Hiába van bármilyen hosszú biztosításod, ez csak az egyik jogosultsági feltétel, ha a másikkal, a legalább a tgyás 1. napján fennálló aktuális biztosítási jogviszonnyal rendelkezel, akkor nem jár a tgyás és a gyed. Tehát az kell, hogy a munkaviszony megszűnése után találj valamilyen biztosítással járó jogviszonyt. Ott nem árt azért legalább 2 hónapot dolgozni.
A vállalkozás olcsóbb lenne, mint a munkaviszony...

A táppénz soha, semmit nem befolyásol, mert nem számít bele az ellátások alapjába. Az átlag kiszámításakor a táppénz összege nincs a számlálóban, a napjai pedig nincsenek a nevezőben.

Szakbarbár
2013-11-06 21:18:55

Ez egy logikátlan és igazságtalan helyzet, hiszen akinek nem szűnik meg a munkaviszonya, az ugyanúgy nem fizet egyetlen forint járulékot sem babázás alatt, mint az, akinek menet közben megszűnt, mégis az egyik mindent fog kapni legközelebb, a másik meg nem, mert annak nem ketyegett közben a biztosítási jogviszonya. Te vagy a másik kategória, akinek emiatt sajnos teljesen esélytelen a gyed, mert nincs meg a szükséges előzetes biztosítás. (
Ha most erre gondolnál, nem az a biztosítás, hogy ketyeg a szolgálati idő és jár az egészségügyi ellátás, a biztosítás valamilyen fennálló jogviszonyhoz kötött.)

Egy minimálbér alapú tgyás az egyetlen, amivel kecsegtetni tudlak. A tgyásnak lazábbak a jogosultsági feltételei, ott a passzív tgyás és a passzív gyed beleszámít az előzetes biztosításba, ezért a tgyáshoz rendben van az előzetes biztosítás, az aktuális pedig a járadék aktiviálásával tud rendben lenni. Tehát vissza kell menni pár nap járadékra szülés előtt és akkor legalább a tgyás járni fog.

Szakbarbár
2013-11-06 19:53:07

Tegnap nem ez volt a kérdés, hogy megszűnik az egyik jogviszony és kezdődik egy másik. Tegnap azt írtad, hogy visszamész a régi munkaviszonyba és mellette párhuzamosan dolgozol a családi cégnél. Ez két teljesen különböző helyzet.

Ha megszűnik az egyik jogviszony és kezdődik utána egy másik, akkor összesen egyetlen helyről igényelsz tgyást és gyedet - az új helyről, ahonnan szülni mész. Az előzetes biztosítás rendben van, mert volt előtte egyetlen másik jogviszony és a kettőben szerzett előzetes biztosítás összeadódik. Úgyhogy a jogosultsági feltétel rendben van, a tgyás és a gyed alapja pedig csak az új helyen elért jövedelem.

Ha 2 db biztosítási jogviszonyod van, amikor szülsz, mert van a régi és van az új, rövid, és utóbbiban nincs 365 nap biztosítás, hiszen ez csak nemrég kezdődött, akkor innen nem jár a tgyás és a gyed, mert ebben a jogviszonyban nem rendelkezel az előzetes biztosítás jogosultsági feltételével. A másik helyen minden ok, hiszen 10 éve ott dolgozol, az ottani bér után jár a tgyás és a gyed. Ha itt nincs legalább 180 nap bérezett napod, akkor tgyást legfeljebb a minimábér kétszerese után kapod.

Szakbarbár
2013-11-06 19:41:13

A tgyás és a gyed 2 jogosultsági feltétele a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap előzetes biztosítás és a legalább a tgyás első napján fennálló aktuális biztosítás. Utóbbi nem lesz meg, hacsak nem kerülsz valahogyan biztosításba. (A 6.660 Ft-os egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével nem minősülsz biztosítottnak, ha ez lenne az első ötlet.)

Szakbarbár
2013-11-06 19:29:14

Csak a gyesről - már meglévő jogviszonyába - visszatérőt kötelező részmunkaidőben foglalkoztatni, ha ezt kéri és ez a részmunkaidő 4 órát jelent.

Kttv. 50. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a kormánytisztviselő a kérelem benyújtásakor a 111. §-ban foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(A 111. §-ban a 3 éves korig járó fizetés nélküli szabadság van.)

Szakbarbár
2013-11-06 19:26:37

Nem 180, hanem 365 nap előzetes biztosításnak (és egy aktuális biztosításnak) kell lennie minden jogviszonyban ahhoz, hogy onnan tgyásra és gyedre legyél jogosult. Az eredeti helyen ez minden további nélkül megvan, mert a gyes alatt is ketyegett a biztosítás, mivel azt a fennálló munkaviszony alapozza meg és egyformán biztosításban töltött időnek minősül a munka, a munkaviszony után járó mtáppénz, a tgyás, a gyed, a gyes. Úgyhogy nem a gyes miatt, hanem "úgy általában" 2 éven belül 2 év előzetes biztosításod lesz.

Az új helyen viszont nem lesz 365 napod, innentől kezdve teljesen feleslegesen dobod ki a pénzt az ablakon, mert max némi táppénzt látsz belőle viszont. A tgyást egyébként legkésőbb a szülés napján meg kell kezdeni, de ez az előzőek miatt irreleváns Neked.

A gyed egyébként több jogviszonyból is csak az egyszeres maximum lehetne.

Szakbarbár
2013-11-05 20:42:18

Nem derült ki a lényeg, hogy munkaviszonyban voltál 2011-ben, vagy egyéni/társas vállalkozó voltál. (A magyar valóság az, hogy előbbi esetben is simán fizetheti maga után a járulékot...)

Ha munkaviszonyod volt, akkor 0 és kb. 30 bérezett nappal is ugyanannyi volt a tgyás és a gyed alapja: a szerződés szerinti bér,illetve a pár napi átlagból számított átlag, de - mindkét esetben - legfeljebb a minimálbér kétszerese. Szabadságra a szerződés szerinti bért kaptad, úgyhgoy a végeredmény ha nem is fillére, de lényegében ugyanaz. Munkaviszony esetén tehát minden befizetett adó és járulék kidobott pénz volt.

Egyéni vagy társas vállalkozóként 0 bérezett nappal csak a minimálbér lehetett volna az ellátások alapja, de már 1 nappal is ugyanaz tudott lenni a végeredmény, mint 30-cal, mert ha legalább 1 bérezett nap volt, akkor már abból számoltak és nem a 0 bérezett nap esetére a jogszabály szerinti minimálbért vették alapul. Vagyis egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonynál az 1 napot meghaladó járulék volt az, amit akár a kukába is dobhattál volna, mert nem befolyásolt semmit.

Szakbarbár
2013-11-05 18:00:00

A családinet felületén kaptad a választ, úgyhogy ez nem érdekes.

Szakbarbár
2013-11-05 17:49:44

A táppénzhez alapja a 2012.01.01-2012.07.18 közötti átlag, mert az előző évben van legalább 180 bérezett napod - a jelenlegi helyen, július 15-től ennek is van szerepe egy ilyen esetben.
A táppénz mértéke 2 év folyamatos biztosítás megléte esetén 60%, cask akkor 50%, ha kórházban lettél volna.

Nem lehet, hogy csak a kapott összeg nagyságrendjéből gondolod, hogy tévesen lett megállapítva a táppénz alapja, mert hosszabb időszakra vártál táppénzt, mint amire kaptad és így 1 napra kevesebb jut, ha viszsaszámolod? (És ez véletlenül annyi, mintha csak a 3 havi új, kevesebb bérből számoltak volna?)

Ha nem erről van szó, tehát ha a kifizetőhelytől származik az infó, hogy ennyi a táppénz alapja és mértéke, akkor esetleg arra tudok gondolni - de erre is csak akkor, ha gyes mellett részmunkaidőben dolgozol - , hogy a kb. 3 évvel ezelőtti szabályt alkalmazták, amikor csak a gyes melletti munkából származó jövedelem volt a táppénz alapja és a jogviszont kezdetének is ezt vették. Ma már csak a gyetnél van így, illetve csak az első fele van így ennél is.

A kifizetőhelynek vezetnie kell több más nyilvántartás mellett egy olyat is, hogy panaszügy. Oda be kell vezetni a panaszodat. Ezen kívül kérni kell, hogy - mivel szerinted ennyi illetne meg - utasítsák el határozattal, hogy 8.275.99 Ft-os átlag után jár a 60%-os táppénz, hogy legyen mit megfellebbezni. A kifizetőhely által hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezést az ügy összes iratával a kifizetőhely továbbítja az illetékes Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervéhez. Ott olyan 99%-os eséllyel érteni fognak hozzá.

Szakbarbár
2013-11-05 17:47:49

Önmagában egy éves összjövedelem nem mond semmit, legalább 3 ok miatt.
1. Ebben lehet olyan jogcímen kapott jövedelem is, ami másképp számít bele az átlagba, pl. egy decemberre járó, januárban kifizetett jutalom.
2. Annak is jelentősége van, ha esetleg a két hely között 30 napnál nagyobb szünet volt (álláskeresési járadék nem számít annak).
3. Esetleges tavalyi táppénz, fizetés nélküli szabadság is árnyalhatja a helyzetet.

Ha az említettekből semmi nem volt, 366 naptári napra volt ennyi a csak rendszeres jövedelmed, akkor az új szabályok szerinti számítás a kedvezőbb, mert tavaly márciustól havi 300.000-nek megfelelő átlagod volt, előtte viszont úgy látom, hogy alacsonyabb volt a béred. Tehát kedvezőbb, ha nem az egész évből számolnak, amiben alacsonyabb jövedelem is van, hanem csak az új helyen elért jövedelemből, tehát ha a 2012.03.26-2012.12.31 közötti átlag a tgyás alapja. (A másik verzió a 2012.01.01-2012.12.31 lett volna, a két hely jövedelmével.) A táppénz akkor sem számítana bele az átlagba, ha releváns időszakban lett volna.

Bruttó 300.000-es átlagból családi kedvezmény nélkül a 30 és 31 napos hónapok átlagában nettó 176.000 körüli tgyás van. A gyeded maximális lesz, ami idén családi kedvezmény nélkül nettó 101.000. Nem fog emelkedni a minimálbér emelkedésével, mert csak a legalább 180 bérezett napból megállapított gyedek emelkednek, a gyed irányadó időszakában - 2013-as év, a táppénz nem számít bele az átlagba - pedig mindössze 3 bérezett napod lesz.

Szakbarbár
2013-11-05 17:26:35

5 hónap előzetes biztosítással ebből a jogviszonyból nem lesz jogosult tgyásra és gyedre. Teljesen mindegy, hogy itt mennyi a bére, ez nem lesz ellátás alapja. (Táppénzt viszont kaphat ebből a jogviszonyból is.)

Szakbarbár
2013-11-04 22:28:16

Pár kérdéssel alább volt egy konkrét példa, írtam, hogy azt nézd meg. Anélkül nem is fogod érteni, hogy a tényleges pár napi, heti átlag miért tud jobb lenni a szerződés szerinti bérnél, annak ellenére, hogy a szabadságra a szerződés szerinti bér van elszámolva.

Szakbarbár
2013-11-04 20:03:27

Családilag egyetlen tgyást-gyedet-gyest lehet kapni, úgyhogy apuka vagy nagyszülő nem jogosult gyesre, ha ketteskével tgyáson, gyeden, gyesen vagy.

Teljesen mindegy, hogy mit csinálsz, a végeredmény kb azonos lesz, mert 0 bérezett nappal (táppénznél) a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja, pár nap szabadság esetén pedig a szabadságból számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. A szabadságra a sima béredet kapod, tehát nagyságrendileg ugynott lesz az ebből számított átlag.

Minimálbér kétszerese alatti bérrel konkrét esetekben lehet a kétféle számítás között annyi különbség, amennyiért érdemes a kicsivel jobb szerint alakítani a helyzetet. A naptárnak jótékony hatása tud lenni az átlagra, pár kérdéssel alább olvashatsz egy ilyen esetet.

Szakbarbár
2013-11-04 16:56:24

Mindkét jogviszonyból jogosult leszel tgyásra és gyedre, mindkettőben az ott elért, 2013-as, csak bérből számolódó átlag után. A gyed mindkét helyről annyi napra fog járni, amennyi az adott jogviszonyban a 2 éven belül biztosításban töltött idő.

Nem teljesen világos, hogy melyik munkaviszony mikor kezdődött, felteszem, az egyik nem az év elején és ezért merült fel a kérdés, hogy onnan meddig fog járni a gyed.
Ha így van, akkor amelyik munkaviszony korábban kezdődött, annál az előtte megszűnt jogviszonynak a 2 éven belüli részét is nézik és a megszűnt meg a korábban kezdődött új jogviszonyban együtt biztosításban töltött időre, de legfeljebb 2 éves korig jár a gyed.
A később kezdődött munkaviszonyban pedig annyi napra, amennyit abban a munkaviszonyban dolgoztál (a táppénz is beleszámít). Ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy egy darabig többet kapsz, aztán a vége felé kevesebbet, mert ott csak egy jogviszonyból jár már csak a gyed.

Ha most lennél gyesen és szülnél bele egy ilyen helyzetbe, akkor mindkét helyről az aktuális szerződé szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lenne a tgyás és a gyed alapja - a gyedre ez csak 99%-ig igaz, de ebbe most ne menjünk bele, mert a ritka 1% is egyszerűen elkerülheti a minimálbér alapú gyedet. A két helyről összesen kapott gyed nem lehet több, mint a gyed egyszeres, maximális összege.

Szakbarbár
2013-11-04 16:50:32

A kérdés első felére 2 perccel ezelőtt válaszoltam egy másik, hasonló helyzetben lévő kérdezőnek (nincsenek kilépőpapírjai, addig nem veszik fel), keresd meg a nov. 1. 9.10 körüli választ.

Az álláskeresési járadékhoz is összeszámít minden munkaviszony, akkor is, ha nem volt közöttük szünet és akkor is, ha több év esett ki közöttük.

Szakbarbár
2013-11-01 09:14:49

A biztosítás akkor szakad meg, ha 30 napnál több van az egyiknek a vége és a másiknak az eleje között. A folyamatosság nem olyan érdekes vagy fontos valami ebben az esetben, csak egy szempontból van jelentősége: ha a minimálbérnél több a béred, akkor a táppénz alapja az új helyen szerzett jövedelem (megszakadó biztosításnál, az új helyen 180-nál kevesebb nap esetén csak a minimálbér).

A biztosítás folyamatosságánál sokkal fontosabb, hogy a régi és az új helyen - vagy akár több új helyen is, mert ami 2 éven belül volt, az mind összeadódik - együtt legalább 365 naptári nap munkaviszonynak kell lennie ahhoz, hogy jogosult legyél tgyásra és gyedre.

A kilépőpapírok hiánya nem akadálya a munkaviszony létesítésének. Egymás mellett lehet több munkaviszony is. Aminek akadálya az a teljes bér kifizetése, mert egy kilépőpapíron 50%-ig lehetnek letiltások, amikért a munkáltató a készfizető kezes, ha nem vonja le, úgyhogy gyakori, hogy a bér felét addig visszatartják, amíg nem látják a kilépőpapíron, hogy nincs tartozásod. De a munkaszerződés megkötéséhez ennek semmi köze.

A terhesség és a táppénz csak a próbaidő után jelent felmondási tilalmat. A jóhiszemű joggyakorlás és az együttműködés követelménye miatt be kellene jelenteni és nem lenne szabad emiatt elküldeni, de egyik sem így működik a gyakorlatban...

Szakbarbár
2013-11-01 09:11:14

Azt írod, végzést kaptál. A szónak itt nagy a jelentősége. Végzés formájában eljárási kérdésben, és nem érdemben dönt a hatóság. Tehát nem azt mondták, hogy a munkáltató szerencsétlenkedése vagy rosszindulata miatt nem vagy jogosult tgyásra, hanem csak arról van szó, hogy egyelőre nem tudják megállapítani, ezért felfüggesztik az eljárást addig, amíg rendben lesznek az adatok. Két oka van annak, hogy ezt végzésben tették: egyrészt tájékoztatnak Téged, hogy tudd, egyelőre még nem kapsz pénzt, másrészt védi magát a hivatal, hogy nem a saját hibájából fogja tudni csak késedelmesen megállapítani a tgyást.

Ha nem végzést, hanem határozatot kaptál volna, ami arról szólna, hogy nem vagy jogosult tgyásra, na az gond lenne, de itt nem erről van szó. A végzés ellen nem érdemes fellebbezni, mert nincs mire hivatkozni, nem arról van szó, hogy az egészségbiztosító nem függeszthetné fel az eljárást, teljesen rendben van az, amire hivatkozik, arról meg ne tehet, hogy a munkáltató hülye és/vagy szemét.
Igénybejelentést sem kell újra küldeni, már bent van az igény és intéződik az ügy, a végzés is ezt mutatja.

A Neked küldött levéllel párhuzamosan a munkáltató is kapott egyet, amiben leírják ugyanezeket a hibákat és felszólítják, hogy közölje a helyes adatokat. Tájékoztatják róla, hogyha nem teszi, mulasztási bírságot szabhatnak ki. Ezt többször is kiszabhatják, egyre nagyobb összegben, hidd el, hogy az első után komolyan fogja venni a munkáltató. Esetleg megkeresheted - e-mail, telefon - a munkáltató és elmondhatod neki, hogy a bírság összegének megállapításánál minden körülményt mérlegelnek és többet kap az, aki nem hozzá nem értés miatt,hanem szándékosan hátráltatja a biztosítottnak járó ellátás megállapítását.

Itt a dátumok olyanok, hogy ha évekig nem érnék utol a munkáltatót, akkor sem lenne nagy gond, mert a tgyásnak ugyanaz az irányadó időszaka, mint a táppénznek és ha a táppénzhez kiállított foglalkoztatói igazolással nem volt gond, akkor ha más nem, akkor az abban szereplő adatokból kiindulva meg fogják tudni állapítani a tgyást. Ha az sem lenne jó, mert ezt cask most vették észre, akkor meg legrosszabb esetben ott van az adóbevallás, illetve nem is ez, hanem a munkáltató által beküldött, személyenként részletezett járulékbevallás, amiből rekonstruálható a havi járulékalap és össze lehet belőle rakni azt a táblázatot, amit a munkáltatónak nem sikerült jól kitöltenie. Úgyhogy mindig van megoldás, de először azzal próbálkoznak, hogy megkeresik a munkáltatót.

Türelem, akár a munkáltató szerencsétlenkedéséről, akár a szemétkedéséről van szó, egyik sem eredményezi azt, hogy nem lesz tgyásod. Csak egy kicsit várni kell rá, de utána viszsamenőleg meg fogod kapni.



Szakbarbár
2013-11-01 08:56:56

Az ápolási díj szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot biztosít, de ezek mellett még pénzbeli ellátásokra - táppénz, tgyás, gyed - jogosító biztosítotti státusz nem jár vele, ezért ezek az ellátások esélytelenek. Marad a gyes, de az meg nem jár az ápolási díjjal együtt. Az összege viszont egy kicsit több, mint az ápolási díj, mert nettó 25.650 Ft, úgyhogy érdemes ezt választani a szülés napjától.
Az egyszeri anyasági segély és a 2 gyermek utáni családi pótlék semmivel nem ütközik, úgyhogy ezeket is kapni fogod.

Szakbarbár
2013-11-01 08:27:43

Az ügyintézési határidő egészen biztosan több, mint 13 nap, mindenféle jogszabályban, mindenféle ellátásnál más, ez is 30 és 60 nap között lehet valahol. De ha utánanéznék és megírnám, azzal sem lennél előrébb, mert max a hivatal orra alá dörgölöd, de ettől még nem biztos, hogy gyorsabban fog intéződni.

Olyan, hogy rokkantnyugdíj, olyan már nincs, 2012 elejétől átalakult az ellátások rendszere. Rehabilitációs és rokkantsági ellátás van, felteszem, hogy eddig előbbit kapta, októbertől pedig utóbbira jogosult. Ha októbertől jogosult más elnevezésű, nagyobb összegű ellátásra, akkor visszamenőleg egy különbözetet fog kapni októberre, amiről levelet is küldenek majd, amiben le lesz vezetve számszakilag.

Szakbarbár
2013-11-01 08:20:11

Van, amikor a gyed alapja csak a minimálbér, de ez egy nagyon ritka helyzet és az ajánlott 2 hét járulékolással akkor is elkerülhető, ha egyébként a dátumok olyan szerencsétlenül jönnének ki, hogy abból minimálbér alapú gyed legyen.

Ha a gyed eleje és az előző év január 1. között legalább 12 nap tgyás, gyed, bérezett nap vagy ezek valamilyen kombinációja van, akkor a gyed alapja annyi lesz, mint a tgyás volt. Ha nincs még ez a 12 nap sem (ami mellett van még 168 nap "új" tgyás, és ez együtt egy másik szempontból bűvös legalább 180-ad ad ki), na akkor jön be a minimálbér alapú gyed.

Szakbarbár
2013-10-30 21:07:49