Kedves Szilvi,

igen, ez egy létező jelenség, több formája is van, és sokféle elnevezés is született rá az idők során.
A legenyhébb formáját egyféleképpen úgy lehet elképzelni, mintha a képzeletbeli belső lélek-színpadon lenne két szereplő, akik homlokegyenest ellenkező karakterek (mint pl. a Dallas-ban volt Bobby és Jockey). És helyzettől függően hol az egyik, hol a másik "viszi a szót" a belső működésünkben, és ennek megfelelően hol ilyenek, hol olyanok vagyunk a felszínen.
Persze, megfelelő odafigyelés és önismereti munka után el lehet érni azt az állapotot, hogy ne vetődjek egyik végletből a másikba, hanem képessé váljak mindkettőből kiszedegetni azokat az elemeket, amiket aztán beépítek egy tudatosan felépített viselkedésbe.
Az egyik legszélsőségesebb megjelenési formáját pedig a "borderline" típusú személyiség-működés leírásában találhatja meg ennek a viselkedésnek; ez már sokkal komolyabb befektetett munkát és külső segítséget igényel, ha normálisan működő személyiséget szeretnénk felépíteni.
És persze jó néhány esetben valahol a kettő között található meg egy adott ember viselkedése.
De bármelyik álljon is fenn, mindig az adott egyén probléma-belátása a kritikus pont: ha hajlandó ránézni arra, hogy itt valamin változtatni kéne és ez ügyben hajlandó segítséget elfogadni (ha mást nem is, akkor legalább a társától / önsegítő könyvekből / netről), akkor lehet remény arra, hogy egy kiegyensúlyozottabb kapcsolati működés állhasson elő.
És persze ugyanúgy, mint a múltkor, most is felmerül a kérdés: ennek a férjében található "mini-Dallas"-os működésnek mi a szinkron-párja a Szilvi lelkében, amiről esetleg Önnek sincs tudomása...?

Bader György
2019-02-09 07:41:11