Érdekességek a meddőségről
Dr. Vereczkey Attila [cikkei] - 2010-10-05
A meddőség a női és a férfi reprodukciós rendszer betegsége, mely során csökken a fogantatás esélye, valamint a terhesség kihordásának lehetősége is. Meddőségről akkor beszélünk, ha egy pár esetében 1 éven keresztül fogamzásgátlástól mentes, rendszeres házasélet mellett nem következik be a kívánt terhesség.
Magyarországon kb. 150 000 párt érint a meddőség problémája. Még mielőtt azonban a meddőség problémakörébe mélyen beleásnánk magunkat, felvetődhet néhány érdekes kérdés…
A meddőséggel kapcsolatban végzett kutatások során eltérő eredmények születtek: vannak, akik óvatosabban fogalmaznak, egyes felmérés adatai nagyobb aggodalomra adnak okot. Némelyik szerint a probléma a párok csupán 10-12%-nál jelentkezik, míg más felmérések szerint viszont a nemzőképes párkapcsolatoknak akár 25 %-a meddő. Vannak, akik úgy gondolják, hogy harmadrészben a férfiak, harmadrészben a nők miatt, megint más megközelítéséből a meddőség kb. 40%-a férfi és kb. 40%-a női eredetű. Az esetek fennmaradó részében pedig mindkét nem érintett - ebben a tekintetben a vélemények megegyeznek. Nos, valójában melyik adat áll közelebb a valósághoz? Általában melyik nem a felelős, vagyis többnyire ki hibáztatható a kialakult állapotért?
Régen miért fordult elő kisebb számban meddőség, főként a férfiak esetében? Akkoriban ugyanúgy léteztek szexuális úton terjedő betegségek, az orvostudomány meddőségről szerzett ismeretei a vizsgálatokhoz és a kutatásokhoz szükséges, modern eszközállomány híján igencsak hiányosak voltak, valamint igaz az is, hogy az emberek életében régen ugyanúgy jelen voltak a káros szenvedélyeik (dohányzás, alkoholproblémák, stressz-faktor)…
Ki is a hibás?
Az egyértelműen mondható, hogy a meddőségi okok a nemek (a férfi illetve női okok) tekintetében nagyjából egyenlő arányban fordulnak elő. Szakmai publikációk a WHO - Egészségügyi Világszervezet - adatai alapján azt mondják, hogy az esetek 40%-ában női, 40%-ban férfi meddőségről beszélhetünk, a fennmaradó rész (20%) pedig ismeretlen eredetű vagy vegyes.
Elsősorban szociális okkal magyarázható, hogy régen miért fordult elő kisebb számban meddőség. Akkoriban a férfi dominancia, illetve a férfiak társadalomban betöltött pozíciója miatt a férfi meddőség szó szerint nem létezett, ennek lehetőségét fel sem fogták, el sem ismerték, de legalábbis nem lehetett erről nyíltan beszélni. Így azokban az időkben, ha egy párnak nem lehetett gyereke, kategorikusan kijelentették, a nő a hibás. Tették ezt annak ellenére, hogy akkoriban a női meddőséget technikailag - például mikroszkóp híján - nem tudták vizsgálni. Nem mellékesen az orvosok is csak férfiak lehettek, így az elő sem fordulhatott, hogy egy férfi nemzőképtelen, esetleg beteg legyen. Ez a családon belül, valamint a társadalomban is a férfinak olyan presztízsveszteség lett volna, hogy ennek tényét nem lehetett elfogadni, ezért minden ilyen esetben kizárólag a nő lehetett a felelős a gyermektelenségért.
Elsősorban szociális okkal magyarázható, hogy régen miért fordult elő kisebb számban meddőség. Akkoriban a férfi dominancia, illetve a férfiak társadalomban betöltött pozíciója miatt a férfi meddőség szó szerint nem létezett, ennek lehetőségét fel sem fogták, el sem ismerték, de legalábbis nem lehetett erről nyíltan beszélni. Így azokban az időkben, ha egy párnak nem lehetett gyereke, kategorikusan kijelentették, a nő a hibás. Tették ezt annak ellenére, hogy akkoriban a női meddőséget technikailag - például mikroszkóp híján - nem tudták vizsgálni. Nem mellékesen az orvosok is csak férfiak lehettek, így az elő sem fordulhatott, hogy egy férfi nemzőképtelen, esetleg beteg legyen. Ez a családon belül, valamint a társadalomban is a férfinak olyan presztízsveszteség lett volna, hogy ennek tényét nem lehetett elfogadni, ezért minden ilyen esetben kizárólag a nő lehetett a felelős a gyermektelenségért.
Régen a férfi meddőséget sajátos módon kezelték: a meddőként megbélyegzett feleségeket, fiatal úriasszonyokat ún. fürdőkúrára küldték (pl.: Karlovy Varyba, más néven Karlsbadba, vagy a szovátai Medve-tóhoz; e témában több kiváló irodalmi mű is született, többek között Milan Kundera „Halhatatlanság” című regénye), ahol „stresszmentes” környezetben a fürdős ifjak „segédletével” a két hónapos kúrára küldött szomorú hölgyek várandósak lettek.
Forrás: Versys Clinics, Humán Reprodukciós Intézet, Budapest
A férfiak sokkal nehezebben veszik a meddőség tényét, mint a nők, hiszen a férfi lélek egy bizonyos szempontból a büszkeségre, a tiszteletre épül, ma akárhogy is rombolják ezt már a különféle tendenciák. A nők jóval alázatosabbak, könnyebben túlteszik magukat a problémán, vagy legalábbis elfogadják akár az ilyen jellegű egészségügyi problémákat, mint a meddőség, amely lényegében egy betegség. Ahogy azt is elfogadják, hogy elsősorban őket érik negatív kritikák, őket teszik elsőként felelőssé, vagy „okolják” valamiért.
Nagyon pozitív túlélési stratégia a nőknél, hogy az évtizedek, évszázadok alatt hozzászoktak ahhoz, hogy nekik több feladatuk van, több a velük szemben támasztott szociológiai, családon belüli elvárás. Nekik szülni kell, majd fel kell nevelni a gyermeket; őket hajtja az idő, hiszen van egy életciklusuk, ami alatt kell, hogy szüljenek, ráadásul minél hamarabb, de 35 éves korukig mindenképpen. Ha addig ez nem történik meg, akkor bizony öreglányok maradnak, már nem kelnek el, egyedül, gyermek nélkül öregszenek meg… Ez persze szerencsére ma már nem így van, e jelzővel is inkább csak humoros szövegkörnyezetben találkozhatunk. De akárhogy is van, lássuk be, nem igazán pozitív töltetű szó, és talán senkinek sem esne jól…
Tehát bátran kijelenthetjük, a ma már „kissé” ódivatú, férfiakat pártoló, a férfiak fertilizációs feddhetetlenségét védő és nőket okoló tendenciák megváltozása miatt mostanra a férfi meddőségének elfogadottsága is módosult.
Előző hír
Mozgás a várandósság során
Következő hír
Ultrahangvizsgálatok a várandósság során
LEGOLVASOTTABB
A petesejt titkos választása: nem a leggyorsabb spermium nyer
A fogantatásról él az a kép a köztudatban, hogy olyan, mint egy verseny, ahol a leggyorsabb spermium ér célba, miközben a petesejt passzívan várja a győztest. A Stockholmi Egyetem kutatásai azonban azt mutatják, hogy a valóság ennél jóval összetettebb és érdekesebb. Lehet, hogy mindig a nő dönt?
Ezt mondta a rendőrség Egressy Mátyás eltűnésével kapcsolatban
Még most is nagy erőkkel keresik Egressy Mátyást, azt a 18 éves fiút, aki január 17-én éjjel egy 5. kerületi szórakozóhelyről indult el, de nem érkezett haza a 11. kerületi otthonába.
Jó hír jött a tavaszi szünetről: hosszabb pihenő vár a diákokra a 2025/2026-os tanévben
Hivatalossá vált a 2025/2026-os tanév rendje, és a naptár több ponton is kedvező meglepetést tartogat. A tavaszi szünet a megszokottnál hosszabb lesz, az érettségi időpontjai is ismertté váltak, így diákok, szülők és pedagógusok egyaránt előre tervezhetnek a sűrűbb hónapok előtt.
Ez az ásványi anyag lassíthatja az agy öregedését
Van egy hétköznapi ásványi anyag, amely nemcsak az izmoknak és az idegeknek tesz jót, hanem az agy öregedését is lassíthatja. Egy nagyszabású kutatás szerint a magasabb magnéziumbevitel összefüggésbe hozható a jobb agyi egészséggel és az életkorral járó agyi zsugorodás lassabb jeleivel. A vizsgálat eredményei azért különösen figyelemre méltóak, mert MRI-felvételek alapján az érintettek agya "fiatalabbnak" tűnt.
Sok édesanyát jobban stresszel a férje, mint a gyerekeik
Elsőre viccnek hangzik, mégis rengetegen magukra ismernek benne: egy amerikai felmérés szerint sok anya nagyobb stresszt él meg a párkapcsolatában, mint a gyereknevelés során. A téma újra felkapott lett a közösségi médiában, miután az Amazing Science Facts Facebook-oldalán előkerült a kérdés, és a kommentelők pillanatok alatt ráéreztek arra, miről is van szó valójában.
.jpg){kind=small}
Családinet hozzászólások: