SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Nagyszülők régen és most

Siposné Mehlhoffer Szonja [cikkei] - 2020-11-16
Ismerős az érzés, hogy de jó lenne, ha a nagyi elvinné a gyerekeket egy hétvégére? Vagy beteg vagy és milyen jól esne, ha anyukád, apukád, anyósod vagy apósod besegítene egy-egy este a gyerekek altatásában vagy az iskolából való elhozatalban? Tegyük félre kicsit a Covidot és tegyünk úgy, mintha szabadna az idősebb és fiatalabb korosztályt összeengedni.

Gyermekkoromból nem sok emlékem van, de ami van, annak 80%-ban a nagymamám szerepel. Ott voltam majdnem minden hétvégén, de biztos, hogy minden vasárnap, mert kötelező volt a nagy családi vasárnapi ebéd. Ezenkívül a nyári szüneteket is vele töltöttem és nála hagytak a szüleim mindig, ha elutaztak külföldre.

Gyermekként ez természetes volt és egyértelmű volt számomra, hogy a jövőben is, amikor én anyuka leszek, ugyanez lesz. A körülöttem lévő anyukákkal történő beszélgetéseimből  – mind külföldön, mind Magyarországon – viszont azt a következtetést vontam le, hogy nagyon sokan egyedül vannak segítség nélkül és a nagyszülőkre nem számíthatnak rendszeresen. 

Természetesen tisztelet a kivételnek hiszen ismerek olyan nagyszülőket, akik minden idejüket az unokáikra szánják, főznek a családjuknak, látogatnak, ha betegek a gyerekek vagy a szülők. Teljes mértékben támogatják őket és biztos háttérként vannak jelen a családjuk számára. Valamint szintén nem tartoznak ide, azon nagyszülők, akik betegség miatt nem tudnak részesei lenni az unokáik életének.  

Manapság már nem az a meglepő, ha a nagymama NEM segít az unokák körül, hanem ha segít és jelen van az fiatalabb család életében.  Sok olyan gyermekes család van, ahol a nagyszülőkre egyáltalán nem vagy csak hébe-hóba lehet számítani.

Miért is van ez? Mi állhat ennek a hátterében és hogyan lehetne ezen változtatni?

A régebbi időkben mások voltak az élethelyzetek és a lakhatási szokások. A többgenerációs együttélés előnye volt, hogy miután a nagyszülők nyugdíjba vonultak, vigyáztak az unokákra, amíg a szülők dolgoztak. Sok helyről hallom, hogy valakit nem az édesanyja nevelt fel, hanem a nagymamája, hiszen vele volt otthon és egy olyan érzelmi kötődés alakult ki, ami egész életére kihatott.

Itt felmerül bennem a kérdés, hogy rendben, de nem mindenki élt együtt a nagyszülőkkel és mégis állandó volt a segítség?

A mi szüleink még a rendszerváltás előtt voltak gyermekek és miután megtörtént a rendszerváltás  megváltoztak a dolgok. Nagyon leegyszerűsítve elmondható, hogy a jólét és annak lehetősége, a megváltozott elvárások - beleértve a munkahelyi elvárásokat is - a mostani nagyszülők életét befolyásolták.

Több munkával többet lehetett elérni és többet is vállaltak. Valamint megjelent az individualizmus, amely az „ént” teszi a központba és a közösség, a családi összetartás háttérbe szorult.

Ezen tényezők hatása, hogy a mai nagyszülők már nem azok a nagymamák, nagypapák, akik otthon ülnek, kötögetnek, halomra sütik a süteményt és várják, hogy mikor tölthetnek időt az unokáikkal vagy látogathatják meg a gyermekeiket, hanem sokuk még mindig aktív dolgozó, akiknek a családon és a munkahelyükön kívül saját életük is van.

Kirándulnak, találkoznak a barátaikkal, szórakoznak, a hobbijaiknak élnek és nincs feltétlenül kedvük vagy idejük az unokákra. Racionálisan végiggondolva érthető, hogy egy életet végig dolgoztak, felnevelték a gyerekeiket és a nyugdíjas éveiket utazgatással, az életet kihasználva szeretnék eltölteni. De sose értettem, hogy ezt miért nem lehet balanszba hozni és arra gondolni, hogy nekik is milyen jó volt, ha gyakran besegítettek a nagyszülők.

Természetesen örülnek az unokáknak és, ha ott vannak foglalkoznak is velük, de fárasztja őket a zsivaj, az állandó jövés-menés. Nem tudják érzelmileg átélni a kisgyermekek problémáit és sokan még mindig a régebbi nevelési elveket alkalmazva kezelik őket. Ennek hatására nem alakul ki szoros kapcsolat nagyszülő és unoka között, ami a szülőkkel való kapcsolatot is befolyásolja.

Sajnos és tisztelt a kivételnek ez odáig fajult, hogy amíg a nagyszülők a saját életükkel vannak elfoglalva, addig az édesanyák és az édesapák egyre több segítségre szorulnak, a gyermekek nem ismerik meg a nagycsalád adta érzelmi és erős hátteret, a családok elszigetelődnek és a szülőket terhelő súly a gyermekekre is hatással van.

Ha szerencsések vagyunk és jó a viszony a szüleinkkel vagy párunk szüleivel, érdemes megbeszélni, hogy többre lenne szükségünk. Szülőkként mi is értsük meg az Ő álláspontjaikat és közös megegyezéssel egy rendszert hozzunk létre, mely alkalmakat és gyakoriságot szab meg arról, hogy milyen időközönként vigyáznak a gyerekekre.

Ha erre nincs mód és rá merjük bízni a gyereket a nagyszülőkre, örüljünk azoknak az alkalmaknak, amiket felajánlanak gyermekfelügyeletként és legyünk hálásak és fogadjuk el  a nagyszülőket olyannak amilyenek.

 

Indexkép: cottonbro fotója a Pexels oldaláról

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

12 étel, amit SOHA ne adj a babának (tiltólista 1 éves kor alatt)

1 éves kor alatt a babának szigorúan tilos mézet, hozzáadott sót és cukrot, tehéntejet (italként), nyers húsokat és tojást, valamint fulladásveszélyes ételeket (egész dió, szőlő, popcorn) adni.

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

Ha ilyen sót vettél, ne fogyasszátok el, mert idegen anyaggal szennyezett!

A Nébih kéri a vásárlókat, hogy az alábbi azonosító adatokkal megegyező terméket ne használják fel!

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja