Érdekes egy helyzet, mert alig van olyan időszak az utolsó 4 negyedévben (2010.okt-2011.márc.), amikor van figyelembe vehető jövedelem. Én valószínűleg a március havi bérből számoltam volna átlagot, legalábbis az Mt. átlagkeresetre vonatkozó szabályait átnézve arra jutottam, hogy a 4 negyedévből 3 egyáltalán nem játszik, mert ott táppénz volt, amelyik negyedévben van valami, az sem teljes, egyedül a március az, ami egy egész hónap,ez az utolsó naptári hónap és ilyenkor ez jön be alapnak.

Értem a problémádat, hogy régen voltak pótlékok, most meg nincsenek, korábban több lett volna az átlag, de olyan régre nem nyúlnak vissza, mert sokkal régebben volt, mint az utolsó 4 negyedév.

Mt. 152. § (1) Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagszámításnál a munkabér esedékességétől eltérő időben kifizetett munkabért az esedékes bérfizetési napon teljesített kifizetésnek kell tekinteni.
(3) Az átlagkereset számításánál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.
(4) Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.
(5) Ha a munkavállaló munkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett munkabért kell figyelembe venni.
(6) Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó munkabérnek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó munkabérnek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső — a (8) bekezdés szerinti osztószám figyelembevételével számított — (időarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett munkabér összegébe beszámítani.
(7) Ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeg tekintendő.
(8) Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló irányadó időszaki munkabérének együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám).
(9) Az a naptári negyedév — az (5) bekezdés szerinti naptári negyedév(ek) hiányában az a naptári hónap —, amelyben a munkavállalónak kifizetett munkabéréhez osztószám nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe.
(10)Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagkereset alkalmazását írja elő, akkor egy havi átlagkereseten a munkavállaló egy napi átlagkeresetének a huszonkétszerese értendő.

Szakbarbár
2011-11-25 09:56:38