Tisztelt Kérdező!

Régen szinte megegyezés volt a szakemberek között, miszerint súlyos állapotú páciensek leginkább gyógyszert kaptak, míg akiknél enyhébb szorongás, depresszió jelentkezett, ők pszichoterápiában részesültek.

Mára ez a szemlélet megváltozott. Ideális esetben gyógyszer nélkül is működhet a terápia, amikor viszont indokolt, egy jól kiválasztott tabletta megtámogatja a lelki gyógyulást. Cél, hogy minél rövidebb ideig kelljen szereket alkalmazni, a legjobb hatás elérése mellett.
Pszichés problémák esetén a gyógyszert mindig pszichiáter írja fel, így hármas együttműködés jön létre páciens, terapeuta és pszichiáter között.

Előfordul, a szorongás olyan erős, hogy nehezen nyílik meg a segítségkérő személy még szakember előtt is. Ilyen esetben indokolt lehet gyógyszeres segítség igénybevétele.

Figyelembe kell vennünk azonban azt is, hogy a pszichoterápia másképpen működik mint egyéb szakterületek az egészségügyben. Amikor például tüneteket érzünk, elmegyünk a háziorvoshoz, vagy egyéb rendelésre, ott receptet kapunk, azt kiváltjuk és bízunk a gyógyulásban. Lelki rehabilitációnkhoz mindez kevés. Kliensek akik haladni szeretnének problémáik megoldásában, jelentős munkát fektetnek a terápiába és sikeresek lesznek. Kognitív-viselkedésterápiában például gyakoriak az otthoni aktivitások, házi feladatok, naplózás, munkalapok és kérdőívek kitöltése, mindezek közös megbeszélése.

Időnként tapasztaljuk, páciensek egy része visszautasítja a gyógyszerek felírását mert azok szedését megbélyegzőnek tartaná környezetük; pszichés problémáról van ugyanis szó. Szerencsére ez a szemlélet változik manapság.

Ismert előttünk az is, többen hangoztatják: "Mi semmire sem szedünk gyógyszert a családban, csak természetes módszereket használunk!"
Szakemberek ezt a fajta gondolkodást nem támogatják, mert bizonyos betegségek és állapotok szerek alkalmazása nélkül jelentősen elhúzódnak, ezáltal komoly szenvedést okoznak az érintetteknek.


Tisztelettel:





Dr. Forrai Péter
2024-01-19 11:21:59