Szakbarbár
TB szakértő
TB ügyintéző, családtámogatási (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) és pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyed) szakértője.
Mielőtt kérdést teszel fel, kérlek, olvasd el bemutatkozásomnál az alapelveket!
TB szakértő
TB ügyintéző, családtámogatási (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) és pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyed) szakértője.
Mielőtt kérdést teszel fel, kérlek, olvasd el bemutatkozásomnál az alapelveket!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Szakértő!
Előzmény információk:
Első gyermekünk 2018.04.17-én született. Feleségem 2012.szeptember 1-től határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik.
A cég 2017-től három alkalommal is egyesült, ebből kifolyólag névváltozások történtek, de a munkaviszony ugyanaz maradt a jogutódnál (új munkaszerződést nem írt alá).
A feleségem a gyermek születésekor igénybe vette a CSED-et, majd a GYED-et kapja azóta is.
Fizetésnélküli szabadságát a gyermek két éves koráig kérte a munkáltatónál anno a nyilatkozatban.
Elvileg tehát 2020.04.18 nappal munkába kellene állnia, pontosabban először a felgyűlt szabadságokat letölteni, majd ezt követően munkába állni.
A jelenlegi helyzet az, hogy kb. 7 hetes terhes, vagyis kb. 2020. október közepén születik a második gyermekünk.
Legegyszerűbben úgy tudnám megfogalmazni a kérdésem, hogy ebben a helyzetben anyagi szempontból Ön szerint mi a legkedvezőbb megoldás számunkra,
figyelembe véve azt, hogy a feleségem a gyermek születéséig ténylegesen nem szeretne munkába állni, és természetesen szeretnénk elkerülni egy a
tájékozatlanságunkból adódó olyan helyzet előidézését, hogy a munkaáltatónak lehetősége nyíljon felmondani neki, vagy bármilyen, számunkra anyagilag
hátrányos helyzetet teremteni.
A célunk tehát az lenne, hogy az első gyermekkel otthon tudjon lenni 3 éves koráig (ha jól tudom a gyes-t esetünkben igényelhetjük majd májustól),
illetve az, hogy a második gyermekre is legalább a korábbi bére alapján kalkulált CSED, GYED összeg járon majd neki, a második gyermek két éves koráig
(ha jól olvastuk, akkor esetünkben ez a "kedvezményszabály" elve alapján így is lesz, ha a cégnél az egyesülések miatti változás nem jelent új munkáltatót
ebben a kontextusban, ami ha minden igaz kizárná a kedvezmény szabály alkalmazását).
Kérem tehát segítségét abban, hogy Ön szerint a fentiek alapján milyen lépéseket tegyünk és milyen időzítéssel lenne célszerű?
Mi erre gondoltunk: 2020. április 18-cal "papíron" munkaviszonyba lép, vagyis elkezdi a szabadságát letölteni, majd táppénzre megy (kb. félidős terhes lesz ekkor).
A gyermek születésétől pedig igényli a CSED-et, majd a GYED-et. Itt kérdés a fentiek miatt a CSED, GYED számítási módja (egy helyen azt olvastam, hogy a kedvezményszabály
elvét csak akkor lehet alkalmazni, ha ugyanannál a munkáltatónal van, ugyanabban a szerződésben...)
Válaszát tisztelettel megköszönve,
Tóth Gábor
Előzmény információk:
Első gyermekünk 2018.04.17-én született. Feleségem 2012.szeptember 1-től határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik.
A cég 2017-től három alkalommal is egyesült, ebből kifolyólag névváltozások történtek, de a munkaviszony ugyanaz maradt a jogutódnál (új munkaszerződést nem írt alá).
A feleségem a gyermek születésekor igénybe vette a CSED-et, majd a GYED-et kapja azóta is.
Fizetésnélküli szabadságát a gyermek két éves koráig kérte a munkáltatónál anno a nyilatkozatban.
Elvileg tehát 2020.04.18 nappal munkába kellene állnia, pontosabban először a felgyűlt szabadságokat letölteni, majd ezt követően munkába állni.
A jelenlegi helyzet az, hogy kb. 7 hetes terhes, vagyis kb. 2020. október közepén születik a második gyermekünk.
Legegyszerűbben úgy tudnám megfogalmazni a kérdésem, hogy ebben a helyzetben anyagi szempontból Ön szerint mi a legkedvezőbb megoldás számunkra,
figyelembe véve azt, hogy a feleségem a gyermek születéséig ténylegesen nem szeretne munkába állni, és természetesen szeretnénk elkerülni egy a
tájékozatlanságunkból adódó olyan helyzet előidézését, hogy a munkaáltatónak lehetősége nyíljon felmondani neki, vagy bármilyen, számunkra anyagilag
hátrányos helyzetet teremteni.
A célunk tehát az lenne, hogy az első gyermekkel otthon tudjon lenni 3 éves koráig (ha jól tudom a gyes-t esetünkben igényelhetjük majd májustól),
illetve az, hogy a második gyermekre is legalább a korábbi bére alapján kalkulált CSED, GYED összeg járon majd neki, a második gyermek két éves koráig
(ha jól olvastuk, akkor esetünkben ez a "kedvezményszabály" elve alapján így is lesz, ha a cégnél az egyesülések miatti változás nem jelent új munkáltatót
ebben a kontextusban, ami ha minden igaz kizárná a kedvezmény szabály alkalmazását).
Kérem tehát segítségét abban, hogy Ön szerint a fentiek alapján milyen lépéseket tegyünk és milyen időzítéssel lenne célszerű?
Mi erre gondoltunk: 2020. április 18-cal "papíron" munkaviszonyba lép, vagyis elkezdi a szabadságát letölteni, majd táppénzre megy (kb. félidős terhes lesz ekkor).
A gyermek születésétől pedig igényli a CSED-et, majd a GYED-et. Itt kérdés a fentiek miatt a CSED, GYED számítási módja (egy helyen azt olvastam, hogy a kedvezményszabály
elvét csak akkor lehet alkalmazni, ha ugyanannál a munkáltatónal van, ugyanabban a szerződésben...)
Válaszát tisztelettel megköszönve,
Tóth Gábor
Terhesen felmondási tilalom védi, úgyhogy a munkáltató - jogszerűen - nem tud neki felmondani függetlenül attól, hogy milyen ellátásban részesül vagy nem részesül.
A kedvezményszabály lényegét jól ismeritek. Ez azonos munkahelyen újra szülve alkalmazható. Ha egyetemleges vagy munkáltatói jogutódlás történt, akkor alkalmazni kell, de nem biztos, hogy a munkáltatók ezt úgy jelentették le, hogy kiderül belőle a jogutódlás ténye - több ilyet láttam már. Meg kellene kérdezni az illetékest - könyvelő, bérszámfejtő, HR-es? -, hogy amikor átkerült a jogutódhoz, akkor a T1041-es bejelentés első oldalán jelölték-e a jogutódlást. Ha igen, akkor is praktikus lenne minden egyes ellátás igénylése mellé egy rövid kísérőlevelet írni erről, hogy a lényeges, ritka körülmény ne kerülje el a kormányhivatal figyelmét - fogalmam sincs, hogy erre a rendszer figyelmeztetni-e bármilyen módon, vagy nagyon alaposan meg kell nézni, hogy feltűnjön. Ha nem így volt beküldve annó a T1041-es, akkor pedig van idő rendezni.
A szabadság és utána táppénz teljesen jó megoldás, ráadásul így, hogy szabadság is van, nagyobb eséllyel alkalmazza helyesen a bér rendezésére vonatkozó Mt-beli rendelkezést a munkáltató. Gyakori, hogy a bért csak akkor emelik, ha legalább szabadságot kivenni visszamegy a kismama, pedig gyedről vagy gyesről közvetlenül táppénz esetén is kellene.
Ha mindenki mindent jól csinál - jogutódlás jól van jelentve, kormányhivatal észreveszi és jól kezeli, bér emelve volt (ez a számoktól függően csak az esetek egy részében érdekes), akkor az új csed és gyed alapja az aktuális, emelt szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, illetve az előző csed alapja közül a magasabb lesz. Vagyis vagy ugyanannyit kap, vagy többet, de semmiképpen sem kevesebbet.
Szakbarbár
2020-02-20 18:11:43
A kedvezményszabály lényegét jól ismeritek. Ez azonos munkahelyen újra szülve alkalmazható. Ha egyetemleges vagy munkáltatói jogutódlás történt, akkor alkalmazni kell, de nem biztos, hogy a munkáltatók ezt úgy jelentették le, hogy kiderül belőle a jogutódlás ténye - több ilyet láttam már. Meg kellene kérdezni az illetékest - könyvelő, bérszámfejtő, HR-es? -, hogy amikor átkerült a jogutódhoz, akkor a T1041-es bejelentés első oldalán jelölték-e a jogutódlást. Ha igen, akkor is praktikus lenne minden egyes ellátás igénylése mellé egy rövid kísérőlevelet írni erről, hogy a lényeges, ritka körülmény ne kerülje el a kormányhivatal figyelmét - fogalmam sincs, hogy erre a rendszer figyelmeztetni-e bármilyen módon, vagy nagyon alaposan meg kell nézni, hogy feltűnjön. Ha nem így volt beküldve annó a T1041-es, akkor pedig van idő rendezni.
A szabadság és utána táppénz teljesen jó megoldás, ráadásul így, hogy szabadság is van, nagyobb eséllyel alkalmazza helyesen a bér rendezésére vonatkozó Mt-beli rendelkezést a munkáltató. Gyakori, hogy a bért csak akkor emelik, ha legalább szabadságot kivenni visszamegy a kismama, pedig gyedről vagy gyesről közvetlenül táppénz esetén is kellene.
Ha mindenki mindent jól csinál - jogutódlás jól van jelentve, kormányhivatal észreveszi és jól kezeli, bér emelve volt (ez a számoktól függően csak az esetek egy részében érdekes), akkor az új csed és gyed alapja az aktuális, emelt szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, illetve az előző csed alapja közül a magasabb lesz. Vagyis vagy ugyanannyit kap, vagy többet, de semmiképpen sem kevesebbet.
Szakbarbár
2020-02-20 18:11:43
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}