Kedves Ágnes! Megértem aggodalmát, hiszen mindannyian szeretnénk megkímélni gyermekeinket a negatív élményektől. A tejfogaknál valóban van már olyan pont, amikor lehetetlen úgy tömést készíteni, hogy ne legyen gond vele. Ilyenkor azért igyekszünk kitisztítással megtartani a tejfogat, hogy fenntartsuk a helyet a maradó fognak. Leginkább tej 5-ös fogak esetén van ennek jelentősége: ha túl hamar kerül kihúzásra, beszűkülhet a hely a maradó fognak, így az csak soron belül, vagy kívül tud áttörni. Ha mégis szükséges a húzás, érdemes fogszabályozási módszerrel helyfennartót igénybe venni, hogy legyen elegendő hely a maradó fognak. A szájhigiéne fenntartására pedig a gyermek érdekében bíztatom, mivel a maradó fogaknak még több évtizedet kellene szolgálniuk. Üdvözlettel,

Kedves Aggódó Anyuka! A fogzás sorrendje nagyon sok esetben egyéni: eltérhet az átlagos, leírt rendtől, ez önmagában nem kell, hogy aggodalomra adjon okot. A fogak torlódása viszont fokozott rizikó a fogszuvasodásra, amit a szülői gondossággal, a szájhigiénére való nagyobb odafigyeléssel ellensúlyozhatunk:

-fogmosás: reggel és este, valamint étkezések után, amikor csak lehetőség van

-táplálkozás: a főétkezések között ne nassoljon, különösen ne adjunk gyakran cukros, szénhidrátban gazdag italokat, ételeket

-fogorvosi ellenőrzés: vigye el barátkozásra, ellenőrzésre a gyermeket fogorvoshoz, aki segít, tanácsot ad az egyéni szájhigiéne fejlesztésében is.

Üdvözlettel,

Kedves Kérdező! Előző válaszaim között részletes információt talál a kérdésére, valamint javaslom, hogy látogassa meg a www.oep.hu oldalt. Második kérdését nem tudom értelmezni. Üdvözlettel,

Kedves Kérdező! A szájszárazság idősebb korban gyakori tünet, ami jelentkezhet elkülönülten, vagy más betegséghez kapcsolódva. Az ajkon levő lila folt hátterében is változatos okok lehetnek: érgomolyag (haemangioma), festékes anyajegy stb. Így a távolból a leírtak alapján nem tudom felelősen megítélni az esetet, így javaslom felkeresni a helyileg illetékes háziorvost és fogászatot, ahol felderítik az elváltozások kórokát. Üdvözlettel,

Tisztelt D.Á.! A megfelelően végzett érzéstelenítés és gyökértömés nagy valószínűséggel jobb választás a magzat szempontjából is, és nem fog magzati ártalmat okozni, de az elhalt fog gyökérkezelés nélkül bakteriális gócot jelent a szervezetben, ami viszont kerülendő a terhesség alatt. Tehát valószínűleg én is ezt a kezelést választottam volna. Üdvözlettel,

Kedves Brigitta! A fogak felszínén látható elszíneződésnek több oka is lehet: szuvasodás, mely a fog egyes részeire korlátozódik, és általában sötét elszínezőssel járó üregképződést tapasztalunk, és elszíneződés, mely kizárólag a fogfelszínre rakódott festékanyagokból áll, és nagyfrekvenciás rezgéssel működő készülékkel eltávolítható. Az alapos és rendszeres fogmosás csökkenti a felszíni pigmentanyagok lerakódását. Nagy valószínűséggel nem lehet közvetlen összefüggést megállapítani a fent említett gyógyszerek és az elszíneződés között. Javaslom, hogy keressék meg a helyi gyerekfogorvos kollégát, aki diagnosztizálja az elváltozást. Üdvözlettel,

Kedves Kérdező! Ha a fogak hiányoznak, bizonyos feltételek megléte (anatómiai viszonyok: csontkínálat, környező fogak; kifogástalan szájhigiéne, általános jó egészségi állapot stb.) esetén felvethető az implantációs fogpótlás készítése akár egyes, akár kiterjedtebb foghiányok megoldására. Az implantátumok képessé teszik a pácienst arra, hogy ismét nyugodtan ehessen, beszélhessen és nevethessen. Mi az implantátum? A fogászati implantátumok olyan bioanyagból készült mesterséges tárgyak, amelyeket „beültetnek” műtéti úton az élő szervezetbe azzal a céllal, hogy fogpótlást lehessen rájuk felépíteni. Az implantátumok sokfélék lehetnek. A csontba befúrt üregekben elhelyezett implantátumok anyaga általában tiszta titán, forma szerint lehetnek csavarokhoz, hengerekhez, lépcsőzetes hengerekhez hasonlóak, a belsejükben pedig üregek, lyukak lehetnek. Nagyon kicsik: 3-5mm átmérőjűek, 8-16mm hosszúak – ezek egy természetes fog átlagos méretei.

Az implantáció 5 fázisa:

1. A vizsgálat: Ez általános orvosi, fogorvosi és röntgenvizsgálatból áll. A diagnózisnak tisztáznia kell az esetleges ellenjavallatokat, és a megfelelő implantátum méretét, típusát.

2. Az operáció: A fogászati implantátum behelyezése általában járóbeteg rendelésen, helyi érzéstelenítésben végzett műtéttel történik, ha szükséges, tudunk kéjgázos bódítást alkalmazni. Az ínyt felmetsszük, és a csontot óvatosan megfúrjuk, hogy kialakítsuk az implantátum üregét, amelyben azután az implantátum behelyezhető lesz. Az implantátumok számától függően a műtét 30-90percig tart.

3. Gyógyulási szakasz: Ezután az implantátumnak össze kell nőnie a csonttal. Ez a gyógyulási fázis átlagosan 3-4 hónapig tart. Erre az időre a páciens általában ideiglenes pótlást kap és rendszeres ellenőrzés alatt áll.

4. Az implantátum felső részének behelyezése: Ha a gyógyulás befejeződött, azaz az implantátum integrálódott a csontba, helyi érzéstelenítésben végzett kis beavatkozás keretében eltávolítjuk a gyógyulás idejéig beborító nyálkahártyát és behelyezzük a felépítményt tartó műcsonkot.

5. A pótlás elkészítése: A fogorvos a foghiánynak megfelelően koronát, hidat, esetleg teljes fogsort készít a csonkokra. A sikeresem elkészített implantációs fogpótlás tartós bennmaradását csak a beteg nagyfokú együttműködési készségével lehet biztosítható: be kell tartania az orvos által előírt fogápolási szabályokat, hogy hatékonyan megelőzze az implantátum körüli ínygyulladást és az implantátum elvesztését.

Az implantációs fogpótlás időtartama az emberi testbe beépített más pótlásokhoz hasonlóan nem korlátlan. Akkor érdemes ezt a megoldást választani, ha a várható élettartam eléri az öt évet. Természetesen ez nem egy felső határ, vannak húsz év felett a szájban lévő működő implantációs pótlások is. Sikertelen implantáció: a statisztikák alapján 5-10% körül van. Vagy magától kiesik, vagy érzéstelenítésben végzett műtétben kell eltávolítani. A helyét néhány hónap alatt új csont tölti ki. Üdvözlettel,

Kedves Klára! A fluoridok helyi alkalmazása gátolja egyes cukorbontó enzimek működését, ezáltal jelenléte a zománc felszíni rétegeiben jelentősen csökkenti a fogszuvasodás kialakulásának gyakoriságát, ám a tápcsatornába jutva szintén enzimek gátlójaként működik, ezért tehát a gyomor-bélrendszerben már nem ilyen üdvös a hatása, ezért nem javaslom a tablettás alkalmazást, különösen abban az esetben, ha nem határozzák meg a szervezetbe jutó össz fluorid szintet. Helyette a csökkentett fluoridtartalmú gyermekfogkrémekkel (amit ne nyeljen le a gyermek!) végzett minél alaposabb szájhigiénét hangsúlyozom és a kiegyensúlyozott táplálkozást (a nassolás és cukros-savas szájban lógó italok mellőzését). Az Európai Gyermekfogorvosok Akadémiája (EAPD) 2000 januárjában megjelentette a gyermekeknél alkalmazott fluoridokkal kapcsolatos hivatalos állásfoglalását (European Journal of Pediatric Dentistry, 1/2000). Legújabb tudományos kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a fluoridok szuvasodás elleni hatása elsősorban helyi hatásuknak köszönhető, mely a lepedékeltávolítással együtt a leghatásosabb. A fluoridos fogkrémek általános ajánlása és használata népegészségügyi szempontból is ideális megoldás, mivel kényelmes, kultúrált, nem drága és széles körben alkalmazható. Ugyanakkor, ha a kisgyermekek ellenőrzés nélkül lenyelik a fluoridos fogkrémeket, ez is fokozhatja a zománcfluorózis kialakulásának veszélyét. A túlzott fluorid adagolás miatt kialakuló foltos zománc előfordulása elsősorban a jó szociális és gazdasági körülmények között élők gyermekeinél fordul elő és világszerte növekvő tendenciát mutat, különösen ott, ahol a gyermekek szisztémás fluoridálásban is részesülnek. A rossz szociális helyzetű gyermekeknél viszont sokszor hiányos a szájhigiéne és fokozott a cariesképződés. Ezért fontos egyénileg megállapítani az egyes gyermekek fluorid szükségletét, melyet az individuális caries rizikó alapján a kezelőorvosnak kell meghatároznia és előírnia. A fluoridos fogkrémek ajánlásánál figyelembe kell venni, hogy a kisgyermekek 15 és 30 hónapos koruk között a leghajlamosabbak a zománcfluorózis kialakulására, mivel a túlzott fluorid fogyasztás megzavarhatja a maradó frontfogak és az első nagyőrlő normális elmeszesedését. Folyamatos túlzott fluoridbevitel esetén ezután is fennáll kb. 6 éves korig a kisőrlők és a második nagyőrlő fluorózisának lehetősége. Ezért hat éves kor alatt a fogmosást szülői felügyelet alatt kell végezni és a fogkrémet is a szülőknek kell adagolni az EAPD ajánlása szerint: Teendők:

1. Helyi alkalmazás: a kontrollálhatóság és a biztonság miatt inkább a helyi fluoridot részesítsük előnyben

2. fogkrémet a gyermek ne nyelje le: öblítsen!!!

3. minimum 6-8 éves korig csökkentett fluorid tartalmú fogkrémet alkalmazzunk!

4. Ne járjon rá a gyermek a jóízű fogkrémekre

5. óvakodjunk a túlzott szisztémás beviteltől: számoljunk a Teflon edényekből a hő miatt felszabaduló fluoridokkal is! (Oulis, Raadal, Martens. Guidelines on the use of fluoride in children: an EAPD policy document. European Journal of Pediatric Dentistry;1/2000: 7-12)

 Üdvözlettel,

Kedves Márta!

Az amalgámról , a benne levő higanyról, és annak káros hatásairól sokat hallunk az utóbbi időben. Tudományosan bizonyított, hogy a higany rendkívül jól és gyorsan felszívódik a bőrről, nyálkahártyáról, légzőfelületről, és mint nehézfém kumulálódik (felhalmozódik) a szervezetben, ahol igen káros hatást fejt ki. Az amalgámot mégis elterjedten használják a fogászatban. Mi ennek az oka? Egyrészt gazdasági: más tömőanyagokhoz képest olcsó, másrészt technológiai: egyszerűen, gyorsan feldolgozható, sokkal kevesebb technológiai fegyelmet igénylő anyag, mint a fogszínű fehér tömések anyaga a kompozit, vagy a tömések helyett készített betétek anyaga: a porcelán és az arany. Tehát a tömeges szintű, olcsó ellátásra kiválóan alkalmas az amalgám - az összes hibájával együtt (higany felszabadulás, hővezetés, csúnya esztétikai eredmény stb.). Az amalgámról és a higanyról azonban tudnunk kell, hogy az amalgámtömések krónikus higanymérgezést képesek előidézni. A higany agyban mérhető felezési ideje 18 év, ami azt jelenti, hogy kb. 6x18 év alatt tudna a higany legnagyobb része eltávozni az agyból. A higanygőz a placentán (méhlepény) is átjut, tehát a magzat számára különös veszélyt jelenthet. A frissen felszívódott higany egy része a vesén keresztül ürül, egy amalgámtömés behelyezése után például 5-40 mg higany mérhető a vizeletben. A higanyionok szulfhidrilcsoportjaik révén erőteljesen képesek kapcsolódni szöveti szerkezetekhez. Toxikológiai értelemben az amalgám higany-, ezüst-, ón-, és réztartalmának van a legnagyobb jelentősége, allergológiai értelemben viszont a higany és a réz mellett leginkább a régebbi amalgámtömésekben még előforduló nikkel bír fontossággal. Az amalgámtömés higanyt bocsát ki. Az amalgámtömések nehézfémleadása sok faktortól függ, és igen nagy változékonyságot mutat.

Különösen sok higany szabadul fel és raktározódik el a szövetekben a tömés behelyezésekor és eltávolításakor, mely akár 160 mg is lehet, és akár akut higanymérgezést is okozhat.

Növeli az amalgám leadását, ha a tömés koronákkal, hidakkal érintkezik, vagy több fém (akár két különbözőképpen létrehozott amalgámötvözet is lehet) galvánáramot hoz létre a szájban. (2 különböző elektronegativitású fém, közötte mint elektrolit a nyál.)  

A forró és/vagy savanyú italok és ételek, az erőteljes rágás növelik a higanyfelszabadulást.

Az ivóvízben 1 mikrogramm higany engedélyezett 1 liter vízben. Amalgámtömések esetén rágáskor a nyál 700 mikrogramm körüli higanyt tartalmaz. Az érvényes közegészségügyi szabályok értelmében a nyálat nem szabadna lenyelni...

A mosás közben a kefe ledörzsöli az amalgám felső oxidált rétegét, mely a nehézfém-kivándorlás megakadályozásáért felelős. Klinikai vizsgálatok bizonyították, hogy az amalgámtöméseket hordozó páciensek valamennyi szervében a kontrollokéhoz képest többszörös higanyszintet lehet mérni és az is ismert, hogy az amalgámtömések eltávolítása után sem változik a higany mérési értéke, mivel a bejutott higany felhalmozódik , és csak igen hosszú idő után ürül. A légutakon keresztüli higanyfelszívódás mellett igazolt a higanygőz közvetlen agybajutása. Az amalgámból állandóan felszabaduló higany a melléküregek nyálkahártyáin folyamatosan lecsapódik, és részben az idegek közvetítésével, részben pedig a koponyaalapi keringés segítségével megkerülve a máj méregtelenítő hatását rövid úton bejut az agyba, ahol nagy affinitással kapcsolódik az agysejtekhez.

Az ezüstamalgám összetétele  50% folyékony higany + 50% amalgámpor,  melynek összetétele: gamma-2-tartalmú gamma-2- mentes amalgámpor amalgámpor,  Ezüst min. 65% min. 40% , Ón max. 29% max. 32% , Réz max. 6% max. 30%, Cink max. 2% max. 3%, Higany max. 3% max. 2% . Az amalgám tartósan elraktározódik a következő szövetekben: az emésztőrendszer nyálkahártyasejtjei, a bőr hámsejtjei. haj-, nyál és izzadságmirigyek, pajzsmirigy , máj, hasnyálmirigy és vese, here és prosztata, agy: elsősorban a szürkeállományban, az agytörzs magvaiban és a kisagyban. Leghosszabb felezési ideje (18 év): az agyban, a herében, a vesében és az immunszervekben elraktározott higanynak van.

A krónikus higanymérgezés tünetei nagyon lassan és alattomosan lépnek fel:  étvágytalanság, súlycsökkenés, sápadtság, fejfájás, végtagfájdalmak, hasmenésre való hajlam, fokozottabb nyálkiválasztás. A nem specifikus általános tünetek hetekig, hónapokig, de akár évekig is fennállhatnak, mielőtt újabb mérgezési jelek mutatkoznak. Ugyancsak korai tünetnek számít: fémes szájíz (galvaniznus miatt), szájégés, fogínygyulladás, nyaki fájdalmak, szájszáradás és vörös garatív A lelkiállapotra jellemző lehet: gyakori hangulatingadozás, nagyfokú fáradékonyság, indokolatlan félelmek, az önbizalom csökkenése, az emlékezet csökkenése, depresszió, idegesség, feszültség, agresszivitás, önkontrollvesztés és hajlam a dühkitörésekre jelentéktelen események kapcsán is. A legsúlyosabb esetekben hallucinációk és delírium léphet fel.

Természetesen a fent leírt tünetek ritkán alakulnak ki, és csak az arra hajlamos emberekben, de mindenesetre számolnunk kell a higany kóros hatásaival. Üdvözlettel,

Kedves Éva!

Az OEP a következőket tette közzé a fogászati finanszírozásról:

"Térítésmentes fogászati ellátás A beteg életkorától függetlenül térítésmentes fogászati ellátások:

• sürgősségi ellátás

• szűrővizsgálat (meghatározott gyakorisággal pl. 18 éves kor felett évente egyszer)

• szakorvosi beutaló alapján góckutatás és más alapbetegségekhez kapcsolódó fog és szájbetegségek kezelése

• fogmegtartó kezelés

• fogsebészeti ellátás

• fogkőeltávolítás

• ínyelváltozások kezelése

A beteg életkora/állapota alapján térítésmentes fogászati ellátások:

A beteg • 18 éves koráig,

• a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt,

• a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig,

• 60 éves életkora felett a teljes körű alap és szakellátás térítésmentes, kivéve a fogtechnikai költségeket. Az egészségbiztosítási pénztárral kötött megállapodása alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellátások közül csak a fogászati sürgősségi ellátásra jogosult térítésmentesen. A fogászati sürgősségi ellátás körébe tartozó beavatkozások A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető fogászati ellátásról szóló 48/1997. (XII. 17.) NM rendelet 2. számú melléklete határozza meg a fogászati sürgősségi ellátás körébe tartozó beavatkozásokat.

Ennek megfelelően sürgősségi ellátásnak minősül a:

- Fogak friss baleseti sérüléseinek primer ellátása (replantatio, sínezés, gyógyszeres kötés, extractio).

- Acut odontogen gyulladások ellátása (trepanatio, extractio).

- Ostitis alveolaris, pericoronitis konzervatív kezelése.

- Intraoralisan elhelyezkedő odontogen tályog megnyitása.

- Nyelést vagy/és légzést akadályozó idegentest eltávolítása.

- A szájnyálkahártya és az ajak akut gyulladásos megbetegedéseinek gyógyszeres ellátása.

- Acut mandibula luxatio repositioja.

- Frissen tört állcsont nyugalomba helyezése.

- Trigeminus neuralgiás roham helyi érzéstelenítéssel történő csillapítása.

- Bármilyen eredetű szájüregi vagy szájüreg környéki vérzés csillapítása (tampon, fedőkötés, véralvadást fokozó gyógyszerek helyi alkalmazása, sutura). Fogászati  a szájüreg és a szűrővizsgálat

A fogászati szűrővizsgálatok körébe tartozik:  maxillo-facialis tájék stomatológiai vizsgálata keretében

• az arc és az állcsontok megtekintése,

• az ajkak, a szájüreg nyálkahártyájának és a nyelvnek a megtekintése,

• környéki nyirokcsomók és a nyálmirigyek megtapintása;  fogazat vizsgálata keretében

• szuvas, tömött és hiányzó fogak, valamint fogpótlások jelenlétének megállapítása,

• a fogágy vizsgálata, ínygyulladás, fogágygyulladás, fogmozgathatóság regisztrálása,

• a szájhigiéne vizsgálata,  gyermekeknél a fog- és lepedék, fogkő jelenlétének megállapítása;  állcsont-rendellenességek megállapítása.

A fogászati szűrővizsgálat a fogászati alapellátást nyújtó fogorvos feladata. Ezt a szűrővizsgálatot – függetlenül a fogászati ellátás igénybevételének okától – el kell végezni az ellátásra jelentkezett betegnél. Ha a beteg fogászati szakellátásban részesül, a szűrővizsgálatot az ellátást nyújtó szakorvos végzi el. A szűrővizsgálatok megtörténtét az ellátó orvos nyomtatvány kitöltésével igazolja, azzal, hogy a szűrővizsgálatok elvégzésének igazolására jogosult minden fogorvos, a kizárólag magánpraxist folytató fogorvos is. A fogászati ellátások térítési díját legfeljebb 10%-kal meg lehet emelni, ha a beteg nem vett részt az időszakos fogászati szűrővizsgálaton. A fogpótlások, protetikai eszközök támogatása Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy a fogorvosi ellátás térítésmentessége nem jelenti egyidejűleg a fogpótlások és egyéb protetikai eszközök, például a fogszabályozók térítésmentességét is. Ezek az eszközök a gyógyászati segédeszközök körébe tartoznak, társadalombiztosítási támogatással magánorvosok is rendelhetik. A társadalombiztosítási támogatással rendelhető eszközök körét, a támogatás módját és mértékét a társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről, valamint a rendelés, forgalmazás, kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003. (IV. 29.) ESzCsM rendelet határozza meg. A fogpótlás és fogszabályozó készülék, illetve tartozékai árához akkor is jár támogatás, ha ezeket nem a gyógyászati segédeszköz forgalmazónál vásárolják meg, hanem ezek kiszolgáltatása fogorvosi (fogszakorvosi) rendelésen történik. Fogszabályozó A 18 éves kor alatti betegek a beavatkozás árának részleges térítése mellett jogosultak fogszabályozó készülékre, oly módon, hogy a fogorvosi munka térítésmentes, a fogszabályozó készülék térítési díját pedig a támogatott gyógyászati segédeszközöket kihirdető jogszabály határozza meg. Fogpótlás A rágóképessége helyreállítása érdekében szükséges – a társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről, valamint a rendelés, forgalmazás, kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003. (IV. 29.) ESzCsM rendeletben meghatározott típusú – fogpótlásra egészségbiztosítási támogatással a következők szerint jogosult a beteg. 18 év alattiak és terhes nők esetén A 18. életév betöltéséig, illetve ezt követően a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig a támogatott kivehető és rögzített fogpótlások fogorvosi munkáira térítésmentesen jogosultak, a technikai költségeket pedig a támogatott gyógyászati segédeszközöket kihirdető jogszabály határozza meg. 18 év felettiek esetén A 18. év feletti betegek a fogpótlások fogorvosi munkáira teljes térítési díjat fizetnek. Üzemi baleset következtében szükséges fogászati ellátás esetén Üzemi baleset következtében szükséges ellátás esetén a kivehető és a rögzített fogpótlások fogorvosi munkája térítésmentes, a technikai költségeket pedig szintén a támogatott gyógyászati segédeszközöket kihirdető jogszabály határozza meg. Súlyos betegségben szenvedők esetén Az arc, állcsont, illetve szájüreg fejlődési rendellenességében, daganatos vagy más súlyos betegségében szenvedők kivehető és rögzített fogpótlások, obturátorok és epitézisek orvosi munkáira térítésmentesen jogosultak, a technikai költségeket pedig szintén a támogatott gyógyászati segédeszközöket kihirdető jogszabály határozza meg. 60 év felettiek, rokkant nyugdíjasok, közgyógyellátásban részesülők esetén A 60. életév feletti betegek, a III. csoportba tartozó rokkantási nyugdíjasok és a közgyógyellátásban részesülők a kivehető fogpótlások fogorvosi munkáira térítésmentesen, a technikai költségeket pedig szintén a támogatott gyógyászati segédeszközöket kihirdető jogszabály határozza meg. Az ellátások igénybevételének ellenőrzése Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét 2005. július 1-jétől ellenőrzi az egészségbiztosító. Ennek keretében összesíti a beteg által társadalombiztosítási támogatással igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat. Az összesítés érdekében a személyes- és egészségügyi adataira vonatkozóan adategyeztetést is kezdeményezhet a beteggel, aki köteles ebben közreműködni. Ha az adategyeztetés során az érintett beteg az egészségbiztosító által megállapított összesítésben szereplő valamely egészségügyi szolgáltatás igénybevételét vitatja, az egészségbiztosító az adott egészségügyi szolgáltatást rendelő, illetve az azt nyújtó egészségügyi szolgáltatónál rendelkezésre álló dokumentációt is ellenőrzi. JOGSZABÁLYOK: • 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól [érintett szakaszok: 2. § (1), 3. §, 5/B. § aa) b), 6. § (2), 10. §, 12. § , 21. § (1)–(2) 23. § a) c) 24. § (3), 38/B. § 68/B. § 70. § (1) c), (2), (5), 72.§] • A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet [érintett szakaszok: 7/A. § (2)] • 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről [érintett szakaszok 2. § (4) 3. § (2) 4. § (4) – (7) 6. § (3) – (4) 7. § (1) – (2) 8. § (2) 12. § (3) ] • 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról [érintett szakaszok 1–2. § és 1. számú melléklet] • 48/1997. (XII. 17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető fogászati ellátásról • 19/2003. (IV. 29.) ESzCsM rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről, valamint a rendelés, forgalmazás, kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről"

Üdvözlettel,

Tisztelt Kérdező! A fogzás folyamata, annak időbeli lefolyása és sorrendisége valóban elég nagy egyéni eltéréseket mutat. Technikailag megoldható a fogak felszabadítása az ínytől, de ilyen pici gyermeknél közreműködést még nem várhatunk el. Használhatnak patikában kapható fogzásra ajánlott felületi érzéstelenítőt tartalmazó oldatot, vagy hűthető rágókát, ami segítheti a folyamatot. Amennyiben a helyzet nem oldódik meg magától, forduljanak a helyileg illetékes gyermekfogorvos kollégához! Üdvözlettel,

Kedves J. T-né! Az ínyvisszahúzódás több ok miatt következhet be: egyéni anatómiai adottság, fogazati rendellenesség miatti túlterhelés, gyulladás stb. A kezelés ettől függően változhat, de egyben közös: megfelelő professzionális (fogorvosi) és egyéni szájhigiéne kialakítása és fenntartása az alap. Ezt követheti -ha szükséges- a szabaddá vált, érzékeny fognyakak fedése, esetleg ínykorrekciós, vagy csontot is érintő műtét stb. Javaslom, hogy keressen fel az íny és fogágybetegségekre specializálódott szakembert, aki segít - a fizikális vizsgálat és röntgenfelvétel segítségével diagnosztizálni a betegséget és gyógyítani, vagy a tüneteket enyhíteni. Üdvözlettel,

Kedves H. Cs.! A bölcsességfogak kérdésében azt kell mérlegelni, hogy -azon túl, hogy problémát okoz, lesz-e, lehet-e hasznos funkciója a rágásban. Amennyiben nem lesz hely a fogívbe való jó elhelyezkedésre: tengelyállás, rágósíkba helyezkedés, szembe levő fogakkal való megfelelő találkozás, abban az esetben érdemes eltávolíttatni. Ezt röntgen és fizikai vizsgálat segítségéval lehet felelősen megítélni. Hosszú távon természetesen nem egészséges, ha rendszeresen ráharap a nyálkahártyára. Üdvözlettel,

Kedves Kérdező! A fogon tapasztalt elszíneződéseket több dolog okozhatja, de meg kell különböztetnünk a fog felszínén lévő külső elszíneződést és a belső elszíneződést. Amennyiben felszíni elszíneződésről van szó, az lehet kezdődő szuvasodás, vagy az elfogyasztott ételekből, italokból származó színanyag, ezeket fogorvos meg tudja oldani, vagy a szuvasodás kezelésével, vagy az elszíneződés eltávolításával. Amennyiben belső, mély elszíneődésről van szó, azt elképzelhető, hogy az esés okozta, ilyenkor figyelni kell a fogat, hogy hogyan alakul az elszíneződés, stabil-e a fog, és él-e. Ezt rendszeres fogorvosi ellenőrzéssel tudja megtenni. A gyerekek rendszeres gyümölcslével történő itatását semmiképpen nem javaslom, ugyanis a gyümölcsleveknek nemcsak a cukor, hanem a savtartalma is -amennyiben hosszabb ideig érintkezhet a fogakkal- bizony, károsítja azokat. A víz elfogadtatása ilyenkor, amikor már megszoktatták vele az édes folyadákot, nem könnyű, viszont a gyermek érdekében érdemes kitartónak lenni, javaslom, hogy fokozatos hígítással mielőbb térjenek át a víz itatására, a gyümölcsleveket pedig az étkezések után adják, utána minden esetben fogat kell mosni a gyermeknek. Üdvözlettel,

Kedves  Judit! Nem ritka eset, amiről ír. A szuvasodástól mentes elszíneződéseket akkor lehet eltávolítani, amennyiben azok kizárólag a fog felszínén találhatóak. Fogkefével valóban nem lehet, de speciális, nagy frekvenciás rezgéssel működő berendezéssel - amivel a fogköveket is el tudjuk távolítani - az esetek egy részében sikerrel megszabadulhatunk a zavaró elszíneződésektől. Természetesen ehhez kell a gyermek türelme és együttműködő-készsége is. Üdvözlettel,

Kedves Zsuzsa! Az éjszakai fogszorítás tényleg okozhat kellemetlen reggeli tüneteket. Ennek megoldására szoktunk alkalmazni éjszakai harapásemelőket, melynek több fajtája létezik, lényege pedig az, hogy egy rugalmas sínt helyezünk a fogakra, ami megakadályozza a kóros szorítást. Ehhez a fogorvos lenyomatot vesz, az ebből kiöntött mintára készül el a sín, amit fogorvos igazít be. Üdvözlettel,

Kedves Kérdező! A fogak felszínén látható elszíneződésnek több oka is lehet: szuvasodás, mely már üregképződéssel járó folyamat és töméssel lehet gyógyítani, és elszíneződés, mely kizárólag a fogfelszínre rakódott festékanyagokból áll, és nagyfrekvenciás rezgéssel működő készülékkel eltávolítható. Mindenképpen javaslom, hogy keressék meg a helyi gyerekfogorvos kollégát, aki diagnosztizálja és gyógyítja az elváltozást. Üdvözlettel,

Kedves Kérdező! Mindkét érv helyénvaló lehet, de ezt csak az eset és a röntgenfelvételek ismeretében lehet felelősen eldönteni. Abban az esetben, ha a bölcsességfogak helyzete és állapota nem teszi lehetővé, hogy a rágásban részt vegyenek, és a későbbiekben pillérfogként használjuk azokat, úgy nincs olyan érv, ami a megtartásuk mellett van, ilyenkor azt kell mérlegelni, hogy a nehéz tisztíthatóság miatt ne sodorhassa veszélybe az előtte elhelyezkedő fogat. Üdvözlettel,

Kedves kérdező! A zománc fejlődési rendellenességeire jellemző tünetek esetén a fent leírtak a mai tudásunk szerint 2 éves gyermeknél teljesen elfogadott és ismert módszerek. Az életmód: nassolás, cukrot és szénhidrátokat tartalmazó ételek italok kerülése az étkezések között (beleértve a gyümölcsléket is), étkezések utáni fogmosás, fogorvosi kezelés. Az Elmex gél nagyon hatékony, egyre kell vigyázni: ne nyelje le a gyermek. Üdvözlettel