A gyermeki optimizmus alatt nem azt kell érteni, hogy a gyerekek születésüktől fogva csak a jót látják. Ők sem élnek rózsaszín ködben, csupán hajtja őket a vágy, hogy újra és újra megpróbálják, amit szeretnének, ha kell, akkor többféle módon. Ahogy azonban egyre nagyobbak lesznek, egyre több külső tényező hat rájuk. Lehet, hogy a szülők életfelfogása pesszimista, lehet, hogy egy megkeseredett óvónőhöz, tanárnőhöz kerülnek.

Mit tehetsz szülőként, hogy megőrizd gyermeked optimizmusát?
 

1.Mutass neki példát!

A gyereknevelés egyik legfontosabb eleme a példamutatás. A kicsik isszák a szülők szavait, másolják a viselkedésüket és mindenben megpróbálják követni őket. Ezért, ha te szülőként megrögzött pesszimista vagy, akkor nagyon nehezen fogsz optimista gyermeket nevelni.

Gondolj csak bele! Szembejön egy probléma. Mit reagálsz? Kétségbe esel, vagy összeszedetten végiggondolod, hogy mit tehetsz? A gyermeked ezt mind látja, eltanulja és ő is úgy fog reagálni egy adott helyzetben.

2. Ne hibáztasd önmagad, hogy ő se tegye ugyanezt!

Olyan béna vagyok!
Nekem nem áll jól semmi, mert olyan kövér vagyok!

Ismerős mondatok? Szülőként néha észre sem veszed, amikor önmagadat ócsárolod. De a gyermeked hallja és érzékeli ezt. Ha rossz jegyet kap, akkor egyből azt fogja mondani, hogy ő béna matekból. Elkönyveli, hogy soha nem lesz elég jó. Szülőként észre kell venned ezeket a jeleket, és beszélgetned kell róluk a gyermekeddel. Hívd fel a figyelmét arra, hogy nem ő béna, ha nem sikerült a dolgozat. Ne általánosítson, mert ez egyszeri eset. Ettől még nem lesz az egész matematikához béna. Lehet, hogy most nem készült fel alaposan, de tudnia kell, hogy ezen lehet javítani. Mutasd meg neki, hogy ha valami nem megy, akkor hogyan tud rajta javítani. Ez neked is önfejlesztés, önismeret. Még a hasznodra is válik, ha megpróbálsz odafigyelni, hogy a jövőben te se bántsd önmagad.

3. Ha valami rossz történik, akkor ne általánosíts!

Valami nem sikerült és ezért úgy érzed, hogy az egész életed egy romhalmaz? Persze, ilyenkor hajlamosak vagyunk borúlátóan gondolkodni. De mielőtt úgy érzed, hogy minden összedőlne körülötted, állj meg egy pillanatra. Nézz körül. Tényleg minden olyan rossz? Tényleg érdemes annyira elkeseredni?

Ne azt tanítsd meg a gyermekednek, hogy problémák esetén hogyan forduljon befele, hanem inkább azt mutasd meg neki, hogy a problémák ellenére is vegye észre mindazt, ami szép. Találjon pozitív dolgokat maga körül még akkor is, ha első pillanatban ez lehetetlennek tűnik. Rossz jegyet kapott? Az nem azt jelenti, hogy az év végén is olyan rossz lesz a jegye. Lehet, hogy az csak egy dolgozat vagy felelet, amit ha szeretne, akkor ki is javíthat. Van lehetősége, csak fel kell készülnie jobban.

4. Tanítsd meg neki, hogy igenis szabad hibázni!

Hasonlóképpen az előző ponthoz, figyeld meg önmagad. Hogy reagálsz, amikor elrontasz valamit? Hibáztatod magad?  

Ha egy kisgyerek azt szokja meg, hogy nem szabad hibáznia, mert minden esetben, amikor hibázik, akkor leszidják, nagyon sok rossz élményt szerez, és nem mer próbálkozni. Ez egy ördögi körré alakul, és később, ha nagyobb lesz sok hátrányt okoz majd neki. Elveszíti a kísérletező kedvét, nem mer kipróbálni majd új dolgokat, és elszalaszthat rengeteg lehetőséget.

Tanítsd meg neki, hogy ne akarja tökéletesnek látni magát, mert tökéletes ember nincs. Mindenki hibázik néha, és ha felismeri a saját hibáját, akkor azt is tudja, hogy miben kell fejlődnie. Ösztönözd inkább arra, hogy legyen nyitott, fejlődjön és keressen új lehetőségeket.

5. Figyelj a dicséret és a kritika megfelelő arányára!

Szülőként te is biztos a saját gyermekedet látod a legügyesebbnek, a legszebbnek. Szinte állandóan dicsérnéd, hogy megerősítsd az önbizalmát. Pedig az állandó dicsérettel lehet, hogy pont az ellenkezőjét éred el. Lehet, hogy úgy érzi, hogy mindig meg kell felelnie, és ha nem sikerül, akkor csalódott lesz.

A tulajdonságai helyett inkább azt emeld ki, amit csinált. Ne úgy dicsérd meg, hogy azt mondogatod neki, hogy milyen okos. Ehelyett inkább arra fókuszálj, ahogy elérte a jó osztályzatot. Dicsérd meg, hogy ügyesen felkészült, sokat gyakorolt. Azt tanítsd meg neki, hogy az elvégzett munka miatt sikerültek jól a feladatok, nem pedig azért, mert okosnak született.

Ugyanez a helyzet a kritikával is. Ha a gyermek állandóan azt hallja, hogy milyen ügyetlen, mert mindent ledob, milyen ballábas, mert mindenben elesik, akkor ez előbb-utóbb berögződik nála és elkezdi magát ilyennek látni. Ha valamit elront, akkor próbáld meg úgy megközelíteni a dolgot, hogy egyből meg is mutatod neki, hogy mivel tud a jövőben ezen a hibán javítani. Például ha leesett a tálca széléről a pohár, akkor ne azt mondd neki, hogy milyen ügyetlen, hanem mutasd meg neki, hogy legközelebb tegye a tálca közepére.

Ezek a gondolatok nem csak a gyermekeknek lehetnek hasznosak. Ha felnőttként, szülőként te is átgondolod őket, és ahol lehet, alkalmazod a tanácsokat, akkor a saját életminőségeden is javíthatsz. És ha te jól leszel, optimistán szemléled a világot, akkor a gyermeked is ezt a példát követi majd.

Kép forrása: Andrew Wilus fotója a Pexels oldaláról