SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Szakbarbár


Szakbarbár
TB szakértő

TB ügyintéző, családtámogatási (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) és pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyed) szakértője.
Mielőtt kérdést teszel fel, kérlek, olvasd el bemutatkozásomnál az alapelveket!

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt szakértő!

Kérdésem az lenne, hogy lehet-e végrehajtás egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabérre? Ha igen mennyi?

Köszönettel
Kismamák ellátásaival kapcsolatos kérdések megválaszolására vállalkoztam, ez a téma még csak véletlenül sem tartozik ide. De izgalmasnak találtam a kérdést, úgy próbálok rá válaszolni. A próbálok rá azt jelenti, hogy nem feltétlen éri el az egyébként elvárható 99%-ot a válasz helyessége.

1. Az egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazott munkavállaló is munkaviszonyban áll a munkáltatóval. Mt. 202. § (1) bek. A törvényben meghatározott munkáltató és munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthetnek.
2. Ha munkaviszonyban áll, akkor a pénz, amit kap, az munkabér. Mt. 42. § (1) b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
3. Az Mt. 203. §-ban le van írva, hogy az Mt. mely rendelkezéseit nem kell alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatásnál. Nincs benne a "listában" a 161. §, ami azt mondja, hogy
4. Mt. 161. § (1) A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.
5. A végrehajtó által kibocsátott letiltási rendelvény az végrehatható határozatnak minősül.

Ezekből azt raktam össze, hogy lehet a letiltást foganatosítani az egyszerűsített foglalkoztatottként kapott bérből. Akkor most sakkozzuk ki, hogy mennyit. Ehhez megnézzük a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv-t.

Ez rögtön az elején azt mondja, hogy Vht. 2. § A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be. Tehát ha végrehajtó kereste meg a munkáltatót, akkor arra lehet letiltani.

Vht. 61. § (1) A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.
Mivel az egyszerűsített foglalkoztatott járulékokat egyáltalán nem fizet, SZJA-t meg max a bevallásban, a munkáltatónak nem kell levonnia adóelőleget, ezért bruttó=nettó, tehát a teljes megkapott összeg a letiltás alapja.

Ebből megvan, hogy mennyit lehet levonni:
Vht. 65. § (1) A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
(2) A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
a) tartásdíj,
b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
(3) Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.
Ez röviden az jelenti, hogy 1 letiltásnál (ami nem tartásdíj) 33%, többnél 50% a levonható.

De nem a teljes bérnek kell a 33 illetve az 50%-át venni, mert van egy olyan szabály is, hogy
Vht. 62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.
(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.
(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.
63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

Mit jelent ez röviden és magyarul?Ha nem tartásdíj letiltásról van szó, akkor havonta az első 28.500 Ft-ból nem lehet letiltani. A 28.500 és 142.500 Ft közötti részből lehet 1 letiltásnál 33%-ot vonni, többnél 50%-ot. 142.500 Ft fölött ami van, az mind letiltható. Ha tartásdíj (is) van a történetben, akkor pedig az első 28.500 Ft sem mentes a letiltás alól.

Mostmár tudjuk, hogy le lehet tiltani, a bruttó=nettó az alapja, azzal, hogy az első 28.500 Ft nem vonható végrehajtás alá, mostmár csak az bonyolítja a helyzetet, hogy ha klasszikus alkalmi munkás vagy, tehát nem turisztikai vagy mezőgazdasági idénymunkás, aki akár teljes hónapokra kap fizetést, hanem a minden más kategóriába tartozó, akkor 1-5 napokra kapod a béredet, mert ennyikre lehet szerződést kötni.
Emiatt én azt csinálnám, ha én számfejtenélek, hogy havonta gyűjteném, hogy hol járnak a kifizetések és amikor túlmegy a 28.500-on, akkor az efölötti elsőből és a továbbiakból 33%-ot vonnék (ha 1 letiltás van és az nem tartásdíj). Pl. ha napi 5.000 a bér, akkor először ott vonnék, ahol a 28.500-et meghaladtad, ez a 6. nap, a 30.000. Ft kifizetésnél (30.000-28.500)*0,33=500 Ft-ot vonnék. A következő kfizetésekből pedig az egésznek a 33%-át. Felteszem, a 142.500 Ft-os határ nem érint, így az nem érdekes, hogy afölött viszont 100%-ot.






Szakbarbár
2013-12-30 17:34:32
Olvasói értékelés: 5/5
© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja