A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Z generáció a kibertérben 3. rész

Kerek-Alföldi Éva Angéla [cikkei] - 2020-12-17
A számítógép rendszerek- és hálózatok által alkotott tér a kibertér. Ebben az online tartományban igyekeznek felnövekvő gyerekeink maradandó alkotásokat végezni, naphosszat képesek azon ügyködni, hogy korszakalkotót hozzanak létre. Szülőként, pedagógusként és szakmabeliként is a mi felelősségünk, hogy felhívjuk figyelmüket arra, hogy mára a szórakoztató és tanulást segítő tartalmakon túlmenően nagyon sok veszélyforrást is tartogathat számukra az esetlegesen felelőtlen és átgondolatlan tevékenység. Nem mehetünk el olyan tevékenységek mellett, mint selfie, sexting, cyberbulliyng. Hogyan is jelentkezhet mindez a valóságban?
Z generáció a kibertérben 3. rész

A szelfik korszaka…mire jó?

A saját magunkról készített képet nevezzük szelfinek (selfie). A Facebook, Instagram, Twitter és egyéb felületek korában terjedt el önmagunk fotózása. Fontos momentum volt az is, amikor az okostelefonok kamerával egybeépítve kerültek piacra és egyre csak tökéletesedtek.

Tudható-e, hogy egy önarcképek megjelenítésének forradalmi korában hány példányban léteznek az általunk megosztott képek és egyáltalán hány emberhez jutnak el valójában? Senki sem készít erről statisztikát, de digitális lábnyomként maradandó „élmény” maradhat és a likekokért való harc válik fontossá. Sokszor nem is az a lényeges, hogy hány kép található meg a digitális térben rólunk, hanem, hogy annak milyen tartalomelemei vannak. Mindenképpen ki kell hangsúlyozni a mondanivaló esszenciájának kapcsán az erkölcsi és normakövetési szabályok betartását. Ilyenkor derül ki, hogy a szülői és tanári intelmeknek volt-e értelme. Sajnos elmondható, hogy nincs mindig összhangban a tudás és a cselekvés, az akarat és a normák, erkölcsi szabályok követése. Amióta köztudott, hogy a test „áruba bocsátható” ilyen formán is és ezzel sok pénz kereshető, elvesznek az irányadó és ésszerű elvek.

 

Sexting-Grooming-Cyberbullying

A Sexting magyarázatához hozzátartozik, hogy (nemcsak) a fiatalok körében jelen van a szexuális tartalmú fényképek készítése és megosztása az interneten vagy sms-ben. Az így készült tiltott pornográf képekre vadásznak a pedofilhálózatok is, melyek mögött nem feltétlenül erőszakos megnyilvánulás áll, hanem a fiatal önmaguk magamutogatása, önkifejezése, bátorsága, anyagi jólétre való törekvése, kitörési vágya. Ezen cselekedetek mögött nincs valós kontroll, viszont megnő az áldozattá válásnak a veszélye.

A Grooming szexuális kizsákmányolás céljából létrejövő visszaélésnek fogható fel. Mindig bizalmi kapcsolat és komoly pszichés kötődés, függés létrehozása előzi meg magát a bűntetendő cselekedetet. Az esetek többségében az áldozatok nem is tudnak róla, hogy áldozatok vagy, hogy az áldozattá válás útján járnak. Előzetesen már jeleztem, hogy az ingyenesen letölthető appok mögött az a rejtett tevékenység is áll, miszerint a használót minden érdeklődési oldaláról kiismerik és olyan tartalmakkal kezdik bombázni a továbbiakban, amely felkeltheti az érdeklődési körét és ezután mint egy örvény magával húzza a „mélybe” még a magát stabil személyiségnek vallót is. Értem ez alatt a kezdetben ártalmatlannak tűnő online játékok végtelen tárházát, ahonnan a káros és visszafordíthatatlan veszélyeket rejtő szexuális tartalmakig rövid út vezet.

Az említett tevékenységek milyen kockázatot is tartogathatnak gyermekeink számára? Azzal, hogy nem normakövető képeket jelentetnek meg magukról különböző felületeken, azzal az áldozattá válás útjára lépnek. Olyan veszélynek teszik ki magukat, amellyel kimeríthetik az internetes zaklatás fogalmát.

Nem egyszeri bántalmazásról beszélünk, amikor a cyberbullying fogalmát elemezzük. Egy olyan időben visszatérő cselekedetről van szó, mely során nyomás alatt tartható az áldozat, egyben elszenvedő. Több formája létezik, értve ez alatt a fizikai bántalmazást, a lelki erőszakot és sajnos a szexuális erőszakos magatartást is, mely szintén nem kivétel az említettek alól.[1]

Bármely korosztályt is érinti a probléma, súlyos kockázatokat rejthet: elveszítik az önbizalmukat az áldozatok, visszahúzódóak lesznek – nem mernek beszámolni a problémákról szüleiknek, tanáraiknak, görgetik maguk előtt a felhalmozódó feszültségeiket, lelki nyomásaikat.

Kép: Toni Cuenca fotója a Pexels oldaláról

Az áldozatul esett gyerekeink kezdetben csak nem őszinték, majd kerülik a társaikkal való kapcsolataikat és kommunikációjuk módja és tartalma is megváltozik, vagy akár megszűnik. A továbbiakban akár odáig is fajulhat a dolog, hogy kerülni kezdik az iskolát, mert úrrá lesz rajtuk a szégyen- és félelemérzet.

 

Cselekednünk kell!

Szülőként és pedagógusként a feladatunk abban is áll, hogy felismerjük a problémát és utána jöhet a probléma gyökerének a megtalálása. Bátran forduljunk szakemberhez, ha minderre nem tartjuk magunkat képeseknek! Mindig készen állnak az iskolapszichológusok is a segítségnyújtásra, de a felelősség nem kicsi. Az oktatási intézmények interaktív felvilágosító, akár online térben is működő foglalkozásokat szervezhetnek gyerekeinknek és szülőknek egyaránt, léteznek figyelemfelkeltő országos kampányok, melyek lebonyolításába szintén bekapcsolódhatnak az iskolák. Lehetőség van nyári táborokon való részvételre, ahol az említett és boncolgatott témával kapcsolatban is nyújtanak szélesebb körű felvilágosítást. Minden esetben a cél ugyanaz: tudatos és felelőségteljes felhasználókat faragni gyerekeinkből. Azt is számításba kell vennünk, hogy nem nőtt még fel az a generáció, akik nagyon nagy mennyiségű időt töltenek el az online térben és ehhez az is hozzátartozik, hogy nem igazán vagyunk tisztában azzal - csak sejtéseink vannak róla -, hogy milyen egészségügyi problémákat fog később okozni a számukra a szemromláson, a gerincbántalmakon és lelki sérüléseken túlmenően a kibertérben való jártasság megszerzése. Ezért szükséges elérnünk a kezdetektől fogva, hogy legyenek az online téren kívül eső programjaink is gyerekeinknek, gondolok itt a sporttevékenységekre, a csapatszellemű játékokra a szabad levegőn és a szülőkkel eltöltött minőségi és szeretetteljes idő is legyen érték. Nem könnyű mindezt megvalósítani egy olyan évszázadban, amikor a túlmunka van napirenden a szülők életében és kevesebb odafigyelés marad a gyerekeinkre. Ha másképpen nem megy, akkor a személyes példamutatáson túlmenően alkalmazzunk olyan korlátokat, melyeket a gyerekeink is elfogadnak: szülői felügyelet alkalmazások használata, házi szabályozás, mint „kütyümentes idő” például közös étkezések alkalmával mindenképpen, valamint az esti időszakot tekintve ne a telefonnal aludjanak gyerekeink, streaming oldalak szülői felügyelettel történő funkcióhasználata, a gyerekeink által használt játéktartalmak monitorozása, adatvédelem alkalmazása.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a szeretetteljes légkörben zajló nyílt és felelősségteljes szülő-gyerek, gyerek - tanár beszélgetéseket sem, melyek a legalkalmasabbak a veszélyek elkerülésére.

Ezt a minőségi időt semmi nem pótolhatja!

A cikksorozat további részei:

Z generáció a kibertérben 1. rész

Z generáció a kibertérben 2. rész

Fotó: Toni Cuenca-tól a pexels.com-on
Indexkép: Free-Photos a pixabay.com-on

További cikkek a csaladinet.hu oldalain elérhetőek az adott témában:

 

 

[1] Forrás: https://unicef.hu/cyberbullying (Olvasva: 2020. 12. 03.)

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja