2011-től egykulcsos adótábla van, az összes munkaviszonyból származó jövedelemre ugyanaz a 16%-os kulcs vonatkozik (ami igazából 20,32% a szuperbruttósítás miatt). A különféle jogcímen kapott jövedelmeket terhelő közterhek között annyi különbség van csak, hogy szabadságmegváltásból és a végkielégítésből nem jön le 6% egészségbiztosítási járulék.

A közös megegyezésben a felek bármiben szabadon megállapodhatnak, akár felmondási idő és végkielégítés fizetésében is. Ezek helyett a kifejezések helyett szokták pl a megegyezés alapján járó bért használni, a felmondási időre pedig azt, hogy a megállapodás megkötésétől a munkaviszony megszűnéséig mentesül a munkavégzés alól és átlagkeresetét kapja a munkavállaló. Teljesen mindegy, hogy hogy van beleírva. Ami belekerül, azt fogod a bérjegyzéken viszontlátni, de ott mindegy, hogy minek hívják, mert teljesen egyformán viselkedik adószámításnál és az említett elhanyagolható különbséget leszámítva a járulékoknál is.
Ha a béred kellőképpen magas, akkor azzal a 3+7 havi bárminek nevezett juttatással, amihez nem köthető időszak, mert a január 1-től a munkaviszony végéig járó béren és felmentési időre kapott béren felül van, jól járhatsz a nyugdíjjárulékkal, mert azt egy felső határig kell megfizetni és magas bérnél lehet, hogy az összes jövedelmed olyan sok lesz, hogy egy része átlóg ezen a határon és akkor annak megnyerted a 10%-át.
Ha viszont alacsonyabb a béred, akkor az adójóváírással vigyázz, mert ilyen extrák mellett valószínű, hogy nem, vagy nem teljes mértékben fog járni - éves szinten, az ezutáni jövedelmekkel együtt.

Ez egy nagyon nagyvonalú ajánlat, nem hiszem, hogy aki ilyet feldob, annak van bármilyen hátsó szándéka, ami miatt óvatosnak kellene lenni.

Szakbarbár
2011-04-24 08:25:02