SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Magzati genetikai vizsgálat vetélési kockázat nélkül?

Dr. Nagy Zsolt (PhD) [cikkei] - 2009-08-17
Tapasztalatom szerint nagyon sok terhes nő tart a magzati genetikai diagnosztikától, mert fél a beavatkozástól, és az abból fakadó vetélési kockázattól. Az ultrahangos technika, és az anyai vérből elvégezhető vérmarker vizsgálatok sok esetben csak a fejlődési rendellenesség gyanúját tudja felvetni.

Ezekben az esetekben válik szükségesség a magzati genetikai diagnosztika, amelyhez magzati sejtekre, és az azokban megbújó magzati DNS-re van szükség. A magzati sejtgyűjtéshez használt rutin orvosi beavatkozásoknak (pl. magzatvíz mintavétel) kivétel nélkül vetélési kockázata van. Ezeket a beavatkozásokat invazív módszereknek nevezik (sebzéssel járó eljárások). Például a magzatvíz mintavétel azért egy invazív eljárás, mert egy tű segítségével átszúrják a hasfalat és a magzatburkot, amelyen keresztül magzatvíz sejteket vesznek ki a genetikai vizsgálathoz. A magzat körüli szöveteket érintő invazív eljárások okán alakul ki a vetélési kockázat.

Hogyan lehet elkerülni a vetélési kockázattal járó magzati mintavételi eljárásokat?
Az elmúlt tíz év kutatásai bebizonyították, hogy a terhes édesanyák vérében magzati eredetű sejtek vannak. Ezen sejtek közül különös fontossággal bírnak a magzati eredetű vörösvérsejtek, amelyek az anya-magzat közötti érrendszeren keresztül jutnak be az anyai keringésbe. A magzati eredetű vörösvérsejtek hordozzák magukba a magzatra jellemző DNS-t, amelyhez egy egyszerű vérvétellel hozzá lehet jutni. A módszer nagy előnye, hogy a vérvételnek nincs vetélési kockázata! Habár a vérvétel is invazív eljárás, de magzat körüli szövetet nem érint, ezért nem is jár vetélési kockázattal.

Miért nem általánosan elterjedt az anyai vérből elvégezhető magzati genetikai diagnosztika?
A magzati vörösvérsejtek alapvetően a magzat ereiben találhatóak. Egy kis részük átlép az anyai keringésbe, ahonnan vérvétellel kinyerhetőek. A problémát az jelenti, hogy a magzati vörösvérsejtek nagyon kis számban vannak jelen az anyai vérben. Átlagosan 1 ml anyai vérben 4-5 millió vörösvérsejt található. A terhes édesanya 1 ml vérében átlagosan néhány darab magzati eredetű sejt van. A vérvételt követően olyan eljárásokra van szükség, amelyek dúsítják a magzati sejteket. Erre azért van szükség, mert a genetikai vizsgálat elvégzéséhez sok magzati sejt szükséges. A „dúsító eljárások” ma már egyre jobban beállított módszerek, de még kutatásokat és fejlesztéseket igényelnek a rutinszerű alkalmazásig. Ezért még várnunk kell néhány évet a széleskörű alkalmazásukig.

Mikor található a legtöbb magzati sejt az anyai vérben?
A nemzetközi kutatások alapján úgy tűnik, hogy a terhesség első és második trimeszterének a határán található a legtöbb magzati eredetű sejt az anyai vérkeringésben. Ez azért nagy előny, mert így már korán elvégezhető a magzati genetikai vizsgálat.



Miért van szükség magzati sejtekre a genetikai vizsgálathoz?
Minden egyes embernek rá jellemző DNS-e van. A DNS a sejtekben található. Ha a terhesség alatt szeretnénk megvizsgálni a magzatra jellemző DNS-t, akkor magzati sejtekre van szükség. A genetikai vizsgálat során kinyerik a magzati DNS-t, és megvizsgálják a magzatra jellemző genetikai állományt, hogy hordoz-e valamilyen hibát.

Mit lehet megállapítani a magzati DNS-ből?
A genetikai vizsgálatok abban különböznek, hogy milyen örökletes hibát szeretnénk kizárni velük. Kromoszóma vizsgálatra akkor van szükség, ha ki akarjuk zárni az örökletes fejlődési rendellenességek egy jelentős csoportját (pl. Down-kórt). A kromoszóma vizsgálat nem alkalmas génhibák kimutatására. Ha génhibát szeretnénk kizárni a magzatnál, abban az esetben mutáció-szűrést kell végeznünk. Sok betegség hátterében egyetlen gén hibája áll, ezt nevezzük monogénes megbetegedésnek (pl. izomsorvadás, cisztás fibrózis, vérzékenység, stb.). Ha a családban valamilyen monogénes megbetegedés fordul elő, abban az esetben egy génvizsgálattal ellenőrizhető, hogy a magzat hordozza-e a mutációt. Ma már lehetőség van olyan komplex genetikai vizsgálat elvégzésére is magzati korban, amellyel egyszerre több száz örökletes betegségre és génhibára szűrhető a magzati DNS. Ezt az eljárást nevezzük magzati géntérképezésnek.

Befolyásolja a genetikai vizsgálatot, ha az édesanya nem először terhes?
A magzati eredetű vörösvérsejtek rövid életűek, így egy esetleges előző terhességből visszamaradó sejtek nem befolyásolják a későbbi terhességben a diagnosztikát. A magzati genetikai vizsgálat nyugodtan elvégezhető minden egyes terhességnél vett vérből.
 

LEGOLVASOTTABB

Még ma vidd orvoshoz, ha ilyen tünetei vannak - egyre gyakoribb a betegség Magyarországon

A gyerekkori cukorbetegség nem játék, és sajnos egyre több gyermeket érint Magyarországon is. Milyen élete lesz a gyereknek? Hogyan lehet jól kezelni? Elfogadják majd a társai? Ezek a kérdések ijesztőnek tűnhetnek, de vannak gyakorlati, megnyugtató megoldások, amelyek segítenek a családnak és a gyermeknek eligazodni a diabétesz útvesztőjében.

Egyre több gyereket érint a magas vérnyomás - ez áll a háttérben

Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása a fiatalok körében szinte megduplázódott. Ez már nem csupán statisztika, hanem figyelmeztetés, hiszen a korán jelentkező vérnyomásproblémák hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.

Rejtett válság: ezért kerülnek padlóra a kisgyermekes anyák Magyarországon

Pénzügyi hullámvasúton utaznak a magyar édesanyák: a CSED alatt még úgy tűnik, minden rendben, ám a GYES-korszakba lépve szembesülnek rendszer hiányosságaival. Rugalmas munkahelyek alig vannak, a fizetések bezuhannak, és a legtöbb anya magára marad a túlélési zsonglőrködéssel.

Anyai és apai nagyszülők: Miért más a gyerekek kapcsolata velük?

Aki figyelmesen nézi a családi összejöveteleket, az hamar észreveheti: a gyerekek valahogy mindig az anyai nagymamához húznak. Ott bújnak hozzá, nála akarnak ülni ebédnél, őt keresik, ha valami baj van. Az apai nagyszülők persze ugyanúgy szeretik az unokákat, mégis gyakran más a dinamika. De miért van ez így?

Egyszerű hátfájásnak gondolta az anyuka, amíg rá nem jött: 3. stádiumú rák volt

Amikor Courtney Liniewski hátfájásra panaszkodott, azt hitte, túl sokat ül az íróasztalánál. 34 évesen, két kisgyerek anyukájaként, krízistanácsadóként dolgozott egy pszichiátriai kórházban Milwaukee mellett - észre sem vette, hogy valami sokkal komolyabb dolog zajlik a testében. És ami a legfélelmetesebb: a tünetek olyan hétköznapiak voltak, hogy bármelyikünk figyelmen kívül hagyhatja őket.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja