Tisztelt Szakértő!
2017.01.04-én született meg 1. gyermekem, jelenleg GYED-en vagyok vele, a GYED összege nettó 118.000 Ft. A 2. gyermekemmel pedig várandós vagyok, ő várhatóan 2018. október 31-én születik meg, akkor még jár a GYED az 1. gyermekem után is. Ugyan kicsit megkésve, de szeretnénk optimalizálni a családi bevételeinket a 2. gyermek érkezése kapcsán.
Az 1. gyermekem születése előtt kb. 10 évig társas vállalkozóként dolgoztam (saját egyszemélyes ügyvédi irodámban voltam személyesen közreműködő tag), 2016. áprilistól 2016. december 31-ig bruttó 222.000 Ft volt a kapott személyes közreműködés díja (akkori minimálbér kétszerese), ez alapján kaptam a CSED-et és kapom jelenleg is a GYED-et.
Kérdéseim:
- Ha ügyvédi tevékenységem folytatását a kamara engedélyezi (várhatóan 2018.09.01-től kezdődően), de ténylegesen egyetlen napot sem dolgozom majd, hanem az 1. naptól kezdve veszélyeztetett terhesként táppénzre megyek a 2. gyerekkel, akkor havonként mennyivel nő a család jövedelme, tehát mennyi táppénzt kapok havonta? Jól gondolom, hogy a kapott táppénz összege kb. megegyezik az 1. gyermek után folyósított GYED összegével, tehát kb. havi 118.000 Ft lesz?
- A táppénz után (miatt) foglalkoztatóként mekkora fizetési kötelezettségem keletkezik? Azt találtam, hogy a táppénz 1/3-ad részét a foglalkoztatónak kell megfizetni, de az nem egyértelmű, hogy minek az 1/3-ad részét, tehát mekkora havi összegről van szó? Esetleg ezen kívül a foglalkoztatót terheli más egyéb fizetési kötelezettség?
- Lehetséges, hogy egyetlen napot se dolgozzak, hanem a tevékenységem folytatása engedélyezése esetén aznapi hatállyal azonnal táppénzre menjek (a szabadság a tagi jogviszonyra figyelemmel nem értelmezhető esetemben)?
- Az ügyvédi tevékenységem folytatása esetén, ahogy eddig is tettem, a személyes közreműködés díját a mindenkori minimálbér kétszeres összegében határoznám meg, bár az azonnali táppénzre figyelemmel ennek kifizetésére nem kerülne sor egyetlen nap után sem. Ebben az esetben a megemelt közreműködői díj lehetne a 2. gyermek után igényelhető CSED és GYED alapja vagy a kedvezményszabályt alkalmaznák és maradna az 1. gyermek után megállapított összegű CSED és GYED.
- Sajnos azt is csak most észleltem, hogy a GYED összege magasabb lenne, ha azt a férjem igényelné, az ő bruttó bére meghaladja a jelenlegi minimálbér kétszeresét. Úgy olvastam, hogy a táppénz kezdetétől lemondhatok a GYED-ről, ezen naptól azt a férjem igényelheti. Lehetséges, hogy az 1. gyerek után járó GYED-et (majd GYES-t) a férjem kérje, a 2. gyermek utáni táppénzt, majd CSED-et (később GYED-et) pedig én?
- Milyen hátrány ér, ha október 1. napjától ismét szüneteltetem tevékenységem? Október 1-3. napja között még nem leszek jogosult CSED-re (hacsak nem korábban születik meg a 2. gyermek) és ekkor már táppénzre se leszek jogosult, az 1. gyerek utáni GYED-et pedig a férjem kapná, tehát lesz 3nap kiesés a biztosítási jogviszonyban. Úgy vélem, hogy ez a későbbi ellátások összegét ez nem érinti, de a szolgálati időből hiányozhat ez a pár nap, illetve ezekben a napokban egészségügyi ellátást nem kaphatok.
- A veszélyeztetett terhességet már egy májusi szakorvosi diagnózis megállapította, de akkor nem kezdtem még el az ügyvédi kamaránál a tevékenység folytatásának engedélyezését, majd a táppénzhez szükséges igazolás kiállítását intézni. A jogszabály szerint táppénz 6 hónapra visszamenőleg és méltányosságból is igényelhető. Gyakorlati tapasztalata szerint eredményesen kérhető lenne a táppénz visszamenőlegesen, a szakorvosi diagnózis kiadása időpontjától?