Pótcselekvés, vagy kényszer cselekvés?

Kedves Erika!

Van egy 6 éves talpraesett kislányom,aki furcsa szokást vett fel.Előzményként leírnám,2013.július 23.-án megszületett kistestvére,akivel már egyre könnyebb,már fél éves.Sajnos nekem jut a nagylányomra a legkevesebb idő,próbálok helytállni,foglalkozni vele is.Apukája és a nagyszülők is foglalkoznak vele.Szeret számolni ,ügyesen olvas,nagyon örülünk,hogy érdekli őt a tanulás,bár hallottam ,hogy annyira nem jó iskola előtt a túlzott rákészülés.Nem erőltetjük.
A furcsa új szokás mindennapos,van,hogy szinte állandóan csinálja.Két kis kezén külön összeérinti bizonyos sorrendben az ujjait,közben mell magasságban tartja a kezét,ritmusosan jár a keze,még van,hogy játék közben is.Megkérdeztem tőle,mi az amit játszik az ujjaival,miért csinálja,azt mondta szeret számolni,és számol az ujjain,hogy ne jöjjön ki egyforma szám,amikor összeérinti az ujjait.Testvérféltékenység nem nagyon volt/van,először erre gondoltam,hogy miattam van,hogy nem vagyok eleget vele.Talán izgul az iskola miatt és nekünk nem mondja,meg akar felelni nekünk?Még egy dolog lehetséges.Sajnos mostanában,(amúgy időnként)nem felhőtlen Apukájával a kapcsolatom,van hogy előtte veszekszünk,(nem ordibálva és nem minden nap,de gondolom így is rosszul érint egy gyereket),érzi a feszültséget.Nem tudom,mi lehet az oka ennek a szokásnak,remélem tud segíteni.Mi ez ,pótcselekvés,kényszer cselekvés?Beszélgessek vele erről,vagy ne bolygassam?Előre is köszönöm a segítségét!

Üdvözlettel:Ildikó!