Munkaviszony: ordít róla,hogy színelt, emiatt már sokan megütötték a bokájukat. Ha táppénzre is mennél, akkor a harmada a munkáltatót, végső soron Téged terhel. Ha költségcsökkentés miatt megszűnik azután, hogy megszerezted általa az ellátásokra jogosultságot, akkor egy következő babával minimum a gyed esélytelen, korkülönbségtől függően a csed is. Ha emiatt nem szűnik meg, akkor előbb-utóbb ki kell adni vagy meg kell váltani a szabadságot, ami után meg kell fizetni a közterhet.

Ev-ként nem kell senkitől szívesség és nem kell választani aközött hogy fennmaradjon vagy sem, mert a kezdeti, kevés érdemi munka miatt nem vészes költségen kívül évi 5.000 Ft tagdíjból és egyszeri, éves bevalláshoz igénybe vett könyvelői segítségen kívül nem kerül semmibe - havi 1 db nullás járulékbevallás beküldése megtanulható. Táppénzen nincs költség.

Ev-ként a csed felaannyi, a gyed egyforma. Szerintem a minimálbér alapú csed és a biztonság+ hosszú távon gazdaságosság együtt többet nyom a latba. Ha nem lennél ilyen közel a szüléshez, csak pénzügyi szempontok lennének, jobb lenne a munkaviszony, de ennyi idős terhesen a biztonságra (potenciális gondok abból, hogy színelelt...) ajánlott nagy hangsúlyt fektetni.

Ennek a felületnek nem az a célja, hogy a-tól z-ig, korlátlanul minden kérdésre választ adjon.

Szakbarbár
2026-02-06 10:55:03

Legalább a csed kezdetén - a szülés várható idejét megelőző 28. naptól már igényelhető, ez március 23. - fenn kell állnia a munkaviszonynak. Minél rövidebb, annál problémásabb. Nem csak most, ha fennmarad, és ha nem marad fenn, akkor is, csak más-más okból. Nem véletlenül javasoltam inkább az egyéni vállalkozást.

Szakbarbár
2026-02-04 18:38:42

A korábbi munkaviszonyok után kapható járadékot kimerítetted, csak újabb legalább 365 nap után leszel jogosult újból járadékra. Jelenleg csedre, gyedre nem lennél jogosult, mert a két jogosultsági feltétel közül csak az egyikkel rendelkezel. A jó hír viszont az, hogy a nehezebben teljesíthető van rendben - 2 éven belül 365 nap biztosításban töltött idő - , és ehhez egy aktuális biztosítási jogviszonyt nem bonyoult felmutatni. Ha egyéni vállalkozó leszel, legalább a minimálbér után jogosult leszel csedre és gyedre is. A vállalkozás részleteit jól alakítva pedig a gyed még akár maximális is lehet... A csed nem, de a gyedet 1,5 évig kapod, az a legfontosabb.


Szakbarbár
2026-02-02 20:55:16

Ha nem lesz biztosítási jogviszonyod legalább a csed 1. napján - a csed már a szülés várható idejét megelőző 28. naptól igényelhető -, akkor csak az alanyi jogon jári, nettó 25.650 Ft-os gyesre leszel jogosult.

2,5 év munkaviszony után a maximális időtartamú, 90 nap álláskeresési járadékra vagy jogosult. Ha későbbre halasztod ennek az igénylését, akkor a járadékot szüneteltetve jogosult lehetsz egy minimálbér alapú csedre és gyedre - akkor lesz ennyi az alapja, ha a járadékét legalább a minimálbér volt.

Ugyanezt a minimálbér alapú ellátást akkor is eléred, ha egyéni vállalkozó leszel, ebben az esetben pár hét vállalkozás után a csed kezdetéig minimálbér alapú táppénzen is tudsz lenni, illetve ez a verzió azért jobb az előzőnél, mert szemben azzal így egy következő babával is jogosult lehetsz csedre, gyedre.

Megoldás lehet még, ha tudsz valahol létesíteni egy munkaviszonyt, akár a költségek megfizetésével, de ez többszázezret is jelenthet és szívesség kell valakitől. Ha tervezel még másik babát, akkor évekig, mert akkor maradnia kell a munkaviszonynak, ahol mivel nincs béred, ezért nincs közteher, de a bérszámfejtés díját lehet, hogy bevasalja rajtad a szívességet tevő cég, és a szabadság is ketyeg - a csedre és a gyed első 6 hónapjára jár -, amit egyszer majd ki kellene adni vagy meg kellene váltani.

Mindent mérlegelve egy egyéni vállalkozást javasolnék, okosan megszervezve. Ebben tudok segíteni.


Szakbarbár
2025-12-09 12:52:13

Írd meg ide a Tiedet, de nem biztos, hogy utána el lehet tüntetni innen...

Szakbarbár
2025-09-24 10:24:15

A szerkesztőség megadja az elérhetőségemet.

Szakbarbár
2025-09-15 06:45:21

Ha utoljára 2024 márciusban kaptál járadékot, akkor egy most induló biztosítással sem lesz már meg a szülés előtti 2 évben a 365 nap előzetes biztosítás. Rögtön ezzel kellett volna indítanom, hiszen ha most látom, akkor az előző válasz előtt is láthattam volna. Az 1 év soha nincs meg, ha 1 évnél régebben nincs biztosítás, márpedig itt kb 17 hónapja nincs. Semmi olyat nem tudok javasolni, amit itt leírnék...

Szakbarbár
2025-09-12 14:38:56

Táppénz, CSED, GYED a biztosítottaknak jár. Te nem állsz biztosítási jogviszonyban. A GYET mellé jár az egészségügyi ellátás és a szolgálati idő, ezek nem egyenlőek a biztosítással, ahhoz meghatározott jogviszonyra van szükség és Neked ilyen jelenleg nincs.

Ha a korábbi munkaviszony és álláskeresési járadék idejét figyelembe véve egy friss vállalkozással össze tud jönni a szülést megelőző 2 éven belül 1 év biztosítási jogviszony, akkor a vállalkozás jó ötlet. De csak annyi időre leszel jogosult táppénzre, amennyit ev-ként dolgozol, mert a biztosításod megszakadt, most kezdődne újra a folyamatossága és táppénz a folyamatos biztosítással megegyező időre jár.

A táppénz mindenképpen ócska lenne. A GYED már 30 napi magas járulékfizetés után tudna akár maximális is lenni. Minimálbér helyett minimálbér kétszerese alapú CSED-ért nagyon sok járulékot kellene fizetni, de ez is kimaxolható.
Általánosságban ennyi mondható.


Szakbarbár
2025-09-12 11:56:59

Jól tudod, nem szülő élettárs akkor jogosult családi pótlékra, és emiatt családi kedvezményre, ha a gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában. Pontosabban az ilyen élettárs a családi kedvezmény év közben történő érvényesítésre jogsoult, mert utólag, a bevallásban enélkül is meg lehet vele osztani. Tehát a párod év közben 2026. áprilistól tudja érvényesítni. Addig marad az, hogy 2025-re a bevallásban egy jó nagy összeget vissza tud majd igényelni. Mivel idén év közben nem jár neki semmit, ezért a kihasználás optimalizálása év közben nem értelmezhető. Az egész éves jövedelmetek alapján a bevallásban lehet majd úgy sakkozni, hogy amire Nálad nincs fedezet, azt vegye igénybe ő.



Szakbarbár
2025-06-30 11:42:25

Az orvosok össze-vissza írták a kódokat akkoriban, én nagyjából 80%-ban találkoztam 8-as és 20%-ban 7-es kódokkal - ez egyformán így volt a csak pozitívak és a pozitív, tünetet mutatók között is, már akinél tudtam, hogy melyik van. Ha jól értem, akkor Neked 7-es volt, amire táppénzt kaptál, és attól tartasz,hogy ez kedvezőtlenül befolyásolja a nyugdíjadat. Teljesen alaptalan a félelmed.

Akár betegszabadságra járó távolléti díjat, akár táppénzt kaptál, mind a kettő egyformán szolgálati idő, a táppénz pedig nem rontja a nyugdíj összegét. (5 nap akkor sem rontaná, ha beleszámítana az átlagba és többmilliós fizetésből százezres összeggel lett volna a betegszabadság, gondolj bele, hogy pl. 40 év=14.610 napon belül 5 napnak mennyi jelentősége van.)

Ha abban az évben végig dolgoztál, akkor 365 nap szolgálati időt szereztél, abból az évből pedig a nagyon hosszú, átlagot számoló képlet számlálójába (ide minden év ad egy összeget) 360 napi bér lesz benne, a nevezőben (itt is minden évre van egy szám) 360-as osztóval. A számlálóban ugyanis csak a járulékköteles jövedelem van, és a táppénz nem ilyen, a nevezőben pedig annyi nap, ahányra a járulékköteles jövedelem vonatkozott.) Az így megkapott átlagkeresetnek - adott esetben még pár művelet után - akkora %-a a nyugdíj, amennyi a szerzett szolgálati időhöz tartozik. A szolgálati idő összesítésébe ez az év 365 napot ad. Tehát táppénz esetén két külön dolog a szolgálati idő és az átlagkereset, és mind a kettő úgy van, ahogyan az előnyös: amibe jó, ha beleszámít, abba beleszámt, amibe nem jó, abba nem, úgyhogy nincs mitől tartanod.

Ha alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, akkor ennek a rendezését egybéként 5 éven belül lehet kérni, de itt nem erről van szó. Nincs olyan ember vagy szerv, amelyik nekiállna azzal foglalkozni, hogy mi lett volna a helyes kód, és Te sem fogod a betegszabadságra járó bért visszafizetni, főleg, hogy a munkaviszonyból származó igények 3 éven belül évülnek el, és lehet, hogy már nem is dolgozol. Bármilyen "felülvizsgálat" teljesen értelmetlen, mert semmilyen előnnyel nem jár. Ha járna, a gyakorlatban akkor sem lenne opció az előzőek miatt.

Szakbarbár
2025-06-27 10:50:10

Itt munkáltató személyében bekövetkező változás történt. Ilyenkor speciális módon kell bejelenteni a munkavállalót a munkáltatói jogutódhoz, ezalapján - gondolom én - a kormányhivatal látja, hogy jogutódlás történt, vagyis úgy kell kezelni, mintha ugyanott dolgozna most is, és alkalmazható a kedvezményszabály, ami alapján az új csed alapja annyi, mint az előzőé volt, ha az általános szabályok szerint kevesebb lenne.

A bejelentéseket és a változásbejelentéseket ügyfélkapus azonosítással belépve egy felületre lehet látni, de tartok tőle, hogy ami itt a lényeg, az munkavállalói oldalról nem látható. Kérjétek meg a munkáltatót, hogy mutassa meg azt az év1041 számú nyomtatványt, amelyiken a jogutód megtette a bejelentést. Az első oldalt kell nézni, ahol a munkáltató adatai vannak, a jogutódlást itt lehet és kell jelölni. Ha itt látjátok a jelölést, akkor valószínűleg minden további nélkül alkalmazni fogják a kedvezményszabályt. Ha biztosra akartok menni, akkor kérjétek meg a munkáltatót, hogy a CSED vagy CSEDGYED kérelem mellé küldje be azt a dokumentumot, amin a munkáltató tájékoztatta őt a jogfolytonosságról.

Ha a 1041-es nem jól ment be, akkor azt javítani kellene, hogy látszódjon belőle a jogutódlás, a másik tanácsom pedig ugyanaz: egyéb csatolmányként beküldni a jogutódlásról szóló dokumentumot.

Szakbarbár
2025-06-26 18:15:10

A kata beáldozása, kb. egy hónap egyáltalán nem dolgozás és kb. 360.000 Ft közteher megfizetése árán van megoldás, amiből maximális gyed lesz. Ha ezek vállalhatóak, akkor kérd el a mailcímemet a családinettől.

Szakbarbár
2025-06-05 17:36:54

Táppénz és gyes minden további nélkül jár együtt, de ezzel nem vagy kisegítve. Azzal lennél, ha a gyodhoz is értenék, de az a rendszerben egy egészen máshol lévő ellátás, tb-vel foglalkozóknak az erről szóló jogszabállyal nincs dolguk, mivel ilyen ellátást kizárólag a hivatalok állapítanak meg.

Próbáltam megérteni a Szociális törvényből, hogy vonatkozik-e a táppénzre valamelyik "ide nem értve" szófordulatot tartalmazó rendelkezés, mert ha egy ilyet kell alkalmazni erre a helyzetre, akkor ez egy kivétel lehet, de nem sikerült, úgyhogy sajnos érdemben nem tudok segíteni.

Szakbarbár
2025-04-10 18:23:47

Nem tag, hanem "külsős" ügyvezető akár 0 Ft-os megbízási szerződéssel is ügyvezethet, úgyhogy itt nem is az eredeti kérdés az érdekes, hanem hogy a tagok járulékfizetésével mi van, mert legalább egy teljesen úszhatja meg.

Személyesen közreműködő tagnak - és legalább egyikőtöknek illene annak lenni, egyébként nagyon életszerűtlen a felállás - muszáj valamilyen jogviszonyban állnia a társasággal, ez lehet tagi jogviszony, megbízás, vagy munkaviszony. Az előbbi kettő esetén a tb járulékokot középfokú végzettség vagy szaképzettség szükségességétől függően legalább a minimálbér/garantált bérminimum után meg kell fizetni, a szociális hozzájálási adót pedig ennek a 112,5%-a után. Munkaviszony esetén lehet részmunkaidő, de a járulékokat akkor is legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni - ennél kevesebb bér esetén az előző kettő alapja a minimálbér 30%-a, az SZJA alapja pedig a tényleges, tehát akár nagyon kevés bér.

Tagi jogviszonyosként az a tag mentesül a kötelező járulékfizetés alól, aki nappali tagozatos, nyugdíjas, vagy van legalább heti 36 órás munkaviszonya.

Szakbarbár
2025-04-03 15:29:15

Ha fizetés nélküli szabadságként kezelitek a 1,5 hónapot, akkor egyetlen nap táppénzre sem vagy jogosult, mert 30 napnál hosszabb szünettel megszakad a biztosítás folyamatossága, táppénz pedig a folyamatos biztosítással megegyező időre, de legfeljebb 1 évre jár. Ha marad a munkaviszony, akkor egész évben jár a szabadság, iktassatok be pár napot a 1,5 hónapba úgy, hogy ne legyen 30 napnál hosszabb lyuk a biztosításban. Mondjuk, hogy 3 hét fizetés nélküli, 1 hét fizetetett szabadság, majd megint 3 hét fizetés nélküli, és ezután induljon a táppénz. Ennek az alapjánál még semmi jelentősége a fizetés nélkülinek, mert ez az időszak nincs benne abban az időszakban, aminek a jövedelmét alapul veszik. A csednél, gyednél már benne lesz, ott majd ezeket a napokat átugorják, nem veszik figyelembe, ugyanúgy, mint ahogy a táppénzt sem. Mennek hátrébb és a régebbi jövedelem lesz az ellátások alapja, sem a táppénz, sem a fizetés nélküli szabadság nem befolyásolja hátrányosan a csed és a gyed összegét.

Ha nem lesz megoldva a biztosítás folyamatossága, akkor szünetel a biztosítás, táppénz az előzőek miatt nem jár, és fizeti kell magad után az egészségügyi szolgáltatási járuékot egészen szülésig (az előző esetben csak 2*3 hétig). Csedre és gyedre jogosult lehetsz, ha 2 éven belül van 1 év biztosítási időd, a megszakadt biztosítás miatt nem lesz figyelembe vehető jövedelmed, ilyenkor a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese a csed és a gyed alapja.

Szakbarbár
2025-03-08 15:56:14

Munkáltatói felmondás később kiderült, de a felmondás közlésekor már fennálló terhesség esetén működik. A közös megegyezés megtámadható, ha később ismered fel, hogy nem tudtál valamit, aminek az ismeretében nem kötöttél volna megegyezést, de ez nagyon bonyolult jogi procedúra, úgyhogy én inkább abból indulnék ki, hogy biztosnak vehető az, hogy a munkaviszony megszűnt. (A kijelentésre 8 nap van és kb. 1 percnyi munkát igényel a könyvelőtől, úgyhogy nem tudom, mire várnak még.)

Passzív csedre az jogosult, aki a biztosítási jogviszony megszűnését követő 42 napon belül szül. Passzív gyedre az, akinek legalább a csed 1. napján még fennállt a biztosítási jogviszonya.

Az álláskeresési járadék, amit szüneteltetve lehet csedet és gyedet kapni, a nappali tagozat miatt nem opció, ez egyébként is csak a minimálbérből számolódik és ilyen előzménnyel következő baba után már csak csed járna, gyed nem.

Ha az alapból járó diplomás gyednél többet szeretnél, akkor mindenképpen kellene valamilyen biztosítási jogviszony magas járulékalappal, ismerősnél, vagy egyéni vállalkozás. De a 30 napnál nagyobb szünet miatt azzal már nem számolhatsz, hogy elég egy rövid időre járulékot fizetni és utána a terhességet táppénzen töltöd. Megjegyzem, alkalmazottként ez is pénzbe kerül, mert a táppénz harmadát a munkáltató fizeti. Talán egy egyéni vállalkozás lenne a legjobb megoldás, de a rövid folyamatos biztosítás miatt itt nagyon alaposan meg kellene szervezni mindent. Ha érdekel rá egy ajánlat, kérd el az elérhetőségemet.

Szakbarbár
2025-02-18 10:42:16

Kapcsolatfelvétel megtörtént.

Szakbarbár
2025-02-08 15:30:21

Méltányosság rövid biztosítási idő esetén jön szóba, csak erre az esetre találta ki a jogszabály, itt nem erről van szó.
Ha csak szünetel a járadék, akkor nem tudom, hogy mi a gond. Van vagy 10 éve, hogy utoljára szünetelő járadék mellett megállapított gyedet láttam, ezért tegnap először azt sem tudtam, hogy hol keressem a jogszabályi hátterét, mármint azon kívül, hogy biztosított az, aki járadékban részesül, addig, amíg abban részesül, mert ez a része egyértelmű.
Egyéni vállalkozás kb. 5 perc - a létrehozás. Nullás bevallások beadása adózási módtól - kata semmiképp, de van másik 2 -, függően havonta vagy negyedévente, ez megatanulható. Van pár dolog, amihez kell könyvelő. De ev-ként csak a minimálbér lesz a gyed alapja, a munkaviszonnyal jobban jársz.

Szakbarbár
2024-12-20 17:00:21

Az volt a gond, hogy hagytad lejárni a járadékot. Szüneteltetni kellett volna, praktikusan a 2., de legkésőbb az utolsó előtti naptól, és így megigényelni a gyedet. Én is írhattam volna többet, Te is visszakérdezhettél volna, hogy ok, akkor járadék, és utána mi legyen.
Flt. 29. §  (1)  Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső
a)  csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítását jelenti be, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától...

Azt már korábban írtam, hogy mindig az előzetes biztosítás az, amit nehéz összehozni, egy aktuálisat bármikor lehet szerezni, és akkr együtt van a két jogosultsági feltétel. Elment pár hónap, de ennek van egy jó oldala is: így most magasabb gyedre van esélyed. A járadék szünetelése mellett kapott gyed alapja legfeljebb a 2024-es minimálbér lett volna - gyanítom, hogy a járadék alapja ezt elérte, akkor lett volna így. Most még mindig lehetsz egyéni vállalkozó, és akkor pár nap járulékfizetés után a 2025-ös minimálbér után kaphatsz gyedet, vagy ha tudsz találni egy munkaviszonyt, amiben legyen nyoma annak, hogy tényleg dolgoztál is, akkor a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet egy innen - még a jogviszony fennállása alatt - igényelt gyednek. Ha tudsz, akkor jelentkezz egy valódi állásra, ahol magas a béred, dolgozzál végig egy hetet, aztán mondjál fel próbaidő alatt azonnali hatállyal, a gyedet, ami a munkaviszony mellett is jár, pedig igényeld meg a belépés napjától. Nem szép a munkáltatóval szemben, de szükség törvényt bont.

Szakbarbár
2024-12-19 22:27:08

Az igény beadásától és a határozat kiküldésétől függetlenül az igényelt gyed első napja az, amikor biztosítottnak kellett volna lenned, mert ez a gyed egyik jogosultsági feltétele (vagy az, hogy a csed alatt szűnt meg a biztosítás.) Az álláskeresési járadék lejártával a biztosítási jogviszonyod megszűnt,tehát a következő napon, amikortól igényelted volna a gyedet, nem voltál biztosított.
Egyelőre igényeld meg a GYES-t, decemberben beadva legkorábban október 1-ig visszamenőleg tudod megigényelni. Ha valamikor, valahogyan jogosult lennél GYED-re, akkor még mindig lehet utólag variálni ezzel, hogy mégsem a GYES-t kéred, számítsák be a GYED-be.
Nézzük meg, hogy van-e bármi esély egy későbbi időponttól igényelt, addig jól alakított körülmények esetén! Ehhez többet kéne tudni. Mit lehet tudni a szülést megelőző 2 évről? Mettől meddig milyen jogviszonyod volt? Jövedelmek nem érdekesek, csak a dátumok.

Szakbarbár
2024-12-17 21:11:11