhatja rá hétköznapi szóhasználattal, hogy épp szünetelteti a tevékenységét, ez nem egyenlő azzal, hogy bejelenti hivatalosan a szünetelést, tehát ez tb szempontból nem szünetelés. Babázó, de a tevékenységét hivatalosan nem szüneteltető vállalkozó 1 db nullás járulékbevallást küld havonta magáról, amiben egy kóddal leírja, hogy táppénzen, tgyáson, gyeden, gyesen, gyeten van, az SZJA bevallásban pedig bevallalja a nulla bevételt. Ezzel ugyanúgy nem fizet semmit, mint a hivatalosan szünetelő vállalkozó, mégis óriási a különbség a kettő között.

Ha hivatalosan szünetelsz, akkor nem ketyeg a biztosítás, amiből ketteske előtt 2 éven belül 365 napnak kell lennie ahhoz, hogy vele is tgyásra, gyedre legyél jogosult. Ebből most semmit nem érzel, mert a passzívnak minősülő gyed mellé jár az egészségügyi szolgáltatás, tehát zöld a lámpád az orvosnál és gyűlik a szolgálati idő, vagyis elégedetten nézegetheted a gyedről kapott adóigazolást, amin a nyugdíjjárulék is fel van tüntetve, hogy igen, a nyugdíjhoz is beszámít. Viszont a passzív gyed alatt nem ketyeg a biztosítás, amiből most semmit nem veszel észre, mert a másik 2 jogosultság mellett ez nem olyan, amiből bármit lehetne érzékelni. Majd csak akkor fogod, ha tényleg tb szempontól szünetelésnek minősülően szünetelsz, 1 évnél régebben és 1 éven belül szülsz. Akkor ugyanis nem tudsz 2 éven belül legalább 365 nap biztosítást felmutatni úgy sem, ha azonnal visszamondod a szünetelés, mert most rájössz, hogy félreértettél valamit Te vagy a könyvelőd. Ha az előbb említett 3 feltételből mindegyik így van, esetben ketteskével csak gyest kaphatsz. Ha nem olyan régen szünetelsz vagy nem olyan hamar szülsz, akkor még meglehet a 365 nap.

Reméljük, hogy nem erről van szó és hogy eddig levert a víz, de most fellélegzel, hogy csak rosszul használtad a fogalmat. Mert akkor viszont azt tudom mondani, hogy nem bejelentetten szünetelő és a szándékkal nem felhagyó vállalkozóként 0 járulékfizető nappal a következő tgyás és gyed alapja a minimálbér 150%-a. Ebből lehet egy kicsit többet is varázsolni egy kis járulékfizetéssel, de így is éppen elég információt zúdítottam Rád, meg ez úgyis csak akkor érdekes, ha terhes vagy.




Szakbarbár
2014-02-22 08:13:45