A legjobb, ha már egészen pici baba korától kezdve minden nap olvasol neki. Vannak puha, lapozható, vízálló kis könyvek, amiket már kicsi korban is a gyermek kezébe adhatsz, az sem baj, ha megrágja. Lehetnek rajta állatok, amiknek a hangját utánozva felkeltheted az érdeklődését. A babák nagyon szokták szeretni ezt a játékot, örömmel hallgatják anyukájuk hangját.

Ha már nagyobb a gyermeked, akkor sincs veszve semmi. Az idő kerekét nem tudod visszaforgatni, úgyhogy ezen ne bánkódj. Jobb később, mint soha!
 

Első lépés: ismerkedés a képekkel, illusztrációkkal, szavakkal

3 éves kortól már célzottan is megismertetheted a gyermekeddel a könyveket. Válasszatok egy könyvet, vedd az öledbe, de mielőtt kinyitnátok, nézzétek meg a borítót. Bár elsőre nem érti majd, de mondd el neki, hogy melyik a könyv címe és miért az a kép van a borítón. Mutasd meg neki, hogy mennyivel nagyobb betűvel van írva a cím, beszélj neki arról, hogy ez miért fontos. Azt is megmutathatod neki, hogy hol van feltüntetve az író neve. Meglátod, hogy néhány alkalom után már ő maga fogja így megvizsgálni az egyes könyvek borítóját.  

Ha érdeklődő a gyermek, akkor mutasd meg neki, hogy a könyv valójában szavakból és képekből áll. Meséld el neki, hogy a szavak írják le, hogy mi történik a szereplőkkel, te mindig azt olvasod el neki. Ha vannak a mondatokban kiemelt szavak, akkor térjetek ki rá, hogy miért lehetnek azok mások. Lehet, hogy az olyan, mintha kiabálnának? Lehet, hogy az nagyon fontos a szereplők részéről? Sok mindenről beszélhettek már akkor is, mielőtt a történetbe belefogtok.

Vizsgáljátok meg jobban a könyvnek a hátulját is. Miért van minden könyvben tartalomjegyzék? Miért vannak számok az oldalakon? Mit írnak le a könyv hátuljára? Vannak a könyvben szövegbuborékok? Mi a céljuk? Ezekről egy 5 éves gyermekkel már nyugodtan elbeszélgethetsz.
 

Második lépés: ismeretterjesztő könyvek

5-6 éves korban a gyermekek kíváncsisága már hatalmas. Egyre nyitottabbak a körülöttük lévő világra, szeretnének többet tudni az állatokról, a növényekről vagy akár az autókról, gépekről. Ha rendszeresen olvastok esti mesét, akkor az maradjon mindig valamilyen hagyományos történet, de napközben nyugodtan vegyetek a kezetekbe ismeretterjesztő könyveket. Így bővül a gyermek szókincse és te is jobban megismerheted, hogy milyen témák iránt érdeklődik leginkább.

Nagyon jó módszer, ha feljegyzed azokat a kérdéseket vagy témaköröket, amiket a gyermek sokszor érint. Ha nincs otthon ilyen jellegű könyvetek, akkor menjetek el együtt a könyvtárba és keressétek meg a választ a kérdéseire. A mostani járványhelyzetben számos olyan könyvtár működik, ahol előzetes egyeztetés alapján lehet könyvet kérni, amit a bejáratnál átadnak. Így nem kell lemondani az új ismeretekről.

A különböző hétköznapi eseményekhez kapcsolódóan is találhattok könyveket. Korábban Bartos Erika: Anna, Peti és Gergő sorozata volt nagyon népszerű a kicsik körében, mert annyira kedves és egyszerű volt a nyelvezete, hogy a gyermekek könnyedén beleképzelhették magukat az egyes helyzetekbe. Látták, hogy másnál is előfordulnak bizonyos szituációk és megtapasztalhatták, hogy más gyerekek hogyan reagálnak rá. Volt olyan történet, amely a testvér érkezésével foglalkozott, és volt olyan, ami a nagyszülőkkel kapcsolatosan mesélt el dolgokat. Ezen felül számos óvodai élethelyzetet is feldolgozott.

Nálunk nagy kedvenc volt Annáék története után a Titoktündérek világa, melyet Beck Andrea írt. Ebben az óvodás kortól kezdődően voltak élethelyzetek, melyekkel a gyerekek találkozhattak. A kedves történeteken keresztül fejlődhet a gyermek pozitív gondolkodása és az önbizalma. Mivel szorosan kapcsolódik az ő kis életükben előforduló eseményekhez, ezért jobban felkelti a figyelmüket és biztosan kérni fognak még újabb és újabb történeteket. Így pedig a könyvekhez való kapcsolatuk is erősödik majd.
 

Harmadik lépcső: olvasás és gondolkodás

7-10 éves korban már érdemes visszacsatolni az olvasottakra. Ha hangosan olvastok el egy-egy történetet, akkor mindig kérdezz vissza, hogy tudd, megértette-e a gyermek a hallottakat. Sokkal hatékonyabb, ha hangosan ki is mondjátok a gondolataitokat, mert így jobban elmélyülnek a dolgok.

Nyugtasd meg, hogy nem baj, ha elsőre nem ért meg egy-egy nehezebb szöveget. Ne szégyellje újra elolvasni, hogy megértse. Mondd el neki, hogy ez a felnőttek világában is gyakran előfordul, nem kell megijedni tőle.  

Segíts neki abban, hogyan gondolkodjon el a hallottakon. Mutasd meg neki, hogy milyen érdekes dolog, ha továbbviszi a könyvben leírt gondolatokat. De ne várd, hogy önmagától tudja, hogy ezt hogy kell. Tegyél fel egyszerű kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy vajon mire gondolhatott az író, milyen gondolatok, érzelmek játszódhattak le a főszereplőben és mit lehetett volna másképp csinálni az egyes szituációkban. Sok-sok irányba el tudod vinni a beszélgetést, így bővítheted gyermeked ismereteit, és ösztönözheted arra, hogy nézzen utána bővebben, keressen a témához kapcsolódó könyveket. 

Kép forrása: olia danilevich fotója a Pexels oldaláról

Hasonló cikkünk a témában:

Így nevelj olvasó gyermeket!