Számos jól ismert válasz létezik ezekre a kérdésekre: az egyik a génjeinket teszi felelőssé az ügyben, a másik a gyermekkori tapasztalatokat tartja meghatározónak, más vélemények szerint felnőttkori életmódunk a döntő. Kutatók most más irányból közelítették meg a problémát: a méhen belüli fejlődést vették górcső alá...

Vizsgálták a magzat által felvett tápanyagokat, a környezeti hatásokat, a felszívódott kemikáliákat – beleértve a gyógyszereket is –, az anyai fertőzéseket. Mindezek a faktorok befolyásolják a magzati fejlődést, és így azt is, milyen egészségnek örvendünk majd felnőttként. A kutatás azt kívánta bebizonyítani, hogy életünk első 9 hónapja sokkal meghatározóbb későbbi egészségügyi paramétereink szempontjából, mint bármilyen más hatás, amely ezután érhet bennünket. Ennek oka az, hogy szerveink az anyaméhben töltött hetek során fejlődnek ki, s ezt a fejlődést a terhesség során fellépő hatások nagyban befolyásolják.

Az elmúlt 10 év célirányos vizsgálatai robbanásszerűen fejlesztették ismereteinket a magzati korban keletkező hatások és a rák, keringési problémák, allergia, asztma, magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás és mentális problémák közötti összefüggésekkel kapcsolatosan. Mindezeken túl a kutatók arra utaló tényeket is feltártak, hogy a méhen belüli időszak nemcsak a fizikai egészségünkre van befolyással, de az intelligenciánkra, temperamentumunkra vagy akár a józan látásmódunkra is. Mindez első hallásra talán az eddigieknél is nagyobb felelősséget ró a várandós nőkre, akik most sincsenek híján a jó tanácsoknak – hogyan étkezzenek, öltözködjenek, pihenjenek, gondolkodjanak, mozogjanak a kilenc hónap alatt.

A cél nem a leendő anyák bűntudatának fokozása, valahányszor csak idegeskednek, nassolnak, vagy épp kihagyják a terhestornát. A kutatási eredmények igazából az orvosok figyelmét hívják fel arra, milyen fontos az élet - anyaméhben töltött - első 40 hete a betegségmegelőzés szempontjából, és milyen lehetőségeket nyújt ez az időszak egy egészségesebb generáció felnevelésére. Mindezzel dr. Illanitz Elemér, a Dr. Rose Magánkórház szülészeti és nőgyógyászati részlegének vezetője is egyetért. „A terhesség alatti megbetegedések (elsősorban fertőzések), hiányállapotok, mentális labilitás valóban hatással lehetnek a magzat fejlődésére, növekedésére, valamint a terhesség kimenetelére. Előfordulhat, hogy ezekre a hatásokra csak utólag, az újszülött, illetve a csecsemő nem megfelelő fejlődése okán következtetünk.  Éppen ezért fontos lenne, hogy a várandósság időszaka alatt fokozottan figyeljünk egészségünk megőrzésére, a testi-lelki harmónia kialakítására, ugyanakkor nem szabad belekerülni abba a hibába sem, hogy a terhességre hivatkozva, egy kizárólag ’steril’ életmódot követünk.” – hangsúlyozza Illanitz doktor.

Végezetül, íme néhány hasznos tipp a gyermeket tervező hölgyeknek és a várandós kismamáknak, hogy a babával minden rendben legyen „odabent” és majdan „idekint”:

1. Étkezések során részesítsük előnyben a vitaminban gazdag és fehérjedús tápanyagokat, s lehetőség szerint kerüljük a zsíros-fűszeres, illetve a szénhidrátban gazdag ételeket!
2. A zöldségek és gyümölcsök fogyasztása során figyeljünk azok alapos megmosására is!
3. Az „Egyél csak, kettő helyett eszel!” tanácsot nem megfogadva kövessük inkább a „többször kevesebbet” elvet, segítve ezzel az anyagcsere optimális működését!
4. A napi folyadékbevitel legyen minimum 2-2,5liter, az is elsősorban szénsavmentes ásványvíz formájában!
5. Tartózkodjunk minél többet friss levegőn, és hacsak orvosi ellenjavallat nincs, akkor rendszeresen végezzünk könnyed testmozgást is (pl. kismamatorna, jóga, úszás, séta), ügyelve arra, hogy a gyakorlatok végzésekor ne erőltessük meg magunkat!

Fotó: karlajara / Pixabay