Aki közösségbe jár, annál az óvodában, iskolában történtekről is jó, ha tud és beszámol az orvosnak. Hiszen nem mindegy, hogy csak a mi gyerekünk hány, esetleg hasmenése van, vagy minden gyermeknek. Azt is érdemes tudni, hogy mikor lett bárányhimlős a gyermek barátja, s hogy neki volt-e már ilyen gyermekbetegsége. Netán kapott-e ellene védőoltást?

Amikor lázas a gyermek, mérjük meg a testhőmérsékletét. Ha az nem haladja meg a 38 fokot, akkor csak hőemelkedésről beszélünk és elegendő, ha kicsit több folyadékot adunk neki inni, lefürdetjük, ágyba tesszük. Nem kell azonban túlságosan betakargatni, mert akkor nem tudja a felesleges hőjét leadni - betakarva olyan, mintha a beteget „kidunsztolnánk”. Ilyen esetben nem is kell mindig azonnal orvost hívni, mert előfordul, hogy csak egyszer van kisebb lázkiugrása, ami megszűnik és nem ismétlődik. Ha azonban valami más figyelmeztető tünet is társul a lázhoz, akkor vigyük mihamarabb orvoshoz. Ilyen a megállíthatatlan hányás, hasmenés, fejfájás, kiütések megjelenése, hasfájás, köhögés, fulladás, eszméletvesztés, vagy görcs jelentkezése. Az orvost tájékoztatni kell, hogy mikor kezdődtek a tünetek, hányszor hányt a beteg, esetleg öklendezett, vagy nagy sugárban jött vissza minden, amit megevett.

Hasmenéskor fontos megfigyelni, hogy hány alkalommal, milyen állagú és színű székletet ürített a gyermek. A véres, vagy teljesen fehér színű széklet azonnali orvosi ellátást igényel. Ha tudunk, vigyünk kis mintát is ezekből az orvosnak megmutatni. Esetleg azt még vizsgálatra is el lehet küldeni és nem kell újabb székletre várni. Enyhébb hasmenés otthon is kezelhető. Lényeges, hogy a gyermek sok folyadékot igyon és legyen vizelete. Ilyenkor a megszokottnál legalább fél-egy literrel többet kell adni teából vagy vízből. Ha a hányások miatt nem tudjuk itatni, vagy vizelete 12 óránál hosszabb ideig nincs, a betegnek feltétlenül kórházba kell kerülnie, hogy a kiszáradást elkerüljük. Nem szükséges a nagyon szigorú diéta, de az édes italokat, tejet, nehezen emészthető ételeket feltétlenül kerülni kell. Különösen jó az alma, banán, sárgarépa, rizs fogyasztása. Szoptatott csecsemőknél nagyon ritkán fordul elő hasmenés, de olyankor az anyatejet nem szabad elvenni tőle!

Fejfájáskor fontos tudni, hogy mióta jelentkezik a panasz, milyen gyakorisággal, erősödik-e, vagy mindig egyformán fáj. Melyik napszakban észlelhető, a fej melyik területét mutatja a gyermek, hogy fájdalmas. Nagyobbaknál a fájdalom jellegére is rákérdezhetünk: nyomó, égő, hasogató, lüktető fájdalmak más-más okból jöhetnek létre.

A kiütések szóban el nem mondhatóak. A modern kor technikai vívmányait felhasználva fényképeket készíthetünk a kiütéses területről, s ha el is múltak, azt az orvosnak megmutatva, ő utólag is látja, hogy nézett ki a gyermek bőre.

Köhögésnél tudni kell, hogy az hurutos, vagy száraz-e. Nagyobb gyermekeknél köpet is lehet, s fontos, hogy az milyen színű. Megjegyzendő, hogy a köhögés csak nappal jelentkezik, vagy éjszaka is, és az alvást zavarja-e. Esetleg éppen éjszaka kezdődik és ugató jellegű - ezt hívjuk kruppnak. A köhögés köthető-e valamilyen fizikai terheléshez (futáshoz), vagy allergénnel való találkozáshoz (pl. macska).

Fulladás, nehézlégzés vagy allergiás tünetként jelentkezik, vagy az orra dugult el a gyermeknek (pl. nátha miatt), vagy valamilyen idegentestet (játékalkatrészt, mogyorót, kisebb tárgyat) nyelt félre. Ez azt jelenti, hogy a szájból a tárgy a légutakba került, ahol reflexesen heves köhögést vált ki, de akár akutan fulladáshoz is vezethet. Ilyenkor a kisebb gyermeket lábánál fogva fejjel lefelé kell lógatni és a hátára ütve az idegentest kieshet a légcsőből. Ez azonban nem mindig megoldás, jobb azonnal idegentest ügyeletre vinni a kicsit, ahol a félrenyelt tárgyat ki tudják szedni. Nagyobbaknak a szájába nyúlva kell a garatban elakadt dolgot kiszedni. Őt is orvoshoz kell ezt követően vinni.

A náthát az esetek túlnyomó többségében (85% felett) vírus okozza, ezért antibiotikumra egyáltalán nincs szükség. Otthon is ellátható, nem kell a gyermeket feltétlenül orvoshoz vinni. Javasolt, hogy a gyermek minél hamarabb tanuljon meg helyesen orrot fújni (hol az egyik, hol a másik orrlyukat kell befogni és az ellenoldalon kifújni az orrváladékot). Vizes orrcseppel, vagy orrspray-vel meglazíthatjuk a váladékot, ami ezután könnyebben kifújható, vagy érösszehúzó hatóanyagot tartalmazó orrcseppet használjunk, ami lelohasztja az orrnyálkahártya duzzanatát. Ez pár órára felszabadítja a légzést, de utána ismét orrdugulás, orrfolyás jelentkezhet. Ezt az orrcseppet csak 5-7 napig szabad folyamatosan használni, mert az ennél huzamosabb alkalmazás esetén az orrnyálkahártyát teljesen tönkreteheti.

Az egyik legsúlyosabb előforduló tünet az eszméletvesztés, vagy görcs. Ilyenkor nem szabad kétségbeesni, hanem amellett, hogy részletesen megfigyeljük, mennyi ideig tart a gyermek rosszulléte, rángatózik-e keze, lába, arca, ez csak az egyik oldalon észlelhető, vagy mindkét testfélre kiterjed, a beteget oldalra kell fordítani, hogy a nyálát ne nyelhesse félre. A félrenyelt váladéktól akár meg is fulladhat. Ha csak ájulásról van szó, akkor le kell fektetni, a lábát megemelni és a nyakát, arcát hideg vizes ruhával megtörölgetni.

Természetesen, ha ügyeletes orvos látta el a gyermeket, utána a házi gyermekorvoshoz is elvisszük a beteget kontrollra. Neki be kell számolni arról, hogy milyen gyógyszereket, injekciót kapott az ügyeletestől. Nem elég, ha azt tudjuk, hogy „valami fehér tablettát” kellett beadni a betegnek, jegyezzük fel a nevét és a dózisát is. Az is fontos információ, hogy ettől jobban lett-e a gyermek. Akár hetek múlva is megkérdezheti az orvos, hogy előzőleg milyen antibiotikumot szedett a beteg, mert sokszor ugyanazt az orvosságot adni nem jó, de ha van egy bevált szer, akkor az mégis előnyös lehet. Ezt mindenképpen az orvos döntse el!

A házipatikában tartott gyógyszereknél is tudni kell, hogy mit szedett lázcsillapításra, vagy fájdalom ellen a beteg gyermek. Ezeknél mindig meg kell nézni a lejárati időt. Amire allergiás a gyermek, azt az oltási könyvbe fel kell jegyezni, és minden gyógyszer felírásánál arról az orvost tájékoztatni kell. Egyes altatószerek szójafehérjéhez hasonló vegyületet is tartalmazhatnak, ezért műtét előtt azt se felejtsük el megemlíteni az orvosnak, ha a gyermek szója-allergiás.

Még hosszasan sorolhatnám, hogy a szülő mit tehet gyermekéért, ha az beteg. Külön fejezetet érdemel a krónikus beteg gyermek helyzete, illetve az is, ha valaki kórházba kerül. Az aggódás legtöbbször jogos, de kellő felkészültséggel a problémákon úrrá lehetünk. Evvel segítjük leginkább gyermekünket a gyors gyógyuláshoz.

Kapcsolódó cikkek:
Mit tegyen a szülő, ha a gyermeke kórházba kerül?
Krónikus beteg gyermek a kórházban