Először kissé hihetetlennek tűnt, de a jogszabályt böngészve arra jutottam, hogy őstermelőként akkor is biztosított vagy, ha nem kell járulékot fizetned, mert ez az előző évi bevétel függvénye, a tavalyi 0 Ft-nak pedig a 20%-a is 0, így idén ennyi a járulékalapod őstermelőként.

Ha az őstermelői jogviszonyban végig biztosított vagy, akkor a csedhez, gyedhez szükséges, szülés előtti 2 évben legalább 365 nap előzetes biztosítás jogosultsági feltétele ki van pipálva, hiszen csak kb 8,5 hónap esett ki eddig (munkaviszony megszűnése és a járadék kezdete között, illetve a járadék vége és az ősmtermelés kezdete között). Amíg 1 évnél kevesebb esik ki, addig a figyelembe vehető előzetes biztosítás mindig több, mint 1 év.

Bizonytalan vagyok abban, hogy a csed megállapításánál a 4 napi jövedelmet hogyan veszik figyelembe - egyéni vállalkozó kicsit analóg helyzetében simán elosztják a 4 napi járulékalapot 180-nal, amiből fillérek lesznek - , de még a jobb verzióból is csak minimálbér alapú csed lesz és ez a gyedre is igaz. Ezért inkább azt javaslom, aminek a gondolatával Te is eljátszottál, hogy legyél inkább egyéni vállalkozó. Legalább 30 napban legalább napi 10.000 Ft kivét után járulékolj, ebből így optimális, minimálbér kétszereséből számolódó csed és gyed lesz, ami utóbbiból a maximumot jelenti. A valamivel több, mint 30 nap után elmehetsz táppénzre, ez már nem befolyásol semmit.

Több gyermek után több ellátás úgy jár együtt, ha ugyanaz a szülő igényli őket. Ha maximális lesz a gyeded, akkor nincs értelme apukának átadni, mert annál többet ő sem kaphat. A gyest vagy Te igényeld meg még azelőtt, hogy táppénzre mész - mert egyébként nem járnak együtt -, vagy a csed kezdetével vedd át apukától.


Szakbarbár
2018-05-01 21:04:27