Kedves Doktor Nő!

Nem érzem nagynak a problémát, de mégis zavar, nem tudok mit kezdeni vele. Az egész ott kezdődött, hogy én rettegek attól, hogy terhes leszek mert még nagyon fiatalnak illetve felkészületlennek tartom magam az anyasághoz. 20 éves vagyok. Nagyon zavar, hogy édes anyám nem bírta elviselni a partnerem és folyton azzal piszkált, hogy terhes vagyok...De hála ez már a múlt de bennem azóta is felvetődnek ezek a mondatok és tudom, hogy képtelenség mert szedek fogamzásgátlót és megszakításosan is vagyunk párommal együtt. De mégis mindig úgy érzem hogy mi van ha mégis. Egyszerűen inkább nem eszek, csak hogy ne nőjön meg a hasam. Pedig magamban már tisztáztam hogy nem vagyok terhes és nem lehetek de mikor nincs mi lekössön eszembe jut a múlt és minden bomlik szét.. Minden hónapban úgy várom a havi bajt mint valami messiást. Senkinek se mertem erről beszélni nehogy hülyének nézzenek. Kérem adjon tanácsot mi tévő legyek mert mikor eszembe jut nagyon rosszul érzem magam tőle.