
Szakbarbár
TB szakértő
TB ügyintéző, családtámogatási (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) és pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyed) szakértője.
Mielőtt kérdést teszel fel, kérlek, olvasd el bemutatkozásomnál az alapelveket!
TB szakértő
TB ügyintéző, családtámogatási (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) és pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyed) szakértője.
Mielőtt kérdést teszel fel, kérlek, olvasd el bemutatkozásomnál az alapelveket!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Szakértő!
Először is nagyon köszönöm a korábbi kérdésemre adott választ. Azt továbbgondolva viszont újabbak merültek fel bennem:
1. Lányom (határozott idejű) munkaviszonya 2019. június 30-án befejeződik. Előtte több mint 4 éven át biztosított volt (munkaviszony, aktív CSED, aktív GYED, aktív GYES, munkaviszony. A becslések szerint valamikor november elején fog szülniHa koraszülés miatt esetleg 42 + 28 (a szülés tényleges napja mínusz 4 hét, azaz első jogosultsági nap) napon belül szül, kaphat-e CSED-et és ezt követően GYED-et ezen jogviszonya, illetve bére alapján?
2. Ha ("főállású") KATÁ-s egyéni vállalkozást hoz létre - miután munkaviszony megszűnt - legalább hány nappal a jogosultság első napja előtt kell létrehoznia? Az én értelmezésem szerint ez akár 1 nap is lehet, és ebben az esetben az ennek alapján létrejövő CSED a minimálbér másfélszerese lesz, hiszen a törvény tételesen ezt határozza meg "szerződés szerinti jövedelemként" egyéni vállalkozókra (függetlenül attól, hogy KATÁ-s-e vagy sem), és nem a sok véleményben szereplő 158.400 forint, azaz a járulékalap. (És persze az sem számít, hogy 75 ezres vagy 50 ezres adót vállalt, bár ennek később a nyugdíj szempontjából lehet jelentősége, gondolom.)
3. Ugyanez munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra; mennyivel korábban kell minimum létrejönnie? Szerintem itt sincs időtartamra vonatkozó követelmény a törvényben, azaz akár 1 nap is lehet a munkaviszony létrejötte és a CSED-igénylés napja között. Mivel a 30 nap itt sincs meg, a CSED-alap nyilván a minimálbér 2-szerese és a szerződéses bér közül a kisebb. Jól .értem?
4. Mi a helyzet a CSED utáni GYED-del ilyenkor. A szükséges mennyiségű biztosítási jogviszony nyilván fennáll, mert a június 30. és a CSED befejeződés közötti időtartam nyilván rövidebb mint 8 hónap, így előtte 16 hónapnyi biztosításban töltött idő van. Feltételezésem szerint a GYED ebben az esetben pontosan meg fog egyezni a CSED-del, azzal a különbséggel, hogy nem csak SZJA, hanem - a CSED-del szemben -10 % járulék is terhelni fogja.
5. Amennyiben több mint 30 nappal (de kevesebb mint 120 nappal) a CSED (kezdőnapja) előtt jön létre akár a munkaszerződés, akár a KATÁ-s egyéni vállalkozás, akkor,jogszabály-értelmezésem szerint az utolsó 30 naptári nap tényleges átlagjövedelme az alap. De mi a helyzet a KATÁ-s vállalkozással, ahol definíció szerint SZJA alá tartozó jövedelem nincs is. Ilyenkor is a minimálbér másfélszerese "játszik", vagy valami más? Van-e jelentősége annak, hogy 75.000 forint vagy csak 50.000 forint átalányadót vállal?
A választ előre is köszönöm, ahogy azt a sokéves munkát is, ami ebben a fórumban megtestesül.
András
Először is nagyon köszönöm a korábbi kérdésemre adott választ. Azt továbbgondolva viszont újabbak merültek fel bennem:
1. Lányom (határozott idejű) munkaviszonya 2019. június 30-án befejeződik. Előtte több mint 4 éven át biztosított volt (munkaviszony, aktív CSED, aktív GYED, aktív GYES, munkaviszony. A becslések szerint valamikor november elején fog szülniHa koraszülés miatt esetleg 42 + 28 (a szülés tényleges napja mínusz 4 hét, azaz első jogosultsági nap) napon belül szül, kaphat-e CSED-et és ezt követően GYED-et ezen jogviszonya, illetve bére alapján?
2. Ha ("főállású") KATÁ-s egyéni vállalkozást hoz létre - miután munkaviszony megszűnt - legalább hány nappal a jogosultság első napja előtt kell létrehoznia? Az én értelmezésem szerint ez akár 1 nap is lehet, és ebben az esetben az ennek alapján létrejövő CSED a minimálbér másfélszerese lesz, hiszen a törvény tételesen ezt határozza meg "szerződés szerinti jövedelemként" egyéni vállalkozókra (függetlenül attól, hogy KATÁ-s-e vagy sem), és nem a sok véleményben szereplő 158.400 forint, azaz a járulékalap. (És persze az sem számít, hogy 75 ezres vagy 50 ezres adót vállalt, bár ennek később a nyugdíj szempontjából lehet jelentősége, gondolom.)
3. Ugyanez munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra; mennyivel korábban kell minimum létrejönnie? Szerintem itt sincs időtartamra vonatkozó követelmény a törvényben, azaz akár 1 nap is lehet a munkaviszony létrejötte és a CSED-igénylés napja között. Mivel a 30 nap itt sincs meg, a CSED-alap nyilván a minimálbér 2-szerese és a szerződéses bér közül a kisebb. Jól .értem?
4. Mi a helyzet a CSED utáni GYED-del ilyenkor. A szükséges mennyiségű biztosítási jogviszony nyilván fennáll, mert a június 30. és a CSED befejeződés közötti időtartam nyilván rövidebb mint 8 hónap, így előtte 16 hónapnyi biztosításban töltött idő van. Feltételezésem szerint a GYED ebben az esetben pontosan meg fog egyezni a CSED-del, azzal a különbséggel, hogy nem csak SZJA, hanem - a CSED-del szemben -10 % járulék is terhelni fogja.
5. Amennyiben több mint 30 nappal (de kevesebb mint 120 nappal) a CSED (kezdőnapja) előtt jön létre akár a munkaszerződés, akár a KATÁ-s egyéni vállalkozás, akkor,jogszabály-értelmezésem szerint az utolsó 30 naptári nap tényleges átlagjövedelme az alap. De mi a helyzet a KATÁ-s vállalkozással, ahol definíció szerint SZJA alá tartozó jövedelem nincs is. Ilyenkor is a minimálbér másfélszerese "játszik", vagy valami más? Van-e jelentősége annak, hogy 75.000 forint vagy csak 50.000 forint átalányadót vállal?
A választ előre is köszönöm, ahogy azt a sokéves munkát is, ami ebben a fórumban megtestesül.
András
Passzív csedre akkor lenne jogosult, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szülne. Ez semmiképpen sem lesz így. A 42 nap nem "kombinálható" a szülés várható idejét megelőző 28. naptól történő csed kezdettel, mert a 42 napról azt mondja a jogszabály, hogy ennyi időn belül szül, nem pedig azt, hogy ennyi időn belül éri el azt az időpontot, amikortól legkorábban meg lehetne kezdeni a csedet. Tehát mindenképpen kell egy aktuálisan fennálló - vagy 42 napon belül megszűnt - jogviszony ahhoz, hogy jogosult legyen csedre, de ha ez egy megszűnt, akkor csak csedre lesz jogosult, gyedre már nem. Úgyhogy legalább a csed kezdetén fennálló új jogviszonyra kell gyúrni.
Mivel ez lesz az aktuális, csak az itt szerzett jövedelem lesz az ellátások alapja - jogszabály rendezi azt az esetet is, ha itt nem lenne jövedelme, mert nem beszámító jogcímen lenne, vagy nem a számítási időszakban lenne. Tehát a júniusban végetérő munkaviszonyban szerzett bér semmiképpen sem lesz a csed, gyed alapja.
A megoldás tehát mindenképpen egy új jogviszony kreálása, erre 3 lehetőség van: másik munkaviszony, álláskeresési járadék - amivel viszont csak a minimálbér után kaphat ellátást, vagy egyéni vállalkozás. Utóbbit javasolnám, mert nem kell senkitől szívesség és nem erőlteti majd senki, hogy szűnjön meg (vagy nem szűnik meg magától, mint a járadék), ami később hátrányos lehet, de könyörgöm, nehogy katás legyen! Katásra nem az vonatkozik, hogy ha nincs figyelembe vehető jövedelem, akkor a minimálbér másfélszerese az ellátások alapja. Katásként 50.000-ért cserébe 94.400 az ellátás alap, ha megfizeti a magasabb összegű, 75.000 Ft-os katát, akkor is csak 158.400. Más adózást választva igaz, hogy valamivel többért, mint a magasabb összegű kata duplája, de - okosan járulékolva - 25 hónapig legalább 298.000 után kaphat csedet, gyedet, vagyis tripláját vagy dupláját kaphatja ahelyett, mint amit katásként kaphatna. Láthatóan nem vagy képben vállalkozók járulékfizetésének és ellátásainak a részleteivel, ajánlanám figyelmedbe a fizetős szolgáltatásomat, mert én viszont képben vagyok vele. Nagyon szépen lehet optimalizálni a járulékfizetést és az ellátások összegét.
Ha munkaviszonya lenne, amit nem javaslok, mert arra könnyen ráhúzzák és ilyenkor rövid úton be is bizonyítják, hogy színlelt volt - aminek a büntetési tétele a biztosítási jogviszony törlése, utána pedig nem rendelkezik az egyik jogosultsági feltétellel - , akkor a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja, ha nincs a számítási időszakban figyelembe vehető jövedelem. Ha lenne legalább 30 nap, akkor pedig az abból számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese.
Az, hogy a csed alapja ugyanannyi-e, mint a gyedé, sokmindentől függ: ledolgozott napok száma, időszaka, az újévi minimálbér és a figyelembe vehető bér viszonya.
Szakbarbár
2019-05-19 09:29:15
Mivel ez lesz az aktuális, csak az itt szerzett jövedelem lesz az ellátások alapja - jogszabály rendezi azt az esetet is, ha itt nem lenne jövedelme, mert nem beszámító jogcímen lenne, vagy nem a számítási időszakban lenne. Tehát a júniusban végetérő munkaviszonyban szerzett bér semmiképpen sem lesz a csed, gyed alapja.
A megoldás tehát mindenképpen egy új jogviszony kreálása, erre 3 lehetőség van: másik munkaviszony, álláskeresési járadék - amivel viszont csak a minimálbér után kaphat ellátást, vagy egyéni vállalkozás. Utóbbit javasolnám, mert nem kell senkitől szívesség és nem erőlteti majd senki, hogy szűnjön meg (vagy nem szűnik meg magától, mint a járadék), ami később hátrányos lehet, de könyörgöm, nehogy katás legyen! Katásra nem az vonatkozik, hogy ha nincs figyelembe vehető jövedelem, akkor a minimálbér másfélszerese az ellátások alapja. Katásként 50.000-ért cserébe 94.400 az ellátás alap, ha megfizeti a magasabb összegű, 75.000 Ft-os katát, akkor is csak 158.400. Más adózást választva igaz, hogy valamivel többért, mint a magasabb összegű kata duplája, de - okosan járulékolva - 25 hónapig legalább 298.000 után kaphat csedet, gyedet, vagyis tripláját vagy dupláját kaphatja ahelyett, mint amit katásként kaphatna. Láthatóan nem vagy képben vállalkozók járulékfizetésének és ellátásainak a részleteivel, ajánlanám figyelmedbe a fizetős szolgáltatásomat, mert én viszont képben vagyok vele. Nagyon szépen lehet optimalizálni a járulékfizetést és az ellátások összegét.
Ha munkaviszonya lenne, amit nem javaslok, mert arra könnyen ráhúzzák és ilyenkor rövid úton be is bizonyítják, hogy színlelt volt - aminek a büntetési tétele a biztosítási jogviszony törlése, utána pedig nem rendelkezik az egyik jogosultsági feltétellel - , akkor a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja, ha nincs a számítási időszakban figyelembe vehető jövedelem. Ha lenne legalább 30 nap, akkor pedig az abból számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese.
Az, hogy a csed alapja ugyanannyi-e, mint a gyedé, sokmindentől függ: ledolgozott napok száma, időszaka, az újévi minimálbér és a figyelembe vehető bér viszonya.
Szakbarbár
2019-05-19 09:29:15
Olvasói értékelés: 5/5