Bernát

Germán eredetű név, a Bernhard magyarosított változata, melynek jelentése: erős, mint a medve (a medve és erős szavakból tevődik össze maga a név). Nem számít gyakran adott keresztnévnek Magyarországon, se a 90-es, se a 2000-res években nem szerepelt az első 100 legnépszerűbb utónév között. Viselője munkamániás, karrierorientált, aki csak a hivatásának él. Ha a családja és a munkája között kell választania, az utóbbi mellett teszi le a voksát. Nagyon szívós, kitartó, rendkívül szorgalmas, amibe belekezd, azt véghez viszi, méghozzá szenvedéllyel és lojalitással. Magyar női utónév párja a gyakrabban használt Bernadett.

Teofil

Görög eredetű név, a Theophilosz magyar változata, jelentése: Isten barátja, Istent kedvelő (az Isten és a kedvel szavakból tevődik össze). A 90-es években szórványosan előfordult a magyar lakosság körében, de nem vált népszerűvé a 2000-res évek során sem. A Teofil nevű fiúk/férfiak rendkívül udvariasok, erősen kötődnek a családjukhoz és a barátaikhoz, mindent megtesznek azért, hogy a közvetlen környezetükben élőket boldognak lássák. Nagyon erősen kötődnek a szüleikhez, rendkívül tisztelettudóak, és nem hozzák lázba őket az anyagi javak. Magyar női utónév párja a szintén ritka Teofila.

Regő

Ősi, magyar eredetű név, feltehetőleg a szkíta „ragi” szóból ered, amelynek jelentése reggel. Maga a név az énekmondásból, vagyis a „regölésből” alakult ki, ugyanis régen karácsonykor regősök járták esténként a házakat, és különböző, verseket, énekeket mondtak a lakóknak. A 90-es években szórványosan fordult elő az anyakönyvezett utónevek között, azonban a 2000-res évek során ismét háttérbe szorult, nem került be a 100 leggyakrabban adott keresztnév közé.

Merse

Régi magyar, örmény eredetű név, melynek jelentése: úr, nemes herceg, béke, dicsőség. Egyesek szerint a szláv eredetre is visszavezethető a keletkezése, és többen a Miroslav név magyar megfelelőjének tekintik. A 90-es években viszonylag ritka névnek számított, a 2000-res évektől pedig nagyon kevés fiút anyakönyveznek ezzel a névvel.

Valér

Latin eredetű férfinév, amely a Valerius magyarításából ered. Jelentése: erős, egészséges. Igen ritka névnek számít Magyarországon, a 90-es években szórványosan fordul elő, a 2000-es években pedig egyszer sem szerepelt a 100 leggyakrabban használt keresztnév között. Viselője szereti az állandóságot, kreatív és művész beállítottságú, aki inkább egyedül dolgozik és él. Rendkívüli akarattal és kitartással bír, célja, hogy sikeressé váljon a külvilág számára. Fél a legkisebb változástól is, a fejlődésében csak ez állíthatja meg. Női megfelelője a Valéria, ami gyakori névnek számít hazánkban.

Indexkép: Samfotografo/pexels.com

betöltés...