Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Pajzsmirigyrák
Tisztelt Doktorúr!Van egy citológiai eredményem, ami felveti a pajzsmirigyrák gyanúját. Csatolom a leletet.
A göb mérete: 6*10*18mm, ultrahanggal nem látnak a környékén áttétet és más göböt sem.
Egyoldali pajzsmirigyeltavolításom lesz hamarosan. A kérdésem az lenne, van esély arra, hogy a szövettan eredménye az lesz, hogy nem rosszindulatú. Vagy így már mindenképpen az?
Hogyha az, akkor minden esetben kell majd a radiójód kezelés?
Köszönettel
Tisztelt Kérdező!
A biopszia felveti a rosszindulatúság lehetősőgését, de ezt szövettani vizsgálattal (molekuláris genetikai tesztekkel) célszerű tovább vizsgálni. A pontos kezelést csak az eredmények birtokában lehet megadni, de lehetséges, hogy ezekre nem kerül sor.
Miként azt krábbi közleményünkben leírtuk a papillaris pajzsmirigy (pm.)-carcinoma (cc.) mûtét elõtti kivizsgálásának legfontosabb eszköze a fizikális vizsgálat, a nyaki ultrahang (UH)-vizsgálat és az aspirációs citológia. Amennyiben ezek malignitás gyanúját vetik fel, a mûtét elõtt a staging érdekében nyaki és felsõ mediastinalis CT-, inkonkluzív eredmény esetén MRI-vizsgálat is ajánlatos. A primer kezelés eredményességérõl egésztest-jódszcintigráfia, illetve a szérum humán thyreoglobulin (hTG)-meghatározás segítségével gyõzõdhetünk meg. A betegkövetés eszközei a fizikális vizsgálat és a hTG-meghatározás (félévente), a nyaki UH és mellkasfelvétel (évente), az egésztest-jódszcintigráfia (kétévente), melyek eredményétõl függõen indikálhatók a további kiegészítõ vizsgálatok. A markert nem termelõ, illetve jódot nem halmozó, recidívára gyanús esetekben 201tallium-klorid és 99mTc-sesta-MIBI (metoxi-izobutil-izonitril) szcintigráfia, valamint 18fluoro-dezoxiglükózzal vagy 11C-metioninnal végzett pozitronemissziós tomográfia segítheti a kórisme tisztázását. A kórfolyamat prognózisának (daganatspecifikus túlélés) becslésére alkalmas a Mayo Klinika MACIS score-rendszere, mely a betegeket low-risk, illetve átmeneti/high-risk csoportra osztja. A papillaris cc. kezelésének standard sebészi technikája a közel totális thyroidectomia (2-4 g rnirigyállomány visszahagyása a kevésbé érintett lebeny felsõ pólusánál) és a centrális nyaki nyirokcsomók (nycs.-k) legalább diagnosztikai célú disszekciója. A 4 compartment (centrális, jobb és bal oldali nyaki, valamint felsõ mediastinalis) bármelyikének tumoros nycs.-érintettsége esetén terápiás célú disszekció indikált, melynek módozatát (radikális, módosított radikális, szelektív nycs.-eltávolítás, mikrodisszekció) a nycs.-áttétek kiterjedése határozza meg. A megfelelõ módon elvégzett mûtét után nem szükséges adjuváns radiojódkezelés ólyan low-risk esetekben, amikor a primer tumor 1 cm-nél kisebb volt!!! Egyéb low-risk, valamint az átmeneti/high-risk esetekben ablatív radiojódterápia végzendõ (R0N0M0), illetve terápiás radiojóddózis adható (R2N1M1). A lokális/regionális kiújulás szempontjából high-risk betegekben és jódot nem halmozó tumorok esetében a posztoperatív kezelés kiegészíthetõ külsõ besugárzással. A betegek a mûtét után 5 évig TSH szuppressziós kezelésben részesítendõk: 0,1 alatti TSH-szint elérése a cél (3. generációs módszerrel meghatározva). Amennyiben ezen idõ alatt nincs kiújulás és a prognózisbecslés alapján low-risk esetrõl van szó, akkor a továbbiakban a TSH .szubnormális szinten való tartása (0,1-0,3 között) is elégséges.
Tehát van remény a gyógyulásra!
Tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2023-01-29 11:50:49
A biopszia felveti a rosszindulatúság lehetősőgését, de ezt szövettani vizsgálattal (molekuláris genetikai tesztekkel) célszerű tovább vizsgálni. A pontos kezelést csak az eredmények birtokában lehet megadni, de lehetséges, hogy ezekre nem kerül sor.
Miként azt krábbi közleményünkben leírtuk a papillaris pajzsmirigy (pm.)-carcinoma (cc.) mûtét elõtti kivizsgálásának legfontosabb eszköze a fizikális vizsgálat, a nyaki ultrahang (UH)-vizsgálat és az aspirációs citológia. Amennyiben ezek malignitás gyanúját vetik fel, a mûtét elõtt a staging érdekében nyaki és felsõ mediastinalis CT-, inkonkluzív eredmény esetén MRI-vizsgálat is ajánlatos. A primer kezelés eredményességérõl egésztest-jódszcintigráfia, illetve a szérum humán thyreoglobulin (hTG)-meghatározás segítségével gyõzõdhetünk meg. A betegkövetés eszközei a fizikális vizsgálat és a hTG-meghatározás (félévente), a nyaki UH és mellkasfelvétel (évente), az egésztest-jódszcintigráfia (kétévente), melyek eredményétõl függõen indikálhatók a további kiegészítõ vizsgálatok. A markert nem termelõ, illetve jódot nem halmozó, recidívára gyanús esetekben 201tallium-klorid és 99mTc-sesta-MIBI (metoxi-izobutil-izonitril) szcintigráfia, valamint 18fluoro-dezoxiglükózzal vagy 11C-metioninnal végzett pozitronemissziós tomográfia segítheti a kórisme tisztázását. A kórfolyamat prognózisának (daganatspecifikus túlélés) becslésére alkalmas a Mayo Klinika MACIS score-rendszere, mely a betegeket low-risk, illetve átmeneti/high-risk csoportra osztja. A papillaris cc. kezelésének standard sebészi technikája a közel totális thyroidectomia (2-4 g rnirigyállomány visszahagyása a kevésbé érintett lebeny felsõ pólusánál) és a centrális nyaki nyirokcsomók (nycs.-k) legalább diagnosztikai célú disszekciója. A 4 compartment (centrális, jobb és bal oldali nyaki, valamint felsõ mediastinalis) bármelyikének tumoros nycs.-érintettsége esetén terápiás célú disszekció indikált, melynek módozatát (radikális, módosított radikális, szelektív nycs.-eltávolítás, mikrodisszekció) a nycs.-áttétek kiterjedése határozza meg. A megfelelõ módon elvégzett mûtét után nem szükséges adjuváns radiojódkezelés ólyan low-risk esetekben, amikor a primer tumor 1 cm-nél kisebb volt!!! Egyéb low-risk, valamint az átmeneti/high-risk esetekben ablatív radiojódterápia végzendõ (R0N0M0), illetve terápiás radiojóddózis adható (R2N1M1). A lokális/regionális kiújulás szempontjából high-risk betegekben és jódot nem halmozó tumorok esetében a posztoperatív kezelés kiegészíthetõ külsõ besugárzással. A betegek a mûtét után 5 évig TSH szuppressziós kezelésben részesítendõk: 0,1 alatti TSH-szint elérése a cél (3. generációs módszerrel meghatározva). Amennyiben ezen idõ alatt nincs kiújulás és a prognózisbecslés alapján low-risk esetrõl van szó, akkor a továbbiakban a TSH .szubnormális szinten való tartása (0,1-0,3 között) is elégséges.
Tehát van remény a gyógyulásra!
Tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2023-01-29 11:50:49
Olvasói értékelés: 5/5
.jpg){kind=small}