SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A kisfiamat akarom! - szakértői vélemény 3.

Dr. Knáb Gabriella (szabadságon) [cikkei] - 2011-07-14
A házassági bontóperek egyik sajátossága, hogy az eljáró bíróságnak minden esetben először a házastársak közös kiskorú gyermekeit érintő kérdéseket kell rendeznie. Ennek egyik sarkalatos pontja a gyermekelhelyezés kérdése.

Természetesen a szülők a perben, de akár peren kívül megegyezhetnek ebben a kérdésben is a válóper során, azonban egyre többször fordul elő, hogy a szülők nem jutnak megállapodásra abban kérdésben, hogy melyikük gondozásában, nevelésében kerüljenek elhelyezésre a gyermekek.

Megegyezés hiányában széleskörű bizonyítás lefolytatása után a bíróság dönt.

Az eljárás során a bíróság beszerzi mindkét szülő lakóhelyének környezettanulmányát, jövedelemigazolását, a gyermekek óvodai, iskolai jellemrajzát, meghallgatja a házastársakat és tanúikat.

És ami nagyon fontos, minden esetben szükséges a házastársak, illetve a gyermekek igazságügyi pszichológusi vizsgálata. A szülők esetében a pszichológus a személyiségjegyeik vizsgálata alapján a nevelésre való alkalmasságukról alkot szakvéleményt, elsősorban annak vonatkozásában, hogy melyikük nyújthat erkölcsileg, érzelmileg, értelmileg biztosabb hátteret a gyermekek nevelésében. A szülők pszichológiai vizsgálata során, szükség esetén a velük élő hozzátartozók (legyen az élettárs, vagy nagymama és nagypapa stb.) pszichológiai meghallgatása is felmerülhet.

A gyermekek esetében elsősorban arra irányul a vizsgálat, hogy melyik szülővel szorosabb az érzelmi kapcsolatuk. Azonban általában vizsgálat tárgya az is, hogy bármelyik szülő megpróbálja-e a bármely módon befolyásolni a gyermekeket. A szakértői véleményben kimutatott szülői befolyást a bíróság általában negatívumként értékeli.
A bíróság a gyermekelhelyezésénél széleskörűen vizsgálja a szülők alkalmasságát, a gyermek nemét és életkorát, a környezet állandóságát, a testvérek együttnevelkedését, a házastársi hűségsértést, mint a családdal szembeni felelőtlenséget.


A gyermekek kívánságának is jelentősége lehet a perben, ugyanakkor a bírói gyakorlat 12 éves korban határozta meg azt az életkort, amikor a gyermekek közvetlen bíróság előtti meghallgatását lehetővé teszi. Azonban a bírói gyakorlat  inkább a pszichológus általi közvetett meghallgatást szokta előtérbe helyezni, így levéve a döntés felelősségének terhét a gyermekek válláról.
A házastársak és gyermekek szakértői véleményének összevetése, illetve az egyéb rendelkezésre álló bizonyítási eszközök mérlegelése után a bíróság dönt a gyermekek elhelyezése kérdésében.

Fontosnak tartom  hangsúlyozni, hogy a bíróság döntésénél elsődleges szempont a gyermekek érdeke, mely alatt azt értjük, hogy annál a szülőnél helyezi el őket, akinél a kedvezőbb testi, értelmi, és erkölcsi fejlődésük biztosított.

Jelen ügyben nehéz eldönteni, hogy melyik szülő alkalmasabb a gyermek nevelésére. Vitathatatlan, hogy az a szülő előnnyel indul, akinél a gyermek a döntést megelőzően élt, hiszen azzal szorosabb kapcsolat alakulhatott ki.
Azonban ez nem mindig egyértelmű, és jelen ügy is bizonyíthatja, hogy ez nem általános érvényű.

Fotó: Anyblue: Ich erzähl Dir was...

A kisfiamat akarom!
A kisfiamat akarom! - szakértői vélemény 1.

A kisfiamat akarom! - szakértői vélemény 2.

LEGOLVASOTTABB

Még ma vidd orvoshoz, ha ilyen tünetei vannak - egyre gyakoribb a betegség Magyarországon

A gyerekkori cukorbetegség nem játék, és sajnos egyre több gyermeket érint Magyarországon is. Milyen élete lesz a gyereknek? Hogyan lehet jól kezelni? Elfogadják majd a társai? Ezek a kérdések ijesztőnek tűnhetnek, de vannak gyakorlati, megnyugtató megoldások, amelyek segítenek a családnak és a gyermeknek eligazodni a diabétesz útvesztőjében.

Egyre több gyereket érint a magas vérnyomás - ez áll a háttérben

Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása a fiatalok körében szinte megduplázódott. Ez már nem csupán statisztika, hanem figyelmeztetés, hiszen a korán jelentkező vérnyomásproblémák hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.

Rejtett válság: ezért kerülnek padlóra a kisgyermekes anyák Magyarországon

Pénzügyi hullámvasúton utaznak a magyar édesanyák: a CSED alatt még úgy tűnik, minden rendben, ám a GYES-korszakba lépve szembesülnek rendszer hiányosságaival. Rugalmas munkahelyek alig vannak, a fizetések bezuhannak, és a legtöbb anya magára marad a túlélési zsonglőrködéssel.

Anyai és apai nagyszülők: Miért más a gyerekek kapcsolata velük?

Aki figyelmesen nézi a családi összejöveteleket, az hamar észreveheti: a gyerekek valahogy mindig az anyai nagymamához húznak. Ott bújnak hozzá, nála akarnak ülni ebédnél, őt keresik, ha valami baj van. Az apai nagyszülők persze ugyanúgy szeretik az unokákat, mégis gyakran más a dinamika. De miért van ez így?

Egyszerű hátfájásnak gondolta az anyuka, amíg rá nem jött: 3. stádiumú rák volt

Amikor Courtney Liniewski hátfájásra panaszkodott, azt hitte, túl sokat ül az íróasztalánál. 34 évesen, két kisgyerek anyukájaként, krízistanácsadóként dolgozott egy pszichiátriai kórházban Milwaukee mellett - észre sem vette, hogy valami sokkal komolyabb dolog zajlik a testében. És ami a legfélelmetesebb: a tünetek olyan hétköznapiak voltak, hogy bármelyikünk figyelmen kívül hagyhatja őket.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja