Miért nő meg hirtelen a szükséglet?

A jód a pajzsmirigyhormonok alapanyaga, azok pedig a magzat idegrendszerének, agyának és csontvázának fejlődését szabályozzák.

Terhességben három dolog történik egyszerre. Az anyai pajzsmirigyhormon-termelésnek körülbelül 50 százalékkal kell növekednie. A vese jódürítése fokozódik, tehát több megy ki. És a 16-20. héttől a magzat saját pajzsmirigye is elkezd működni, ami szintén jódot igényel.

Ezért terhesség és szoptatás alatt a teljes napi jódbevitel ajánlott mennyisége körülbelül 250 mikrogramm. Ebbe nemcsak a vitaminból vagy étrend-kiegészítőből származó jód számít bele, hanem az ételekkel és a jódozott sóval elfogyasztott mennyiség is.

A 2026-os American Thyroid Association irányelve napi 150 mikrogramm jódot tartalmazó kiegészítést javasol már a babatervezés időszakában, lehetőleg legalább három hónappal a fogantatás előtt, majd a terhesség és a szoptatás alatt is. Kivételt jelenthet, ha valakinek az étrendje eleve szokatlanul sok jódot tartalmaz.

Miért érdemes odafigyelni a jódbevitelre?

Magyarországon a talaj és az ivóvíz sok területen természetes módon kevés jódot tartalmaz. Ebből azonban nem következik, hogy ma a magyar lakosság 80 százaléka jódhiányos lenne. Egy 2026-ban megjelent hazai vizsgálat például négy kelet-magyarországi település 583 iskolás gyermekénél megfelelő jódellátottságot talált. A várandós nők helyzete ettől eltérhet, hiszen terhesség alatt jelentősen megnő a szervezet jódigénye.

A jódozott só fontos jódforrás lehet. A közétkeztetésben 2015 óta előírás a jódozott konyhasó használata, otthon azonban rajtunk múlik, milyen sót választunk. A több só fogyasztása természetesen nem jó megoldás a jódigény fedezésére: a cél nem a sóbevitel növelése, hanem a megfelelő jódbevitel biztosítása.

A terhesvitaminok jódtartalma készítményenként eltér, ezért mindig érdemes megnézni a címkét. A 2026-os ATA-ajánlás napi 150 mikrogramm jódot tartalmazó kiegészítést javasol babatervezéskor, terhességben és szoptatás alatt. A teljes napi bevitelbe emellett beleszámít az élelmiszerekből és a jódozott sóból származó jód is.

Mi történik jódhiány esetén?

A súlyos jódhiány bizonyítottan veszélyezteti a magzat fejlődését. Szélsőséges esetben veleszületett jódhiány-szindrómát okozhat, amely súlyos értelmi és fejlődési károsodással járhat. Ilyen súlyos jódhiány Magyarországon ma nem jellemző.

Az enyhe és mérsékelt anyai jódhiány esetében megfigyeléses kutatások összefüggést találtak a magzati agy fejlődésének kedvezőtlenebb mutatóival és a gyermek későbbi alacsonyabb IQ-jával. Fontos azonban, hogy az összefüggés nem jelenti automatikusan azt, hogy minden ilyen eltérést közvetlenül a jódhiány okoz; ennek bizonyítására megfelelő méretű randomizált vizsgálatokból még nincs elegendő adat.

A súlyos jódhiány kedvezőtlen terhességi kimenetelekkel is összefügghet. Enyhe vagy mérsékelt jódhiány esetén viszont a jelenlegi bizonyítékok alapján nem igazolt egyértelműen a vetélés, a koraszülés vagy a halvaszületés kockázatának növekedése.

És ha túl sokat szedsz?

A jód különlegessége, hogy nemcsak a hiány, hanem a túlzás is bajt okozhat.

A túlzott jódbevitel kiváltja az úgynevezett Wolff-Chaikoff-effektust, amikor a pajzsmirigy védekezésből átmenetileg leállítja a hormontermelést. Egészséges felnőttnél ez néhány nap alatt normalizálódik. A magzat pajzsmirigye viszont a 36. hétig nem képes erre az alkalmazkodásra, tehát nála tartós alulműködés alakulhat ki.

A 2026-os ATA-irányelv szerint terhességben kerülendő a tartósan napi 500 mikrogrammot meghaladó jódbevitel étrendből és étrend-kiegészítőkből, mert a túlzott jódterhelés az anya és a magzat pajzsmirigyműködését is befolyásolhatja.

Tengeri moszatot vagy kelpet ezért ne használj házilagos jódpótlásra. Jódtartalmuk rendkívül változó lehet, így nehéz pontosan adagolni őket, és egyes tengeri moszatok nehézfémeket is felhalmozhatnak. Pótlásra olyan készítmény célszerű, amelynek jódtartalma pontosan ismert.

Pajzsmirigybetegség mellett is lehet jódot szedni?

Itt fontos különbséget tenni a megfelelő mennyiségű jód és a túlzott jódbevitel között.

Autoimmun pajzsmirigybetegségben – például Hashimoto-thyreoiditis vagy Basedow-kór esetén – a nagy mennyiségű vagy ellenőrizetlen jódbevitel valóban problémát okozhat. Ebből azonban nem következik, hogy Hashimoto esetén minden jódot kerülni kellene, vagy hogy automatikusan jódmentes terhesvitamint kellene választani.

A várandósság alatt a megfelelő jódellátottság pajzsmirigybetegség mellett is fontos. Ha ismert pajzsmirigybetegséged van, a szükséges mennyiséget érdemes az endokrinológussal megbeszélni, figyelembe véve a pajzsmirigy működését, a gyógyszeres kezelést, az étrendet és az egyéb jódforrásokat.

Különösen fontos kerülni az önállóan elkezdett nagy dózisú jód- vagy kelpkészítményeket. Ugyanakkor jódot tartalmazó terhesvitamint se hagyj el automatikusan pusztán azért, mert Hashimoto-diagnózisod van: előbb egyeztess a kezelőorvosoddal.

Mit tegyél babatervezéskor?

Nem szükséges minden babát tervező nőnek automatikusan teljes pajzsmirigypanelt kérnie. A jelenlegi szakmai irányelv szerint nincs elegendő bizonyíték arra, hogy minden panaszmentes nő rutinszerű pajzsmirigyszűrése előnyös lenne.

Pajzsmirigyfunkció-vizsgálat viszont indokolt lehet többek között akkor, ha korábban pajzsmirigybetegséged volt, pajzsmirigyellenes antitestet mutattak ki nálad, pajzsmirigy-megnagyobbodásod vagy pajzsmirigybetegségre utaló tüneted van, más autoimmun betegséggel élsz, közeli családtagodnak autoimmun pajzsmirigybetegsége van, illetve meddőség vagy ismétlődő vetélés szerepel az előzményedben.

Ha szükséges a kivizsgálás, annak alapját rendszerint a TSH és a pajzsmirigyhormonok megfelelő vizsgálata adja. Az anti-TPO meghatározása bizonyos kockázati helyzetekben hasznos lehet, de nem szükséges automatikusan minden babát tervező nőnél. Az fT3 sem része minden esetben szükséges rutinszűrésnek.

Gyakori kérdések

• Mikor kezdjem a jódpótlást?
  A 2026-os ATA-ajánlás szerint ideális esetben már legalább három hónappal a tervezett fogantatás előtt. A javasolt kiegészítés általában napi 150 mikrogramm jód.
• A jódozott sót akkor is használhatom, ha jódot tartalmazó terhesvitamint szedek?
  Általában igen. A terhesség alatti körülbelül 250 mikrogrammos cél a teljes napi bevitelre vonatkozik, amelybe az étrend, a jódozott só és a vitamin is beleszámít. A sóbevitelt azonban emiatt nem érdemes növelni.
• Meg lehet mérni, hogy jódhiányos vagyok-e?
  A vizelet jódkoncentrációját elsősorban teljes népességcsoportok jódellátottságának vizsgálatára használják. Egyetlen vizeletminta alapján nem lehet megbízhatóan megmondani egy ember hosszú távú jódellátottságát.
• Mi van, ha Hashimotóm van, és eddig jódot tartalmazó vitamint szedtem?
  Ne hagyd abba automatikusan, és ne válts saját döntésből jódmentes készítményre. Beszéld meg az endokrinológusoddal, hogy a pajzsmirigyműködésed, az étrended és a teljes jódbeviteled alapján számodra milyen mennyiség megfelelő.

A cikket lektorálta: Dr. Eszlári Péter szülész-nőgyógyász szakértőnk.

Kép: Depositphotos

betöltés...