Ha aktív hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy ezután 1 éven belül szülsz és a szülést megelőző 2 éve belül van legalább 2 félév aktív hallgatói jogviszonyod, akkor a baba 2 éves koráig gyedre vagy jogosult. Az ellátást a garantált bérminimum után állapítják meg, ez idén havi nettó 102.000 Ft-ot jelent.



Szakbarbár
2019-10-08 22:19:05

Túlóra és állásidő tekintetében nincs különbség megváltozott munkaképességű és nem ilyen munkavállalók között. Ha a munkáltató a beosztás szerinti munkaidőben nem tud munkát biztosítani, akkor arra állásidőre járó bért kell fizetni. Ha a rendes munkaidőn felül kell ottmaradni ledolgozni, az rendkívüli munkaidő, túlórára járó bérpótlékkal.

Szakbarbár
2019-10-07 22:05:31

Ha ketteske születése előtt az új helyen lesz legalább 365 nap biztosítási jogviszonyod, ami még a csed kezdetén is fennáll, akkor mindkét helyről jogosult leszel csedre, gyedre. A régi helyről az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, illetve az előző csed alapja közül a magasabb összeg után, az új helyről pedig az ottani átlagkereset után. Ha a másik hely nem lesz meg szüléskor és/vagy vagy nem dolgozol ott legalább 365 napot, akkor az új helyről nem vagy jogosult csedre, gyedre. A régi helyről az előzőekben írtak szerinti összeget kapod.

Szakbarbár
2019-10-02 21:28:12

Pontosan ez a menete, amit leírtál, hogy a fizetés nélküli szabadságot meg kell szüntetni és jogosult vagy táppénzre, ha keresőképtelen vagy, mert innentől kezdve értelmezhető az, hogy "keresni akarsz". A gyed mellé táppénzt már rögtön kaphatnál, az 1 nap szabadság ahhoz kell, hogy a gyed után gyest és táppénzt egyszerre kaphass, mert a gyes és a táppénz együtt már csak akkor jár, ha gyes melletti munkából vagy keresőképtelen.

Szakbarbár
2019-09-28 07:25:02

Ha dolgozol valamennyit, - 120 napnál biztosan kevesebbre gondoltál - , akkor az ebből számított átlagot, ha nem dolgozol, akkor az aktuális szerződés szerinti bért, de mindkét esetben legfeljebb a minimálbér kétszeresét hasonlítják össze az előző csed alapjával és az kettő közül a magasabb lesz a csed, gyed alapja. Ahogy látod, nincs különbség aközött, hogy dolgozol-e vagy sem, mert mindig ugyanoda jutunk vissza: kevesebbet semmiképpen sem kapsz, vagy ugyanannyi lesz a következő csed és gyed alapja, mint az előző csedé volt, vagy több lesz.

Szakbarbár
2019-09-26 22:47:51

Valóban csak a közszférában jár a szabadság a nagyszülőnek az unoka születésekor. Ez így soha nem lett kimondva, de sokan gondolják úgy hogy ezzel a minimális plusszal akarta a jogalkotó kárpótolni a nyugdíjas közalkalmazottakat, akitől - a versenyszférában dolgozó társaikkal ellentétben - idén is ugyanúgy vonódnak a járulékok.

Szakbarbár
2019-09-18 08:56:23

Csedre akkor vagy jogosult, ha a biztosítás fennállása alatt vagy a megszűnését követő 42 napon belül szül. A gyed akkor jár, ha biztosított vagy az 1. napján, vagy ha a biztosítás a csed alatt szűnt meg. Tehát legalább a csed 1. napján biztosításban kéne lenni ahhoz, hogy járjon a gyed is. Lehet éppen álláskeresési járadék igénylésével biztosításba kerülni, de akkor csak a minimálbér az ellátások alapja, ezért célszerű lenne elhelyezkedni a munkaviszony megszűnése után, kéne találni egy helyet, ahol legalább a csed elejéig be vagy jelentve. Ebben az esetben az ellátások alapja az ezen a helyen elért átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz.

Szakbarbár
2019-09-14 11:46:42

A táppénz mindenképpen jó ötlet, a következő csed és gyed összegét pedig nem befolyásolja sem a szabadság, sem a táppénz. Ami miatt praktikus legalább pár napot szabadságon lenni a gyed előtt az az, hogy táppénz és gyes csak akkor jár együtt, ha gyes melletti munka után vagy táppénzen - a szabadság ebből a szempontból olyan, minta dolgoznál -, egyébként választani kellene a kettő közül. Bár apuka gyesigénylésével a gyes is realizálható.

A szabadságnak azért nincs jelentősége az ellátások összege szempontjából, mert ha a béred kevesebb, mint a minimálbér kétszerese, akkor mindegy, hogy hány bérezett napod van, ha több, akkor pedig legalább 120 nap szabadság és munka lenne csak az érdekes, ennyi nem lesz. A következő csed és gyed alapja az aktuális bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, és az előző csed alapja közül a magasabb lesz.

Szakbarbár
2019-09-13 14:01:36

Az minden további nélkül meg, hogy apuka igényli a gyest, Te pedig a járadékot. A gyest bármikor átveheted.

Szakbarbár
2019-09-11 16:55:27

A cég, amíg létezik, tehát nem szűnt meg jogutód nélkül, addig a jogi, pénzügyi, egyéb helyzetétől függetlenül köteles kiadni a babázás alatt felhalmozódott szabadságot, vagy ha nem adja ki, mert hamarabb megszűnik a munkaviszony, akkor pénzben kell megváltania. Fizetésképtelenség esetén előbb-utóbbi Tőled függetlenül felszámolás indul, vagy ha végelszámolás lenne, de nem tudnak Téged kifizetni, akkor - a bejelentésed nyomán - az eljárás átcsap felszámolásba, mindkét esetben végső soron ott a Bérgarancia Alap, ami majd kifizet.

Az álláskeresési járadékra jogosultság szempontjából nincs jelentősége annak, hogy milyen jogcímen szűnt meg a munkaviszony, de ha gyest vagy gyetet kapsz, akkor nem kaphatod a járadékot is.

Szakbarbár
2019-09-10 01:22:01

A megbízásból is jár majd táppénz, de csak annyi napra, amennyit ebben a jogviszonyban dolgoztál. Ha szülésig lesz 365 napod a megbízásban, akkor ebből a jogviszonyból is jogosult leszel csedre és gyedre, de utóbbi két helyről sem lehet több, mint a maximum. A megbízásban szabadság nem jár és nincs munkajogi védelem, úgyhogy visszatérés után semmilyen pluszt nem jelent a megbízás.

Szakbarbár
2019-08-16 22:37:55

Csedhez, gyedhez a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosításban töltött idő és egy, legalább a csed első napján fennálló aktuális biztosítás kell. Amíg apuka kapta a gyedet, addig nem voltál biztosított - az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése ezt a státuszt nem adja -, így a biztosításod csak 2018 végétől ketyeg.

Mivel 2019 végéig meglesz az 1 év, ezért ha úgy szülsz utána, hogy addig végig biztosított maradsz, tehát dolgozol (a szabadság ezzel egyenértékű), vagy táppénzen vagy, akkor négyeske születésekor rendelkezni fogsz mind a két jogosultsági feltétellel. Bármit csinálsz is - szabadság, munka, táppénz bármilyen kombinációja - , a következő csed és gyed alapja mindenképpen a friss béred lesz. Nem kell hozzá 6 hónapot dolgozni, ha rögtön táppénzre mennél, akkor is jogosult lennél csedre, gyedre. A jogszabály ismeri és kezeli az összes esetet, ami lehet 0 nap munkától a munkából szülni menésig bezárólag.

Attól függően a számítási időszakban (ellátás kezdetét megelőző 3. hónap utolsó napjáig nézik a jövedelmet) lévő utolsó valahány napi, hogy hány bérezett napod lesz. Ha fix havi béred van, akkor utolsó 180, 120 és 30-119 napból számolva is ugyanannyi lesz a csed és a gyed. Főszabályként az utolsó 180 nap az alap, ha nincs ennyi, de van legalább 120, akkor az utolsó 120, ha ennyi sincs, de van legalább 30, akkor amennyi van. Kizárólag a bér képezi az ellátások alapját, a táppénz, csed, gyed, gyes nem számít bele.

Szakbarbár
2019-08-08 07:35:55

Napi 4, de akár 2 vagy 1 órás munkaviszony esetén is jár az egészségügyi ellátás. A munkaviszony kezdete és a szülés várható ideje közötti időszaknak vedd a felét és a 2. felét táppénzen tudod tölteni - táppénz annyi napra jár, amennyi a folyamatos biztosítás. Ezalatt nem kell közterheket fizetni, illetve csak a táppénz bruttó harmadát, mert az a munkáltatót terheli, de még mindig jobb a megkapott táppénzből valamennyit odaadni, mint a nulla Ft bevételből sokkal többet. A táppénz alapja az első napján érvényes szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér lesz. Ki lehet számolgatni, hogy érdemes-e levenni a munkaidőt, mert a kevesebb közteherfizetés után a táppénz is kevesebb.
A munkaviszony megszűnését követően ahány napig az fennállt, de legfeljebb 45 napig jár az egészségügyi ellátás. Fizetés nélküli szabadság alatt szünetel a biztosítás és még csak magad után sem tudsz ezelatt fizetni, mert azt mindentől függetlenül nem tudsz addig, amíg nincs 1 éves magyar lakcímed. 6 év után, amikor egyetlen Ft bevételt sem generáltál a költségvetésnek, ugyanolyannak minősülsz, mint pl egy kínai, aki idejön kereskedni, ő sem fizetett semmit, ezért nem is jár neki semmi.

Szakbarbár
2019-08-03 17:36:57

Csedre, gyedre akkor leszel jogosult, ha a baba születési előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítási jogviszonyod volt és legalább a csed 1. napján biztosított vagy. Őstermelőként addigra majdnem 2 éve biztosított vagy, így mind a két jogosultsági feltétel rendben van, ha továbbra is őstermelő maradsz. Nem tudom, hogy egy őstermelő hogyan tud magasabb járulékalapot produkálni, ebben kérd könyvelő segítségét, de érdemes lenne, mert ha csak 30 napra magasabb összeg után fizetsz járulékot és utána elmész táppénzre, akkor akár maximális is lehet a gyeded. Ha a minimálbér után fizetsz, akkor a minimálbér lesz az ellátások alapja. Ez a táppénzre is igaz, amit akár azonnal kaphatsz egészen szülésig.


Szakbarbár
2019-08-03 17:24:19

A munkaviszony, ami a biztosítási jogviszonyt generálja, a táppénz alatt is fennáll, tehát ezalatt is ketyeg az előzetes biztosítás, amiből 2 éven belül 365 nap kell. További jó hír, hogy a táppénz nem számít bele a csed és a gyed alapjába, úgyhogy nem befolyásolja hátrányosan ezek összegét.

Szakbarbár
2019-08-03 17:06:04

Az első 168 napra járó csed és az ezt követően 2 éves korig járó gyed két jogosultsági feltétele egy, legalább a csed első napján fennálló biztosítási jogviszony és a szülést megelőző 2 évben legalább 365 nap előzetes biztosítás. Ha a csed első napján még él a munkaviszonyod, akkor ha később megszűnik, akkor is ugyanolyan összegben, ugyanannyi ideig kapod a csedet és a gyedet. Ha akár az előzetes, akár az aktuális biztosítás hibádzik, akkor csak az alanyi jogon járó nettó 26.650 Ft-os gyest kaphatod a bérfüggő csed és a gyed helyett is. A szülési szabadság (első 168 nap) és azt ezt követő fizetés nélküli szabadság (innen 3 éves korig) alatt felmondási tilalom véd és előbbire, illetve utóbbi első fél évére jár a szabadság. Későbbi felmondás esetén a munkaviszony hosszától függő felmondási idő és végkielégítés szempontjából beleszámít a munkaviszonyba.

Szakbarbár
2019-08-03 17:04:09

Továbbra sem hiszem, hogy egy olyan munkáltatónál,mint a Posta, olyan hozzá nem értő munkatársak dolgoznak, akik ennyire járatlanok lennének az Mt. rendelkezéseinek alkalmazásában. Mutogathatom a jogszabályt, fogom is mindjárt, de békésebb és praktikusabb lenne megkeresni azt, akinek munkaköri feladta, hogy ismerje a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket, mert meggyőződésem, hogy nem az illetékessel beszéltetek.

Főszabályként a szabadságot a tárgyévben kell kiadni, de az Mt. ismer és kezeli olyan helyzeteket, amikor ettől el lehet térni.

Az egyik ilyen a január elejére áthúzódó szabadság. Ha az előző év utolsó munkanapján és az új év első napján is szabadságon van valaki, akkor az újévi szabadságot az esedékesség évében - tehát az előző évben - kiadottnak kell tekinteni. Tehát ha dec. 31-ig pont kivette minden szabadságát, amiben a 2 nap még nem volt benne és január első 2 munkanapján is szabadságon van, akkor jogszerűen adták ki neki az esedékesség évét követően. Ehhez kifejezetten így kell szervezni a szabadságra menetelt, hogy december utolsó munkanapján és január első 2 munkanapján legyen szabadságon.

A másik lehetőség az életkor alapján járó napok átvitelével sakkozás, mert az ezen a jogcímen járó napok átvihetőek a következő évre. Itt valójában gyermek utáni pótszabadságot visz át, hiszen az enélkülit, benne az életkori pótszabadságot is már elfogyasztotta, de nincs felcimkézve minden egyes nap, hogy az melyik szabadság volt, ezért simán lehet úgy tekinteni, hogy az a 2 nap az életkor alapján járó pótszabadság. (Csak a buta bérprogramok játsszák azt, hogy egy napról tudni akarják, hogy az alapszabadság, életkori pótszabadság vagy gyermek utáni pótszabadság volt. Helyesen x nap össz-járandóság van.) Ha van legalább 28 éves, akkor jár neki 2 nap pótszabadság. Ha a gyermek nélküli napok nélkül mindent felhasznál december végéig és ott keletkezik 2 napja, akkor egy egysoros megállapodásban lehet rendezni azt, hogy 2 napot átvisz. Az évben volt ennyi életkor szerinti pótszabadsága, úgyhogy átvihet 2 napot.

A harmadik megoldás a legrugalmasabb, mert sehol nem definiálja a jogszabály, hogy pontosan mi az a munkavállaló oldalán felmerült ok, ami miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni a szabadságot. Klasszikusan a gyermekgondozás és keresőképtelenség miatti távollét ilyen, de egzakt definíció hiányában minden további nélkül a munkavállaló oldalán felmerült oknak lehet tekinteni azt is, hogy december utolsó napjaiban született gyermek.

A gyermek születése esetén járó további 5 nap szabadság pedig a születését követő 2. hónap végéig kivehető.

Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(6) A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.
117. § (1) A munkavállalónak
a) huszonötödik életévétől egy,
b) huszonnyolcadik életévétől kettő,
c) harmincegyedik életévétől három,
d) harmincharmadik életévétől négy,
e) harmincötödik életévétől öt,
f) harminchetedik életévétől hat,
g) harminckilencedik életévétől hét,
h) negyvenegyedik életévétől nyolc,
i) negyvenharmadik életévétől kilenc,
j) negyvenötödik életévétől tíz
munkanap pótszabadság jár.


Szakbarbár
2019-07-24 11:06:41

Ha a gyermek gondozásához kért fizetés nélküli szabadságot befejezed - ez a bejelentéstől számított 30. napon szűnik meg, kivéve, ha korábbi időpontban meg tudsz állapodni a munkáltatóval -, akkor lehetsz egyszerre gyeden és táppénzen. A táppénz alapja annyi lesz, mint a gyedé volt. A következő csed és gyed alapja az előző csed alapja és az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese közül a magasabb lesz. Ha az egyeske utáni csed még egy bruttó 304.000 Ft-nál magasabb bérből számolódott, akkor a ketteske után megállapított csed és gyed alapja is ez a régi átlag lesz, tehát nem befolyásolja hátrányosan az ellátások összegét az, hogy idő közben kevesebb lett a béred.

Szakbarbár
2019-07-24 08:20:56

Arra az évre jár a 2 nap pótszabadság, amelyikben 16 éven aluli gyermeketek van. Ha január 1-én és ha december 31-én születik, akkor is ez a helyzet, úgyhogy jár. Kizártnak tartom, hogy egy olyan nagy munkáltatónál, mint a Posta, az ezzel foglalkozó, minden bizonnyal képzett, felkészült munkatárs ezt nem tudja, nem lehet, hogy csak egy helyi, munkaügyi kérdésekhez nem konyító személy tájékoztatott félre?

Az év vége csak akkor érdekes, ha a munkaviszony év végén kezdődik, mert a szabadságot és a pótszabadságot évközi belépésnél arányosítani kell, így előfordulhat, hogy pl. novemberi belépés esetén a 2 nap 0-ra kerekedik az arányosítás eredményeként.

Szakbarbár
2019-07-23 17:11:40

A tavalyi bevallás kitöltési útmutatójában a NAV azt írja, hogy "A visszaigényelt összeget csak Önnek utaljuk vissza, ezért más személy adatait, vagy más személy számlaszámát ne adja meg!", de nem Ti lennétek az elsők, akik ezt teszik és mégis gond nélkül visszakapják, a banki rendszerek ugyanis csak a számlaszám helyességét vizsgálják, azt nem tudják, hogy a számlaszám kihez tartozik. A minimális esélyű fennakadást nullára lehet redukálni, ha postai utalványon kéritek a pénzt.


Szakbarbár
2019-07-22 15:52:35