Tisztelt Doktornő!
Lassan 8 honapja hogy szedek pszihiátriai gyogyszereket mert beteggé váltam 8 honappal ezelőtt üldözési mániám volt meg mindent összegondoltam,amik valojában nem is ugy voltak.Most gyogyszer átálláson vagyok egy másik gyogyszerre és az adagot is csökkentették,de még mindig megvan az az érzésem hogy valami rossz történhet és félek pl autoban az uttol hogy nehogy baleset történjen..és ha valamiért idegesse vállok nem tudok aludni sem csak egész nap jönnek a gondolataim hogy hogy lehettem olyan hogy valamit rosszul csináltam vagy hasonlok.Agyerek vállaláson is gondolkodok,de a ferjemnek előkésziteni a masnapi kaját felpakolni,mosatni automata mosogeppel,vagy takaritani,főzni ezeket mind ugy csinálom meg hogy nem kedvemből hanem mert muszály és nyügnek érzem,még a munkaelyemen is dolgozni nincs kedvem pedig keveset kell dolgozzak csak 1 -2 orát.éS VAN hogy azt szeretném hogy meghaljak és mindennek vége legyen mert szenvedesként élem meg a napokat,nem látok örömet abban hogy csak dolgozunk meg eszunk alszunk..Ön szerint ez változhat és ujra lehetek örömteli boldog és élvezhetem a munkákat stb?És a gyerekvállalástol is félek mert hogy én nem tudom majd jol csinálni valamit elrontok kis korában meg hogy nem lessz türelmem hozza meg idegesiteni fog a sirással meg félek hogy nyug lenne a gyerek is mint a munka stb és egyedül lennék vele mert ferjem egész napdolgozik ezektől félek.Ön szerint lehet hogy tényleg nem nekem valo lenne az anyasag,vagy ha megszületne akkor megváltozna az én hangulatom ,hozzáállásom is?még egy fél évig kb kell szedjem a gyogyszereket utánna lehetne csak gyereket vállalni.